Pallag Andrea

A problémamegoldó gondolkodás
fejlesztése a design eszközével

Az EFOP-3.2.6-16 számú fejlesztésben résztvevő művészeti felsőoktatási intézménynek közös célja, hogy a korszerű művészeti nevelés gyakorlati megvalósulását támogató nevelési-oktatási programokat hozzanak létre a közoktatás számára. A programfejlesztés folyamatának domináns elemei, hogy a fejlesztési folyamatba közvetlenül bevonják az iskolákat, hogy ezzel összefüggésben a programok felhasználására és adaptálására felkészítik az érintett pedagógusokat, illetve a különböző iskolák pedagógusai között olyan szakmai kommunikációt és tudásmegosztási szándékot alakítanak ki, ami a pedagógiai innováció terjesztését is lehetővé teszi.

A fejlesztés legfontosabb indikátora tehát a közoktatás számára készült nevelési-oktatási program, amely több szempontból is képes támogatni egy jól kijelölt pedagógiai koncepcióra támaszkodó tanítási folyamat iskolai megvalósítását. Minden nevelési-oktatási programnak koherensen kell megjelenítenie a pedagógiai munka minden lényegesebb momentumát, azaz az adott iskolai program pedagógiai koncepcióját meghatározó célokat, követelményeket, tananyagot, a tanítás-tanulást támogató módszertani és egyéb segédeszközöket, a megvalósításhoz szükséges tanári felkészítés részleteit, és az iskolai bevezetést és megvalósítást segítő stratégia legfontosabb alapelveit és feltételeit.

A MOME, a pedagógiai koncepciójának megalapozását, a problémamegoldó gondolkodás és a designgondolkodás értelmező összekapcsolásában találta meg. Ebben a kontextusban a designgondolkodás, nem a hagyományos terméktervezésre utaló tevékenység, hanem olyan szemléletmódot és eszköztárat jelent, amely a komplex problémamegoldás érdekében, csoportos együttműködésben, az analitikus és intuitív vagy konvergens és divergens gondolkodási szakaszok váltakozásával, a vizualizáció lehetőségeit is felhasználva mutat utat a kreativitásfejlesztés számára. Ennek megfelelően a MOME HEAD programja egy olyan holisztikus, együttműködés-alapú, design eszközöket felhasználó iskolai program, amely módszertani eszköz lehet a tanulók gondolkodásfejlesztése érdekében. A program elsősorban az általános iskolák felső tagozatának, valamint azoknak a középiskoláknak szól, akik az adott tartalmi szabályozás kereteim belül kiemelten fontosnak tartják a problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás fejlesztését, akik ennek érdekében hajlandók bevezetni olyan új módszertant, amely akár a különböző tantárgyak együttműködésében, a tervezői gondolkodás lehetőségét használja fel a tanulás során, miközben a tanulók kooperációjára épít. A pedagógiai koncepciónak megfelelően célcsoportunk tehát bármely iskolatípus – függetlenül a művészeti szakmai oktatás sajátos céljaitól –, és bármely szakos pedagógus, hisz a módszer lényegi jellemzője, hogy keresi a tantárgyak közötti együttműködés lehetőségét is, így a különböző tudástartalmak integrációjának módjait.

2018-ban a program iskolai bevezetése, így a pedagógusok felkészítése érdekében a MOME, több mint 30 iskolával vette fel a kapcsolatot, és több mint 70 pedagógust vont be az akkreditált pedagógus-továbbképzéseibe. Miután e programnak fontos célja a méltányos és minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, Magyarország konvergencia régiói közül az észak-magyarországi és észak-alföldi területekre szűkült a partnerek keresése, így a bázisiskolánk, és a partneriskoláin mindegyike Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye területén található, településnagyság szempontjából nagyon heterogén eloszlásban.

