Demarcsek Zsuzsa

Integrált nevelési-oktatási program
az alapfokú művészetoktatás néptánc tanszakán

 

Az EFOP-3.2.6-16-2016-00001 számú, A tanulók képességkibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben című pályázatot öt művészeti egyetem konzorciumi együttműködésben valósítja meg.

A Magyar Táncművészeti Egyetemen megvalósuló egyik kiemelt fejlesztés az alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágán, ezen belül pedig a néptánc tanszakon valósul meg, amelynek eredményeként elkészült az Integrált Nevelési-Oktatási Program. A projekt szakmai vezetője dr. Fodorné dr. Molnár Márta, a Magyar Táncművészeti Egyetem Koreográfus-és Táncpedagógusképző Intézetének igazgatója: A pályázat projektmenedzsere Gáspár Emese, az egyetem ügyvivő-szakértő munkatársa. Szakmai fejlesztők: Demarcsek Zsuzsa szakértő és innovatív mesterpedagógus, a Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola vezetője, Lévai Péter a Magyar Táncművészeti Egyetem adjunktusa, Kovács Henrik, a Magyar Táncművészeti Egyetem adjunktusa, Szilágyi Zsolt szakértő mesterpedagógus, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium képzésvezetője.

A Nevelési-Oktatási Program (NOP) létrehozását jogszabály szabályozza. A dokumentum jogszabályi hátterét a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet határozza meg a következők szerint: a nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segítő, a NAT-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hételemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre, pedagógiai szakaszra terjed ki.[1]

A Magyar Táncművészeti Egyetemen kifejlesztett program az alapfokú művészeti iskola népi játék és a néptánc tantárgyára készült, ezen belül a következő részegységekre: az előképző 1. és 2. évfolyamára, valamint az alapfok 1-6. évfolyamára vonatkozik.

A rendszerfejlesztést kutatómunka előzte meg. Sorra vettük milyen eddigi fejlesztés valósult meg az alapfokú művészetoktatás néptánc tanszakán. Vizsgáltuk azt is, hogy milyen kérdésfelvetésekre kell megoldást találni a jövőt tekintve, és milyen működési nehézségekkel kell szembenézni a projekt kipróbálása során.

Az objektív helyzetfeltárásra, az előzmények bemutatására és az eddig elért eredmények összegzésére a rendszerfejlesztést meghatározó tényezőként tekintünk, hiszen az így nyert információk lényegesek lehetnek a fejlesztés irányának és indokoltságának alátámasztásához is. Alapul vettük a Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet 2017. december 7-én megvalósított szakmai konferenciáján, több mint 180 pedagógus által megfogalmazott működési és szakmai kérdésfelvetéseket. A helyzetfeltárást követően SWOT-analízissel elemeztük a diagnosztika során felárt tényezőket, és elsősorban a lehetőségekre fókuszáltunk annak érdekében, hogy minél hasznosabb szakmai anyag segítse a jövőben a néptánc pedagógusok munkáját.

Vizsgáltuk az oktatáspolitikai által felvázolt jövőképet, és a jelenleg érvényben lévő törvényi szabályozást, hiszen mindezek figyelembe vételével kezdhettünk hozzá a szakmai fejlesztésekhez. Megvizsgáltuk milyen feladatokat ír elő az EU a kulcskompetencia fejlesztés, az egész életen át tartó tanulás, valamint a NAT a nevelési célok és feladatok tekintetében. Vizsgáltuk azt, hogy mindezek milyen módon, milyen mélységben valósíthatók meg ebben az intézménytípusban. Az alapfokú művészeti iskolában megvalósuló szakmai tevékenység jellegénél, tananyagánál és módszertanánál fogva jelentősen hozzájárul több kulcskompetencia fejlesztéséhez is, amely megvalósul a formális és az informális tanulási folyamatokban egyaránt. Az önálló tanulás támogatása leginkább az improvizációban teljesedik ki. Az anyanyelvi kompetencia a népi gyermekjátékok, mondókák, kiszámolók, a népdalok és a szaknyelv megismerésével gazdagodik. A képzés jelentősen hozzájárul a társas együttműködések, a szocializációs folyamatok támogatásához. A közösséghez tartozás a véleménynyilvánítás, a feladatvállalás tekintetében is lehetőséget nyújt az önérvényesítéshez.

Az alapfokú művészeti képzés céljaival összhangban programunkban leginkább az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetencia[2] fejlesztésére fókuszálunk, hiszen a művészeti nevelés célja és egyben eredménye is az esztétikai-művészeti tudatosság kialakítása.

