Jávor Balázs

A Tehetségek Magyarországa szekció összefoglalója

JB

 

Tisztelt Konferencia!

A Tehetségek Magyarországa című szekció a hasonló nevű, EFOP-3.2.1. kódjelű uniós projekt eddigi eredményeinek, előrehaladásának áttekintésére nyújtott lehetőséget. Ez az az uniós projekt, amely a hazai tehetséggondozás rendszerszintű támogatására hivatott a jelenlegi uniós programozási ciklusban. Nemrég érkeztünk el a projekt fizikai megvalósításának félidejéhez, természetesen adódik a számvetés igénye. A szekció keretén belül a projekt teljes tevékenységrendszeréből négy, bizonyos értelemben önkényesen kiválasztott, előadással felvezetett témának, szakmai kérdésnek a megtárgyalására volt mód, teltházas érdeklődés mellett.

Domján Gabriella, a MATEHETSZ alprojektvezetője a nyári önismereti táborok koncepciójáról és a szerzett tapasztalatokról számolt be. A tutor program résztvevőinek szervezték ezeket a táborokat. A korábbi tapasztalatok alapján kis létszámú, tematikus táborok szervezését határozták el. Céljuk az volt, hogy a tutor programban résztvevő 15–18 éves diákok közösségi élményekben és szakmai impulzusokban részesüljenek, miközben önismeretüket, kreativitásukat fejlesztő gyakorlatokon, játékokban is részt vesznek. „Tanuljunk egymástól! Örömmel!” – ez vált a program mottójává. A táborok hatnaposak voltak, kellemes, zavaró körülményektől mentes helyszínen, a MATEHETSZ szakértőinek bevonásával kerültek megvalósításra. A bemutatott tábori film alapján a résztvevők nagy megelégedésére.

Elter András, az EFOP-3.2.1 projekt Új Nemzedék Központ (ÚNK) által megvalósított részének szakmai vezetője, az ÚNK által végzett kutatások eddigi eredményeiről adott átfogó képet. A projekt keretében az ÚNK 16 témában végez kutatásokat. Közülük a már lezárult, a tehetséggondozás erőforrásairól új ismereteket nyújtó témákba nyertünk betekintést. A kutatások egy része felhasználta a 2017 őszi nagymintás adatfelvétel eredményeit, amely országos, intézmény- és településtípus tekintetében reprezentatív mintán vizsgálta a köznevelési törvényben tehetséggondozási feladattal felruházott intézményeket (összesen 476 intézmény megkeresésével). Az ismertetett kutatások érintették a nemzetközi tehetségindexek összehasonlító vizsgálatának, a tehetséges gyermekek szülei bevonódásának, a tehetséggondozáshoz való egyenlő hozzáférésnek, a tehetséggondozás humán és eszköz erőforrásainak, valamint a pedagógusok tehetséggondozással kapcsolatos előzetes ismereteinek kérdésköreit. A kutatási eredmények bemutatása, disszeminálása céljából az ÚNK önálló konferenciát rendez, Tehetségbarát iskola címmel, december 10-én, Budapesten.

Boran-Réti Annamária, szakmai koordinátor, a MATEHETSZ e-learning kurzusainak tapasztalatairól számolt be. A már lassan egy évtizede futó kontaktalkalmas kurzusok mellett az elmúlt években fogalmazódott meg egy valamivel rugalmasabban elérhető képzési kínálat kialakításának gondolata. 2017-ben összesen hét, a tehetséggondozás témakörében kifejlesztett e-learning tananyag készült el, a tehetségeket támogató pedagógusok és szakemberek szakmai előrehaladását segítve. Az online térben kialakított oktatási környezet rugalmas tanulási tempót biztosít, ugyanakkor önállóságot és precíz időbeosztást is követel a résztvevőktől. A tudás elsajátításában fontos szerepet kap a MATEHETSZ kurzusaiba beépített online konzultáció is. Eddig mintegy 700-an vettek részt a képzéseken, amelyek jellemzően 6 fős csoportokban zajlanak.

Ujváriné Gercsák Anikó alprojektvezető és Sinka Edit szakmai főmunkatárs (ÚNK) a projekt egyik kiemelt fejlesztését, a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózatát mutatta be. A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek 2017 óta működnek Magyarországon, jelenleg 39 intézmény viseli ezt a címet. A programba kiválasztott intézmények hagyományosan magas színvonalon végezték és végzik a tehetséggondozó munkájukat, és MTM-ként mostantól mintaintézményi szerepkört is betöltenek. A programban való együttműködés már több mint egy teljes tanéve tart. Kiszámítható, tervezhető, komplex feladatrendszert valósítanak meg, másik oldalról egy kiszámítható, komplex szolgáltatási csomagot kapnak a projekttől. Az előadás bemutatta az MTM-hálózat legfontosabb tevékenységeit és eredményeit, amelyeket ez idő alatt elért, a mentorprogramot és a jó gyakorlatok megosztásának tapasztalatait. Beszámoltak arról is, hogy a programot szakmai monitoringgal és kutatással is követik, hogy hatékonyságáról is legyenek folyamatosan információk, illetve amennyiben szükséges, be lehessen avatkozni a fejlesztési folyamatba.

Engedjék meg, hogy megköszönjem a szekció előadóinak és résztvevőinek az együttgondolkodást, a szakmai eszmecserét. Önöknek pedig köszönöm figyelmüket és további munkájukhoz sok sikert kívánok!