Az iskolai együttműködések kiépítésének első lépése ebben az évben a 30 órás, akkreditált pedagógus-továbbképzések megszervezése és lebonyolítása volt, amelyekre több helyszínen, időzítés szempontjából két hullámban került sor. A HEAD programot támogató képzés fontos jellemzője, hogy saját élményen alapul, gyakorlatorientált megközelítést képvisel. A képzés legfontosabb feladata, hogy a pedagógusok saját élményt szerezzenek a tanulás során a kooperáció és csoportmunka megvalósításáról, hogy megismerkedjenek a designgondolkodás lényegével, illetve konkrét tantárgyi és tantárgyközi helyzetekben is azonosítani tudják a problémamegoldó gondolkodás lehetőségeit. Ennek megfelelően a képzési koncepció felhasználta a drámapedagógia eszközeit az együttműködések megalapozása érdekében, egy-egy „iskolai probléma” csoportos feldolgozásával demonstrálta a design gondolkodás lépéseit, végül a tantárgyi tartalmak problémafókuszú megközelítését a designgondolkodás módszertanának megfelelő foglalkozástervezés támogatásával zárta.

Mind a képzési folyamatot, mind az azt követő iskolai bevezetést többféle tanári tevékenységet támogató nyomtatott segédanyaggal segítettük. A designgondolkodás iskolai bevezetését egy tanári kézikönyv a módszer lépéseinek és az alkalmazás lehetőségeinek konkrét példáival magyarázza, míg egy feladatgyűjtemény konkrét fejlesztési feladatok szerint tematizálja a módszer megvalósítását támogató feladatokat, feladattípusokat. A MOME fejlesztői a papíralapú segédanyagokon túl, egyéb, e-tananyagként felhasználható eszközök előkészítését is elkezdték.

A képzések lebonyolítása után a partneriskolai együttműködések következő lépéseként két hullámban – 2018 tavaszi és 2018 őszi félévben – elindult a HEAD program iskolai kipróbálása. A kipróbálás jelentősége, hogy a program célcsoportjaként maguk a tanárok és a tanulók tudják tesztelni annak iskolai működését, így a pedagógusok reflexiónját is felhasználó folyamat garantálhatja a gyakorlat valós iskolai beépülését. Az iskolai kipróbálás minden iskolában azonos keretrendszerben valósul meg. Minden iskolában pedagóguspárok közös munkájával zajlik a kipróbálás, majd a bevezetés. A párokat egy vizuális kultúra szakos és egy bármely más szakos pedagógus alkotja. A közösen kitalált foglalkozások középpontjában mindig egy jól definiált, megoldásra váró problémahelyzet áll. A kipróbálás időkereteként, 15 kontaktórában kell a pedagógusoknak – lehetőségek szerint együtt – a tanulókat segíteni, mentorálni a közös feladatmegoldás érdekében. A kipróbálás folyamatát és eredményeit a pedagógusok egy kipróbálási portfólióban mind szövegesen, mind vizuálisan dokumentálják. A kipróbálási portfólió fontos része egy részletes kérdéssorral irányított önreflektív napló, amely a kipróbálás pedagógiai tapasztalatait próbálja rendszerezni és összegyűjteni. A kipróbálás keretrendszere a kipróbálás támogatása érdekében a kipróbálás kereteit, de nem korlátait kívánja megfogalmazni, hisz minden más a kipróbálás gyakorlati megvalósításához kapcsolódó döntés az iskola adottságaihoz és döntéséhez alkalmazkodva szabadon tervezhető és szervezhető. Az iskolai munka támogatásának további eszköze a folyamatos szakmai konzultáció lehetőségének biztosítása. Ennek része egyrészt a személyes szakmai megbeszéléseknek teret adó műhelyfoglalkozások megrendezése, másrészt a minden szereplő között fokozatosan kiépülő – a hálózatosodást támogató – online kommunikáció. A hálózatosodás és tudásmegosztás következő tervezett állomása az adott iskolák sajátosságait is érvényesítő önálló iskolai programok szervezése, ami az iskolák közötti hálózati együttműködésnek is teret adhat. A teljes folyamat lezárásaként, tervek szerint az egymásra épülő, különböző típusú tapasztalatok szolgálhatják a bevont iskolák innovációs erejének és tudatosságának elmélyülését.