Tantervi szabályozás

Elemeztük az érvényben lévő tantervi szabályozást, megfogalmaztuk azokat a területeket, amelyeken szükséges a módosítás, változtatás. Az alapfokú művészeti iskola néptánc tanszakára vonatkozóan 2011-ben kompetenciaalapú tanterv készült, amelyhez a jogszabályi környezetet a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel módosított, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet biztosította.[3]

Jelen szabályozás szerint Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja központi, keretjellegű tanterv, amely a népi játék és a néptánc tantárgy esetében nem határozta meg azt, hogy milyen táncanyagok tanításával kell elérni a tantervben rögzített célokat, követelményeket.

A fejlesztés célja, hogy lehetőséget mutasson be, mintát adjon a kerettanterv előírásai szerinti tananyag kiválasztásához és elrendezéséhez, valamint módszertani segítséget nyújtson a program kipróbáláshoz és bevezetéséhez, valamint támogassa a néptánc pedagógusokat a sikeres minősítés megvalósításában.

Olyan pedagógiai és szakmai módszertani rendszer kidolgozása a célunk, amely értékként kezeli nemzeti tánchagyományainkat, szokásainkat, az egészséges életmód részeként tekint a néptáncra, valamint a társadalmi érintkezés egyik formája valósul meg általa.

Kiemelt célunk olyan alternatív mintaprogram kidolgozása, amelyben fontos szerepet játszik a komplex személyiségfejlesztés, a személyiség integrációjának támogatása, a táncos tehetségek azonosítása és gondozása, és a kiemelkedő tehetségek szakirányú továbbtanulásának támogatása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése, a táncos pálya lehetőségeinek feltárásával a lemorzsolódás csökkentése.

Hosszú távú célunk, hogy növendékeink számára a képzésből kikerülve, az életmódjuk részévé váljon és igényként legyen jelen a mindennapi élet során elérhető táncos tevékenység (pédául táncház, fesztivál, bál, tánctábor) illetve a táncművészet alkotásaira érzékeny, nyitott, a művészeteket élvező és megértő, teljes életet élő emberekké váljanak.

A program tudatosan irányul arra, hogy a táncolni tudás képessége magas szinten valósuljon meg, hogy a tanulók megfelelő technikai alapokkal rendelkezve rövid úton legyenek képesek az új táncok elsajátítására is.

A fejlesztők pedagógiai szemléletmódjának egyeztetése, rögzítése teremtette meg azt a közös alapot, amely alapján elkészült a program pedagógiai koncepciója, amelyben meghatároztuk a fejlesztés területeit, célját, irányát, a megvalósítás módját és módszertani lehetőségeit is.

Az INOP jellemzői

Az Integrált Nevelési-Oktatási Program curriculum jellegű. A curriculáris megközelítés az oktatás anyagának tudatos tervezését, elemzését, értékelését vállalja fel. Elemei: tanítási célok taxatív és hierarchikus rendszere, operacionalizált formái, a tanítási folyamat hatékony stratégiái, módszertani eszközei, szervezési formái, az ellenőrzés és az értékelés formái, módjai.

A fejlesztés során a curriculumelméleti diszciplína komplex szemléletét vettük figyelembe. Míg a klasszikus tantervelmélet alapja a mit tanítsunk kérdésére keresi a választ, addig a curriculumelméleti diszciplína kiszélesíti a didaktika problémáit, és a miért, mi célból, mit, kinek, ki és hogyan, milyen eredménnyel kérdéseire is keresi a választ. (Bárdossy, 2006)

Az INOP integrált tantervként[4] definiálható. Az ismeretközpontúság, a kompetenciaalapú tervezés egyaránt jellemzi, ugyanakkor a holisztikus pedagógiai szemléletnek megfelelőn a továbbhaladás útját is kijelöli és meghatározza a nevelés-oktatás eredményeként létrejövő attitűdváltozás területeit is.

Az Integrált Nevelési-Oktatási Programban a népi játék és néptánc tantárgyra vonatkozik, mindkét esetben integrált tantárgyról beszélhetünk. (Ballér 1978, 53) (Chrappán, int)[5]

AZ INOP részben eltér a központi tantervtől, mert a folklórismeret tantárgy integrálásával a népi játék és a néptánc tantárgy részeként kezeli az elméleti ismereteket, és feldolgozásukhoz gyakorlatorientált módon közelít. A fejlesztés során az érvényben lévő tanterv felülvizsgálata is megtörtént, a fejlesztők szükségesnek és időszerűnek tartják a jogszabály módosítását.

