Dr. Buda András

A Debreceni Egyetem szerepe
a mérési-értékelési kultúra fejlesztésében

dr.BA

Graduális képzés

A Debreceni Egyetem három képzési formában is hozzá tud járulni a pedagógusok mérési-értékelési kultúrájának kialakításához, fejlesztéséhez. Ezek közül a kiinduló szintet a pedagógusképzés jelenti, mely nappalis és levelezős oktatás formájában is megvalósul. Bár a 2013-tól újra osztatlan formában zajló tanárképzés programjában a pedagógiai-pszichológiai tantárgyak aránya csökkent, a képzés vezetői ragaszkodtak ahhoz, hogy az egyik pedagógiai tantárgy (Pedagógiai folyamat 2.) tematikájának középpontjába a méréssel-értékeléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati alapismeretek kerüljenek. Az online elérhető jegyzettel (https://bit.ly/2fN0gyx) támogatott tantárgy tartalmi csomópontjai ennek megfelelően a következők:

  • A mérés, értékelés alapfogalmai, jóságmutatók, értékelési típusok.
  • A feladatlap készítés alapjai, feladattípusok.
  • A jó feladatlap, pontozás, átváltás.
  • A feladatlap értékelése, eredményessége, itemanalízis.
  • Feladatlap és hozzá tartozó javítókulcs készítése.
  • Értékelési problémák, konfliktusok.
  • A pedagógusok munkájának mérése, értékelése.

A felsorolásból kiderül, hogy a Pedagógiai folyamat 2. tantárgy gyakorlatain tudásmérő feladatlapok készítése áll a középpontban, de ezen túlmenően a leendő tanárok megvitatnak, elemeznek különböző értékelési helyzeteket, illetve azok megoldásait is. A hospitálások során pedig – gyakorló pedagógusok segítségével – belelátnak az éppen akkor aktuális mérési-értékelési feladatokba, problémákba is.

A módszertani eljárások színesítése érdekében a 2018/19-es tanév első félévében a gyakorlati jegy megszerzését gamifikációs elemek felhasználásával biztosítottuk a hallgatók számára. Ez azt jelentette, hogy nem kizárólag kötelezően előírt feladatok teljesítéséből alakult ki a gyakorlati jegy, hanem csak egyetlen feladatot (témazáró dolgozat készítése javítókulccsal, pontozással, átváltással) írtunk elő, az összes többit a hallgatók maguk választhatták ki. Ezekre – minőségüktől függően – pontszámokat kaptak melyek összegéből alakult ki a végső gyakorlati jegy. A választható feladatok között szerepeltek a következők:

  • Írásbeli dolgozat (fogalmazás) készítése (min. négy oldal): több címből választható téma, de szakirodalom használata nélkül kellett elkészíteni.
  • Óratartás a többieknek.
  • Egy témazáró feladatlap értékelése, javítása.
  • Egy megíratott dolgozat utólagos elemzése (eredményességi mutató vagy tesztpontmátrix).
  • Az elméleti ismeretekhez kapcsolódó teszt (két alkalom).
  • Bingó játék a feladattípusokból.
  • Reflektált hospitálási napló készítése.
  • Mások számára hasznos, segítő eszköz létrehozása.

Pedagógus-továbbképzés

A már diplomát szerzett, gyakorló pedagógusok számára az ismeretek frissítését, megújítását különböző pedagógus-továbbképzési programok biztosítják. Ezeknek – az általában 30 órás – képzéseknek a szervezése korábban nem volt általános gyakorlat az egyetemen, de az utóbbi évek jelentős fejlesztéseinek köszönhetően napjainkban már több tucat képzési programból választhatnak az érdeklődők (http:/pedreg.unideb.hu).

A programokon belül számos helyen megjelennek mérés-értékelés kérdéskörhöz kapcsolódó elemek, de három program célzottan ilyen tematikával épül fel, és a mérési-értékelési terület bizonyos elemeit helyezi a középpontba.

  • Mérés-értékelés az óvoda-iskola átmenet folyamatában

A 30 órás program célja az olvasás, az írás és a számolás elsajátításához szükséges készségek és képességek (pédául figyelem, emlékezet, finommotorika) vizsgálatával kapcsolatos ismeretek áttekintése, bővítése az iskolába belépő gyermekek fejlettségének megállapítása érdekében. Tanórai fejlesztő program ugyanis csak ezen ismeretek birtokában állatható össze megfelelően, így akadályozható meg a lassabban fejlődő, vagy problémával küzdő tanulók lemorzsolódása.

  • Mérés-értékelés, mint a fejlesztés eszköze a pedagógiai gyakorlatban

A blended formában (20 kontakt óra + 10 online óra) megvalósuló program olyan megoldásokat kíván megismertetni a résztvevőkkel, melyek révén fejlődik mérési-értékelési kultúrájuk és gazdagodnak fejlesztő értékelést megvalósító módszereik is. A pedagógusok nemcsak a tudásmérő feladatlapok szerkesztésével, ellenőrzésével foglalkoznak a gyakorlati órákon, hanem képessé válnak a mérés-értékelés technológia alapú megvalósítására is. A témák között kiemelten jelenik meg a tanulói válaszadó rendszerek (szavazórendszerek) oktatásban betölthető szerepének megismerése és gyakorlati kipróbálása.

  • Mérésekre alapozott fejlesztés az iskolában

Ez a képzési program alapvetően azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a pedagógusok váljanak képessé a mikro-, mezo és makroszinten lebonyolított mérések eredményeinek adekvát értelmezésére és felhasználására a fejlesztési feladatok megfogalmazása érdekében. A képzésen a résztvevők megismernek olyan megoldásokat, melyek segítségével a tanulói igényeknek, képességeknek leginkább megfelelő, célirányos fejlesztés valósítható meg a pedagógiai gyakorlat során. A 20 kontakt órát követő 10 online óra szervezése már maga is egyfajta példát mutat a mérési-értékelési folyamatban alkalmazható online megoldásokra, de ezen túlmenően jó néhány digitális lehetőséget ismernek meg és próbálnak ki a részvevők.

Pedagógus szakvizsga

A szakirányú továbbképzéseken belül a mérési-értékelési ismeretek legmagasabb szintjét a pedagógus szakvizsgára felkészítő (négy félév) képzés jelenti (https://bit.ly/2QkEhGd). A négyféléves képzés szakmai éve során a pedagógusok tíz tantárgy segítségével mélyednek el az ilyen irányú ismeretekben:

  • A mérés és értékelés elméleti kérdései.
  • A nem számszerűsíthető teljesítmények értékelése.
  • A rendszerszintű értékelés elméleti kérdései.
  • Adatelemzés.
  • Feladatírás és tesztkészítés.
  • Kritériumszerkesztés.
  • Kutatásmódszertan.
  • Matematikai, számítástechnikai alapok.
  • Mérőeszköz készítés.
  • Vizsgák és vizsgarendszerek.

A képzés végén készülő szakdolgozat valamilyen méréssel-értékeléssel kapcsolatos résztéma vizsgálatára irányul. A dolgozat megírása és az egyénileg elvégzett kutatás eredményeinek értelmezése során a résztvevők olyan tapasztalatokat szereznek, melyek segítségével releváns válaszokat tudnak adni az iskolai mérési-értékelési tevékenységek során felmerülő kérdésekre. Nem véletlen, hogy a legtöbb iskolában csak akkor tudják kiépíteni saját belső mérési rendszerüket, ha legalább egy mérés-értékelés területen szakvizsgázott pedagógus segíti, irányítja ezt a munkát.