Kapornai Judit

Kritériumorientált diagnosztikus mérési-fejlesztési
rendszer bevezetése a Berettyóújfalui
Tankerületi Központ intézményeiben

KJ

 

A fejlesztési rendszer bevezetéséhez a kiindulási alapot az Országos kompetenciamérés és a Hajdú-Bihar megyei érettségi és eredményeinek elemzése adta. Látható volt a köznevelési intézmények átlag alatti teljesítménye, így nyilvánvalóan fogalmazódott meg a kérdés: „Mit tehetnek az intézmények a tanítás-tanulás hatékonyságának növeléséért?”

A fejlesztő munka elkezdésére a megoldást a „Kritériumorientált, diagnosztikus mérési – fejlesztési rendszer az individuális- és differenciált csoportos fejlesztéshez” bevezetése jelentette. Az elméleti alapokat a BGR, az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport kutatási eredményei és a „Kompetencialapú kritériumorientált pedagógia alkalmazása” (Nagy József munkái) adták.

A bevezetés során az eredményes iskolai működés feltételei voltak a mérés iránt elkötelezett iskolavezetés és az innovációra fogékony nevelőtestület. Hatékony belső továbbképzések, melyek mindig a mért területhez, kapcsolódó rövid idejű képzések. Intézményi mérési-értékelési rendszergazda, akinek a mérés iránti elkötelezettsége meghatározó. Mérőeszköz­­tár tervezése (orthotéka), dokumentáció. Nagy jelentősége van a bevezetés során az intézmények fogadókészségének!

A fejlesztő munkát első, harmadik és ötödik évfolyamon kezdtük a 2014/2015 tanévben és a 2017/2018-as tanévben vezettük be valamennyi évfolyamon, az alábbi ábra szerint.

KJ 1

A mért területek: tanulási motiváció, műveleti sebesség, íráskoordináció, szókészlet, olvasáskészség, deduktív gondolkodás, induktív gondolkodás, kritikus kognitív készség.

Az első négy évben (2014–2018) 10 székhelyintézmény, nyolc tagintézmény 18 feladatellátási helyén folyt a fejlesztő munka. A 2017/2018-as tanévben 3164 diák fejlesztését 365 pedagógus végezte nyolc évfolyamon. A tankerületi központ létrejöttét követően a mérési modellre alapuló fejlesztő munkát bemutató órákon, belső továbbképzéseken megismertettük a derecskei, a hajdúszoboszlói és a püspökladányi járások területén működő intézmények vezetőivel is. Ennek eredményeként a 2018/2019 tanévtől 13 új intézmény kezdte meg felmenő rendszerben 1-3-5. évfolyamon a mérés alapján végzendő fejlesztő munkát. Így jelenleg már 23 székhelyintézményben 467 pedagógus végzi a kritériumorientált diagnosztikus mérési fejlesztési rendszer alapján 4181 diák fejlesztését.

Az iskolai megvalósítás fázisai: kezdeményezés, alkalmazás, intézményesítés. A kezdeményezés során fontos a tájékozódás és a tájékoztatás. Az alkalmazáskor a mérési-értékelési rendszergazda (hiteles szakember) képzése, fejlesztések támogatása. Intézményesítéskor a rendszer a mindennapi munka részévé válik. Cél, hogy egyéni, osztály és iskolai szinten is legyenek információk a tanulók fejlődéséről. Fontos a tanulói fejlődés elismerése. Ez a rendszer keretet jelent az iskolán belüli szakmai párbeszédhez.

A rendszer fenntartói működtetése az alábbi módon valósul meg:

KJ 2 uj

A fejlesztés során első osztálytól második osztály félévéig tartó időintervallumban mérjük a tanulást segítő alapképességek: írásmozgás koordináció, beszédhanghallás, figyelem, mennyiségi reláció, térirány, gondolkodási műveletek. Valamint a szociális kommunikációt (verbális, vizuális). Tanulást segítő alapképességek vizsgálata (Tímár Éva): mennyiségi és téri reláció, figyelem, koncentráció, mozgáskoordináció, vizuális zártság, globális észlelés, monotónia tűrés, gondolkodási műveletek alak és formafelismerés.