A népi játék és a néptánc olyan komplex és integrált tantárgy, amelyben jelen van egyrészről a táncóra módszertani felépítéséhez, állandó tevékenységeihez kapcsolódó tananyagtartalom, másrészről változó elemként, nem minden tanórán van jelen a folklórismeret tananyagtartalma, és további tantárgyközi kapcsolatokból adódó integrált ismeretek, tartalmak, amelyek mindig az adott táncanyaghoz kapcsolódnak. Mindezen tartalmak segítik a tanulási folyamatot, az összefüggések megértését, a fogalomalkotást. Hozzájárulnak a szélesebb látókör kialakításához, gazdagabb műveltséget eredményeznek.

Jellemző az előképző és az alapfok évfolyamainak felépítésére továbbá a teraszos építkezés (Bruner 1968). A tananyag egymásra épülése közben egy adott ponton, programunkban jelesül kétévente, lehetőség nyílik arra, hogy a megszerzett ismereteket más formában és módszerrel mélyítsük, és gazdagítsuk. Erre lesz példa az előképző második évfolyamára készült tematikus terv, amely a projektmódszer alkalmazásával készült (M. Nádasi, 2003).

A fejlesztés területe: tematikus tervezés és a módszertani példatár

Tematikus mintaterveket, és tematikus tervek gyakorlati megvalósításának támogatására módszertani példatárat készítettünk.

A tanításra való felkészülés hagyományos formái, a tanmenet- és óravázlatkészítés mellett az utóbbi évtizedekben egy új tervezési forma, a tematikus tervezés jelent meg a pedagógiai gyakorlatban. A tematikus tervezés általában a tartalomból kiinduló tervezési forma, ezért első feladatként a tananyag elemzését kell elvégezni különböző szempontok szerint. (Kotshy, 2000)

A tananyagelemzést Mahmutov rendszere- fogalmi-logikai elemzés, pszichológiai elemzés, nevelési szempontú elemzés, didaktikai szempontú elemzés- alapján végeztük el. Tematikus tervezés reflektív gondolkodást feltételez.

„A tematikus terv készítését kísérő reflektív gondolkodás célja, hogy lehetőleg minden fontos szempontot érvényesítsünk a tervezés során annak érdekében, hogy olyan terv készüljön, amelynek megvalósítása a lehető legjobban támogatja pedagógiai céljaink megvalósítását, a diákok tanulási folyamatát, a tanulási eredmények elérését.” (Szivák, 2014,76)

„A tanulási eredmények olyan állítások, amelyek azt tartalmazzák, hogy egy tanuló mit fog tudni, illetve mit lesz képes elvégezni egy adott tanulási tevékenység eredményeképpen. Ezek az eredmények általában tudás, képesség vagy attitűd formájában kerülnek meghatározásra” (Kennedy, 2007,21)

A célképzés egyik legmeghatározóbb tényező a tervezés során, hiszen azok elérése egyben a meghatározza a fejlesztés eredményét, azaz a követelményeket is. A tematikai egységek során nevelési, fejlesztési, szakmai célokat fogalmaztunk meg, valamint, hogy milyen attitűdváltozást szeretnénk elérni az adott tematikai egység végére. A cél elérésének elemzése meghatározza a tovább haladás lehetőségét, módját, a szükséges korrekciók elvégzését. A PDCA-elv[6] alkalmazása a pedagógiai gyakorlatban biztosítja a folyamatos visszacsatolást és innovációt. A tematikus egységek végén lehetősége van a megvalósító pedagógusnak arra, hogy reflektáljon a tervezésre, a célok elérésére, saját maga és a tanulók tevékenységére. Mindezen feljegyzések hasznosak lehetnek a következő tanév tervezésekor, illetve kiindulópontot adnak a következő tematikus egység megvalósításához.

A művészeti iskola alapvető funkciói alapján és a célok világos megfogalmazását követően valósult meg a struktúrába rendezett tananyag elemzése, majd a tematikus tervek tematikus egységeinek, fő témaköreinek a meghatározása, amelyet további kisebb egységekre, a tanórákra bontottak a fejlesztők.

A tematikai egység értelmezése

A tematikai egységek a nevelési-oktatási folyamat megvalósításának egységei, amelyek egymásra épülnek, meghatározott időkeretben valósulnak meg, és amelyet a továbbhaladás útjának kijelölését szolgáló értékelés zár le. A tematikai egység, az adott tanév komplex tananyagának elemzése alapján, a pedagógiai és szakmai fejlesztési célok meghatározása szerint, a pedagógus által meghatározott fő témakörök megfogalmazását jelenti. A fő témakörök a személyiségfejlesztésre és képességfejlesztésre fókuszálnak, amelynek eszköze a kiválasztott táncanyag és a hozzá kapcsolódó integrált tananyagtartalom. Tartalmazza az általános pedagógiai módszertani, és a tánctanítás speciális szakmódszertan szempontjait, módszereit és eljárásait is. A tematikai egység címe kifejezi azt a tartalmat, amely az adott óraszám szerinti időszakban a nevelő-oktató tevékenységet meghatározza.

