Merklné Kálvin Mária

Az Utak és lehetőségek a pedagógusok és a köznevelési
intézmények támogatásában, fejlesztésében
szekció összefoglalója

Tisztelettel köszöntöm én is a kedves megjelenteket és köszönöm szépen az érdeklődést.

A szekciónkban azokról az utakról és lehetőségekről esett szó, amelyek a pedagógusok és a köznevelési intézmények támogatását, fejlesztését célozzák meg. Ennek keretében három projekt mutatkozott be, illetve egy olyan eleme is volt a programnak, amely az Oktatási Hivatal jogszabályban előírt kötelezettségből fakadó tevékenységet mutatott be.

Az EFOP-3.1.5 kódszámú, „A lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” című projekt 2016 óta, évente bemutatkozik. Tavaly az előkészítés évében jártunk, idén beléptünk a projekt iskolai részét érintően a megvalósítás évébe a 300 bevont feladatellátási hellyel. Az intézmények megkezdték – a tevékenységüket támogató mentorok segítségével kidolgozott – intézkedési terveik megvalósítását. 900 pedagógus működik együtt ebben, ők (intézményenként hárman) az intézményi mikrocsoportok, akik havonta szakmai műhelyek keretében valósítják meg kitűzött céljaikat.

Az iskolai projekt célkitűzései között szerepel a tudásmegosztás, a hálózati tanulás a bevont intézményi kört érintően. A szakmai műhelyek alkalmával felmerülnek kérdések a pedagógusok részéről:

• kinek mekkora a felelőssége a lemorzsolódásban?
• miért érdemes intézményt fejleszteni?
• hogyan lehet intézményt fejleszteni?
• miért probléma az iskolai lemorzsolódás?

2018. július 1-jétől egy óvodai alprojekt is bekapcsolódott ebbe a projektbe 157 feladatellátási hellyel. Az óvodák bevonásának szempontjai között kiemelten szerepelt, hogy a 300 iskolai feladatellátási hely beiskolázási, ingázási körzetében működjenek, mivel a célok között szerepel az „óvoda-iskola átmenet” szakmai támogatása. Az óvodák a helyzetelemzésükön dolgoznak jelenleg a mentoraik segítségével, folyamatos támogatásával.

Az első két bemutatóban – mindkettő az EFOP-3.1.5 projekt bemutatása – azt is láthattuk, amiről tegnap Dr. Gloviczki Zoltán elnök úrtól is hallhattunk, hogy érkezzenek meg a projektek az intézményekbe, a pedagógusokhoz, a gyermekekhez/tanulókhoz. Kiemelten fontos ez a feladat, hiszen a 300 iskola nagy része olyan intézmény, amely nem olyan körülmények között és nem olyan tanulói közösséggel dolgozik, ahol a napi nevelő-oktató munka nagyon könnyű lenne. Részükre minden szakmai segítséget meg kell adnia a projektnek. A projektben kitűzött célok megvalósításához, az ILMT[1] pedagógiai rendszer bevezetéséhez, működtetéséhez az intézmények számára idén már a szakmai támogatáson kívül, iskolabútorokat, tárgyi eszközöket is tudtunk biztosítani, hogy a tanulási környezet is alakuljon olyanná, hogy legyen jó oda bemenni.

Az intézkedési terv tartalmi elmei:

• intézményi koordináció;
• a jelzőrendszer;
• az esélyegyenlőség;
• az oktatásszervezés méltányossága;
• a tanulói eredményesség;
• a partnerkapcsolatok.

A projekt fejlesztéseinek eredményei beépítésre fognak kerülni a POK-ok pedagógiai-szakmai szolgáltatási rendszerébe, ezzel is gazdagítva a támogatási lehetőségeket.

Az EFOP-3.1.2 kódszámú „A pedagógusok felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében” című kiemelt projekt a pedagógus-továbbképzés rendszerének fejlesztésére irányul. Olyan fejlesztés zajlik, amely különböző informatikai rendszerek (KIR, névjegyzékek, a pedagógus előmeneteli rendszer egyes elemei) összekapcsolásával igyekszik a pedagógus-továbbképzési rendszert valóban rendszerszinten működtetni. Milyen rendszereket összekapcsolása történik meg? A szakértői névjegyzéket, a szaktanácsadói névjegyzéket, a különböző ellenőrző rendszereinket, a minősítést, a pedagógiai-szakmai ellenőrzést integrálnánk. Az ellenőrző rendszerek (a minősítés, a tanfelügyelet és az önértékelés informatikai rendszere) jól kidolgozott, használható. A támogató rendszerek: a pedagógus-továbbképzés, a mentorálás és a szaktanácsadás azok a rendszerek, amelyek még jelentős fejlesztésre várnak ahhoz, hogy összekapcsolhatók legyenek. Az a cél, hogy a pedagógusok olyan továbbképzésekben vehessenek részt, amelyek valóban a kompetenciáik fejlesztését szolgálják, valóban támogatják pedagógiai munkájukat. Nagyon fontos és kiemelt eleme ennek az informatikai rendszernek egy olyan lehetőség, amely az utánkövetést is tudja biztosítani, amellyel az is láthatóvá válik, hogyan hasznosulnak, illetve egyáltalán hasznosulnak-e az elvégzett továbbképzések. Amikor a többezres, a pedagógus-továbbképzések tekintetében előírt indikátorokat látjuk, mindenképpen kiemelt cél kell hogy legyen, hogy ezek valóban hasznosuljanak is.