Szociális kompetencia fejlesztése (íráskészség, finommotorika, számfogalom) rajzórákon, L. Ritók Nóra (az Igazgyöngy Alapítvány vezetője) hetekre lebontott tematikája alapján történik. Az intézmények az óravázlatokat és a szükséges eszközöket a tankerületi központ koordinálásával kapják meg.

A kritikus kognitív készségek mérése-fejlesztése során harmadik évfolyamtól történik: íráskészség, szókészlet, olvasáskészség, műveleti sebesség százas számkörben (összeadás, kivonás, pótlás, szorzás, bennfoglalás).

Ötödik évfolyamtól a kritikus kognitív készségek és affektív területek mérése-fejlesztése kapcsán mérjük: íráskészség, szókészlet, olvasáskészség, műveleti sebesség százas számkörben (összeadás, kivonás, pótlás, szorzás, bennfoglalás), tanulási stílus, tanulási motiváció, iskolai motiváció.

Fejlesztés eredménye 5. évfolyamon: a szókészlet fejlettségének első mérése során a fejlesztést igénylő tanulók aránya 58% volt az osztályban, a negyedik visszamérésnél ez 29%-ra csökkent. Az összeadás fejlettségének mérése alapján 63% volt a fejlesztést igénylő tanuló, a negyedik mérésnél ez 28%-ra csökkent.

Fejlesztés eredménye 8. évfolyamon: az íráskészség fejlettségének mérését követően 78% volt a fejlesztendő tanuló, a negyedik mérésnél ez 16%-ra csökkent. Az összeadás fejlettségének mérése során 81% volt a fejlesztendő tanulók, mely a negyedik mérésre 32%-ra csökkent.

A mérési modell bevezetésének hatására a képességfejlesztés során írásból lényeges javulást, fejlődést mutató tanulók száma 10 intézmény 345 diákjából 311 főnél mérhető, szókészlet mérése során a 345 tanulóból 271 diák esetében volt lényeges fejlődés.

A mérési modell alapján végzett fejlesztő munka hatására csökkent az Országos kompetenciamérés minimum szint alatt teljesítő tanulók aránya matematikából és szövegértésből.

KJ 3

KJ 4

Fejlesztő munka során 3–8. évfolyamon látható volt, hogy minden készség, képesség fejleszthető, a mérési rendszer bevezetésével minden gyermek fejlesztése kimutatható. A képességek fejlesztéséhez hosszú időre (1–6 év) van szükség. A képességek fejlődése függ a tanulói összetételtől. Az intézményi trendek megbecsülhetők. A mérési-értékelési kultúra az intézményekben jelentősen fejlődött, A mérési modell intézményi adaptációja hozzájárult a portfolió kompetenciájának alátámasztására.

Ettől a tanévtől kezdve a papír alapú mérés mellet az online mérést is bevezettük, mely a mérést és javítást végző pedagógusok véleménye alapján a diákok számára élményszerűbb színesebb, a tanulók digitális kompetenciája az online méréshez megfelelő. A tesztek javítása és az adatrögzítésre tervezett idő nagymértékben kb. 80%-ban lecsökkent.

Konklúzióként elmondható, hogy a „Kritériumorientált mérési fejlesztési rendszer” bevezetését követően javult az oktatás minősége az osztályokban, minden gyermek képességeit maximálisan kihasználja, (egyéni bánásmód). Lényegesen csökken a lemaradás, a gyerekeknek sikerélményük van. Lehetőséget biztosít a hozzáadott érték iskolai értelmezéséhez. Az adatok, eredmények a tanfelügyeleti látogatáshoz, a pedagógusok minősítése (portfolió) során rendelkezésre állnak.

További tervek, feladatok a belső rendszergazdák és a pedagógusok képzése, módszereik fejlesztése, Bemutató foglalkozások, belső továbbképzések szervezése. Továbbtanulás támogatásával elérni, hogy több mérési szakember legyen az iskolákban.

Amit ezt követően várunk: még tovább csökken a lemaradás, több sikerélmény a gyerekeknek, módszerekben gazdagabb pedagógusok, mérhető eredmények az Országos kompetenciamérés során.