Témakör/résztéma értelmezése

A tematikai egységek résztémákból állnak. A résztémák azt határozzák meg, hogy mi kerül az adott tanítási óra fókuszába, azokat a tananyagtartalmakat és célokat tartalmazza, amelyet 2x 45 perces időkeretben kell megvalósítani. A résztémák egymásra épülnek, következetesen az új tartalmakat jelenítik meg.

Módszertani példatár

A módszertani példatár az egyes tematikai egységek fejlesztési céljainak megvalósítását szolgálja, de nem teljes körűen, csupán mintaként szolgál. Egy-egy játék, feladat vagy gyakorlat többféle területen is fejlesztő hatású, a pedagógus határozza meg, hogy a célnak megfelelően melyik szerepeljen hangsúlyosan az adott tanítási órán. Az eszköztár egyes példái nemcsak a szakmai fejlesztések, hanem a nevelési célok megvalósításához is segítséget nyújtanak.

A módszertani eszköztár játékokat, gyakorlatokat, feladatokat tartalmaz, amelyekkel az adott tematikai egységhez kapcsolódó képességfejlesztést kívánjuk megvalósítani. Természetesen a már megismert játékokat, feladatokat, gyakorlatokat alkalmazhatjuk a későbbiekben is. Kell az ismétlés! Az ismert és tudott dolog biztonságot ad, de hamar meg is unhatják a gyerekek. Ezért fontos a régi-ismert és az új-érdekes egyensúlyát fenntartani és igazodni a csoport pillanatnyi állapotához. A sokszínűség, a változatosság is nagyon fontos tényező, hogy minél többféle élmény, siker és öröm kapcsolódjon a tevékenységekhez, hogy kialakuljon és erősödjön a gyerekek belső motiváltsága. Ezért található az eszköztárban drámajáték, testnevelés órákról ismert játékok, a népi gyermekjátékok különböző típusai, polgári táncok, továbbá saját, vagy adaptált, továbbfejlesztett módszertani eszközök, játékok, feladatok és táncgyakorlatok is.

A szakmai program háttértámogatása

A szakmai megvalósítók számára a tájékoztatókat követően akkreditált továbbképzést szerveztünk, amelynek címe: Pedagógiai és szakmai módszertani fejlesztések az alapfokú művészetoktatás néptánc tanszakán. Megvalósítottuk a képzők képzését, a mentorok és szakmai megvalósító pedagógusok felkészítését. Több szakmai konferencián is ismertettük a fejlesztés eddigi eredményeit. Létrehoztuk a pilot program során keletkező dokumentumok kezelését segítő elektronikus felületet.

A pilot program

A tematikus tervek és a módszertani példatár anyagának kipróbálása pilot keretében valósul meg a Magyar Táncművészeti Egyetem 54 partnerintézményében, amely 2019. január és június között valósul meg. A pilotot a program bázisintézménye a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium koordinálja, a bázisintézmény vezetője Szilágyi Zsolt. A megvalósítást mentorok segítik. A pilot tapasztalatait figyelembe véve módosítjuk az INOP elemeit, tartalmát, beépítjük a szakmai megvalósítók által készített szakmai anyagokat és a fejlesztés befejezését követően tesszük elérhetővé a véglegesített szakmai dokumentumokat.

A fejlesztés jelentősége abban áll, hogy a néptáncoktatás elméleti hátteréről születik egy, a fejlesztő szakemberek elképzelését tükröző dokumentum, amely a tananyagkiválasztás, elrendezés mellett rögzíti a módszertani elveket és eljárásokat is, valamint alapul szolgálhat további kutatási igényű szakírások, módszertani kiadványok megvalósításához.

Felhasznált irodalom

3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel módosított, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet

110/2012.(VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.

Ballér Endre: curriculum-elmélet címszó. In.: Báthory Zoltán – Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai lexikon I. kötet. Keraban Könyvkiadó. Budapest. 1997

Ballér Endre (1978): Tantervelmélet és tantervi reform. Tankönyvkiadó, Budapest.

Bárdossy Ildikó (2006): A curriculumfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdései. Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. Szerkesztette: Bárdossy Ildikó (2004): Forray R. Katalin – Bruner, Jerome S. (1974): Új utak az oktatás elméletéhez. Gondolat Kiadó, Budapest.