A harmadik téma az Oktatási Hivatal jogszabályban előírt kötelezettségéhez kapcsolódott, a korai jelzőrendszer működtetését mutatta be. Az előírt határidőben, az iskolák részéről szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy az adatszolgáltatás pontosabbá, precízebbé vált. A pedagógiai oktatási központok szervezésében szaktanácsadói csoportokat állítottunk fel, akik az okokat kutatják, nevezetesen, hogy mik vezetnek a lemorzsolódási számokhoz, mik vezetnek ezekhez az adatokhoz. A szaktanácsadói csoportok pedagógiai-szakmai szolgáltatásokra tesznek javaslatot a pedagógiai oktatási központjainknak, akik ezeket a szolgáltatásokat biztosítják. Tekintettel arra, hogy igénybe kellene venni ezeket a szolgáltatásokat az iskoláknak, az adataink azt mutatják, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények közül még nem igazán figyeltek fel a támogató rendszer használatának erre a lehetőségére. Az évente részükre megküldött igénybejelentőt gyakran nem küldik vissza, egy-egy szolgáltatást igényelnek vagy egyáltatán nem élnek a felkínált lehetőséggel. Azért azt nagy örömmel jelzem, hogy jelentős javulás mutatkozik a számokban, 20 ezres csökkenés volt tapasztalható a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számában. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy az iskolák nagyobb figyelmet fordítanak pedagógiai módszereik fejlesztésével a korai iskolaelhagyás megelőzésére, másrészt, hogy egyre többen vesznek igénybe támogató szolgáltatásokat a pedagógiai oktatási központoktól.

A negyedik bemutatóban – az EFOP-3.3.3–VEKOP-16-2016-00001 kódszámú „A múzeumok és könyvtárak közoktatással való kapcsolatának erősítésére szolgáló új típusú kompetencia- és készségfejlesztő, tanulást támogató szolgáltatások fejlesztése” című projekt kapcsán a kulturális és az oktatási terület összekapcsolódásáról hallhattunk a szekcióban. A múzeumi és a könyvtári projekt megvalósítása keretében múzeumi szakemberek és pedagógusok felkészítése történik az együttműködésre, számos élményszerű múzeumi tevékenységhez kapcsolódóan. Fontos cél, hogy ne csupán csöndben végigjárják a tanulók a hatalmas termeket és nézzék meg a vitrinek mögött kiállított tárgyakat. Élményszerű programokkal próbálják odavonzani a tanulókat, a diákokat, illetve a családokat. A Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ célja, hogy a múzeumok lehetőségeit bemutassa, közvetítse. Számos programon keresztül valósítják meg kitűzött céljaikat.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében 130 múzeum kínál programokat oktatási intézmények számára. Ilyenek például:

• „A lámpás én vagyok”
• Utazó Múzeum
• Óvodapedagógusok Napja
• Múzeumi szünetelő

A korai iskolaelhagyók számának csökkentésére irányulóan nyújtanak segítséget a „Nyomorban és kirekesztettségben élők segítése” projekt program megvalósításával.

A „Mi Múzeumunk” projektrész fejlesztési irányai:

• Szakképzés- kreatív iparágak támogatása.
• Szolgáltató múzeum.
• Digitalizált gyűjtemények oktatási hasznosítása.
• Önkéntesség, iskolai közösségi szolgálat.
• Korszerű tudásátadás, múzeumpedagógia.
• Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása.

A könyvtárak – a bemutatkozó A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár volt – a pedagógia tekintetében az olvasóvá nevelés egyik jelentős eszközeként tekintenek azokra a fejlesztésekre, amelyeket a projekt keretében végeznek.

„Az én könyvtáram” egy élményszerű tanulástámogató program, amely a köznevelés támogatását tűzte ki célul, az olvasásfejlesztésre, a digitális szövegértésre, a szövegértés fejlesztésére, a könyvtárhasználatra irányul. Fontos céljuk, hogy a pedagógusok ismerjék meg azokat a módszereket, amelyek szakmai munkájukat támogathatják. Könyvtári szaktanácsadói hálózat működik, illetve továbbképzéseket, szakmai rendezvényeket szerveznek a pedagógusok számára. A tanulóknak is számos programot szerveznek, olvasókört, irodalmi vetélkedőt stb. Felmérték, hogy a gyerekek, tanulók milyen programokat, egyáltalán milyen könyvtárat szeretnének. Végeztek egy kutatást, amely arra irányult, hogy a felnőtt, rendszeresen olvasók kik közül is kerülnek ki. Az volt megállapítható, hogy 100-ból 70-en közülük olyanok, akiknek napi rendszerességgel mesét olvastak a szüleik. Ennek kapcsán fel is tettek egy érdekes kérdést, mégpedig, hogy napi mesével be lehet-e jutni az egyetemre. Bízzunk benne, hogy igen.

A szekcióban bemutatkozó projektek egyik közös célja a köznevelési intézmények, a pedagógusok, a gyermekek/tanulók szakmai támogatása, fejlesztéseikkel a korai iskolaelhagyás megelőzést és az iskolai lemorzsolódás csökkentésére irányuló törekvéseket támogatják.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

[1] Iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató