Péterffy Balázs

A Klebelsberg Központ szekció összefoglalója

PB

 

Kedves kollegák, én is nagy tisztelettel köszöntök mindenkit.

A tegnapi napon a Klebelsberg Központ által tartott szekcióban mind a négy előadásnak központi vezérmotívuma volt – nyilván nem túl meglepő módon – az innováció és a fejlesztések, illetve ennek a gazdasági vonatkozásai. Négy előadás volt: Hajnal Gabriella elnök asszony, Marsi Márta gazdasági elnökhelyettes asszony, Molnár Gábor főosztályvezető úr a Projekt Főosztály képviseletében, valamint jómagam próbáltuk meg érzékeltetni, hogy milyen terveink vannak a közeli és a távolabbi jövőben. Nagyon örültünk, hogy az érdeklődők száma messze a várakozások fölött alakult, a vártat, ennek következtében néhány perccel az első előadás kezdete után már komolyan felértékelődött a fél lábbal elfoglalható állóhelyek száma, illetve lehetősége is. Egyszóval tényleg egy gombostűt sem lehetett leejteni a teremben. A négy előadás alapvetően négy konkrét témacsoport köré szerveződött.

Elsőként – a gazdálkodással kapcsolatban – elnökhelyettes asszony egy rövid bemutató keretében ismertette, hogyan is kell, hogyan is lehet hatékonyan gazdálkodva a fejlesztésekre megfelelő forrásokat biztosítani. Kitért olyan kulcsfogalmakra is, mint például a kötelezettségvállalással terhelt, illetve nem terhelt maradvány, amelyek – különösen az év ezen szakaszában – előkerülnek minden gazdálkodó szervezetnél, így a tankerületi központoknál és rajtuk keresztül a köznevelési intézményeknél is.

Ami talán a legnagyobb érdeklődésre tartott számot, az elnök asszonynak a KRÉTA rendszerrel kapcsolatos, interaktív előadása volt. Hajnal Gabriella plasztikusan bemutatta azt, hogyan működik az iskolákban, milyen lehetőségeket rejt a fejlesztés tanügyigazgatási és irányítási szempontból, illetve hogyan tudja megkönnyíteni az intézmények munkáját. Előkerültek az előadás során azok a kérdések és felvetések is, amelyekkel kapcsolatban sajnálatos módon a sajtóban több esetben is tájékozatlanságról vagy rosszindulatról tanúskodó cikkek jelentek meg. Elnök asszony előadásában hangsúlyozta, hogy a KRÉTA egy komplex rendszer, amelynek csak egy, igaz a leggyakrabban használt modulja az e-napló. Kiemelte, hogy a tanügyigazgatási modulokat a közeljövőben már kiegészítik a KÖFOP KAFFEE projekt keretében megvalósuló HR és gazdálkodási modulok is. A KRÉTA e-naplóját a többi modulhoz képest részletesebben is bemutatta az előadása során. Részletezte pontosan, hogy milyen riportokra képes a rendszer, hol áll most a fejlesztése, és melyek a legfontosabb elérendő céljaink. Maga a KRÉTA-rendszer azért is emblematikus téma és fejlesztés, mert ez az egyik olyan nagy lehetőség, amely egyrészről csökkenteni tudja az adminisztrációs terheket, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy egy komplex rendszer kezelje azokat az adatokat, amelyeket eddig a felhasználók külön-külön, szigetszerűen fejlesztett rendszerekbe vittek fel.

A szekcióban szó esett a fejlesztésekről is, amelyeket két nagy részre bontottunk: uniós és hazai forrásból megvalósulókra. Mint az már az eddigiekből is kiderült, a fejlesztések, innovációk témaköre határozta meg a szekcióban elhangzott előadások irányát, tematikáját. Szerettünk volna hangsúlyozni, hogy az egyes fejlesztéseknek hosszútávon és egymással összekapcsolódva kell beépülniük a pedagógiai munkába éppúgy, mint a fenntartói munkába is. Mivel rengeteg olyan szakmai projekt van, amellyel kapcsolatba kerültek a tankerületi központok által fenntartott intézményeink, ezért a szekcióban elsősorban a deszegregációs, illetve a felzárkóztatást elősegítő projektekre koncentráltunk. Bemutattuk azt is, hogy milyen, költségvetési forrásból megvalósult lépéseket tettünk elsősorban a tehetséggondozás, a sport, illetve a hálózatos működés érdekében. A Klebelsberg Központ a jövőben is hangsúlyosan kívánja támogatni az intézményekben folyó szakmai munkát, amelyhez anyagi és szakmai erőforrásokat is hozzárendel. Amit még külön szeretnék ezzel kapcsolatban kiemelni, hogy előkerült az SNI ellátással kapcsolatos fejlesztések kérdése mind a szakszolgálatok, mind pedig az egyéb, a feladatellátásban érintett intézmények tekintetében.

Számunkra is fontosak a digitális fejlesztések, ezért mind az uniós, mind a hazai forrásból megvalósulókat bemutattuk. Előkerültek az infrastrukturális fejlesztések is a szekcióülésen. Jellemzően a TTT program, a TOP-os, illetve az EFOP-4.1.2, EFOP-4.1.3, illetve az EFOP-4.1.6-os fejlesztések állásáról is kimerítő tájékoztatást kapott a hallgatóság főosztályvezető úrtól. Ez a három projekt több mint 95 milliárd forintos keretösszeget biztosít a köznevelési intézmények fejlesztésére. Szóba kerültek még az infrasturkturális fejlesztésekkel kapcsolatos lehetőségek és tervek is.

Köszönöm szépen a figyelmüket.