Bruner, Jerome S.(1968): Az oktatás folyamata. Tankönyvkiadó, Budapest.

Chrappán Magdolna: A diszciplináris tárgyaktól az integrált tárgyakig. összehasonlító fogalomelemzés.
Int. http://regi.ofi.hu/tudastar/testveri-tantargyak/termeszettudomanyos

Falus – Környei – Németh – Sallai (2012): A pedagógiai rendszer. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve, Educatio Kft., Budapest.

Kiegészítő útmutató az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez: alapfokú művészetoktatás, (negyedik javított kiadás, 2017)

Kotshy Andrásné (2014): Oktatásszervezés elmélete. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.

Kotshy Beáta (2000): A pedagógiai tervezésre való felkészítés a tanárképzésben. Doktori disszertáció. BME, Budapest.

Szivák Judit (2014): Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. A pedagógusképzés megújítása: Alapozó tanulmányok. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Útmutató a pedagógusminősítési rendszerében a Pedagógus I és a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez (ötödik javított kiadás)

 

[1] A hételemű program megírásához alapul vettük a következő szakirodalmat. Falus – Környei – Németh – Sallai: A pedagógiai rendszer. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve, Educatio Kft., 2012, Budapest

[2] Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában fogalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a tradicionális művészetek nyelvein, illetve média segítségével, ideértve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet.

[3] Az 1 sz. melléklet tartalmazza a régi, de még érvényben lévő tantervet, a 2. sz. melléklet pedig az új felmenő rendszerben 2011-ben bevezetett tantervet.

[4] Integrált tanterv: A műveltségi anyag megszervezésének egyik módja: a tantárgyak széttagoltságát meghaladó, valamilyen rendezőelv (pédául a diák érdeklődése, tapasztalata) alapján kialakított nagyobb egység(ek)ben feloldó rendszere, amelyben problémakörök, gyakorlati feladatok, tanulói tevékenységek, átfogó ismeretkörök állnak középpontban.

Bővebb, részletesebb fogalom értelmezést a Janus Pannónius Egyetem honlapján találtunk, amelyet a fejlesztők alapul vettek.

Tantervi integráció értelmezési keretei: a) az iskolai műveltség integratív szemléletű – azaz rendszerösszefüggésekre, elméleti és gyakorlati műveltségelemek rendszerére, átfogó világkép kialakítására, elsajátíthatóságára vonatkozó – megközelítése, b) az oktatás tartalmi struktúrájának, a tantárgyi integráció különböző módozatainak figyelembevételével történő elrendezése (szükség szerint tantárgyblokkok, integrált vagy komplex tantárgy beépítése az oktatás rendszerébe, a tantárgyi kapcsolatok, a tantárgyi koncentráció hangsúlyos figyelembevétele), c) a tantervi integrációhoz immanens módon kapcsolódó tanulási-tanítási módszerek, közvetítési és az elsajátítási módozatok rendszerösszefüggéseinek (pl a tanár szerepének, a tanulás lényegiségének, a képességfejlesztés tartalmának, módjainak, az adekvát tanulási-tanítási stratégiáknak, a generális módszertani elveknek) a számbavétele.

[5] Ballér Endre az integrált tantárgyat olyan tárgynak tekinti, amelyik „különböző tudományterületekből vett anyagot ötvöz egységes rendszerré, megszüntetve, feloldva az alkotóelemek önálló struktúráját”. Chrappán Magdolna írja összefoglaló elemzésében a következőket: „Ennek az összeolvasztásnak több tényezője lehet: a megalapozó tudományok interdiszciplináris jellege; a közös nevelési, képzési funkció (például: az anyanyelv, ami a nyelvhasználat jegyében integrál); a nevelési cél; a tanuló tevékenység vagy a módszer.

[6] PDCA: Shewart nevéhez fűződik, aki a Deming és más szakemberek rendszerét fejlesztette tovább.

Egy ciklus során meghatározzuk, melyek az adott folyamat problémái, hogyan lehet ezeket kijavítani, és erre tervet készítünk. A tervet megvalósítjuk, majd utána ellenőrzés következik, hogy sikerült-e a kitűzött célt elérni. Elemezzük a helyzetet, hogy lehetne jobb eredményt elérni. Ha nem teljesültek a tervek, következik a beavatkozás a helyzet javítása érdekében. A ciklus végén jobb minőséget kell elérnünk. Ezután folyamatosan újra ismételjük a ciklust, mely így egyre magasabb színvonalú minőséget eredményez. (tervezz, csináld, ellenőrizd, cselekedj)