Farkas Andrea
Amit a pedagógusok gondolnak …
Attitűdkutatás a digitális pedagógiai bevezetéséről
Jó alapokkal rendelkezünk a digitális pedagógia elterjedéséhez – ez a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ pedagógusok körében végzett kérdőíves attitűdkutatásának legfontosabb eredménye. Az oktatók alapvetően pozitívan és nyitott szemlélettel viszonyulnak a digitális oktatáshoz, elfogadva azt a tényt, hogy az iskola világának felzárkóztatása digitális mindennapjainkhoz ma már nem választás kérdése. Ez a reménykeltő hozzáállás viszont csak akkor fog áttörést eredményezni, ha az eszközök mellé a tanárok megfelelő szakmai támogatást is kapnak.
A Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS) megvalósításához kapcsolódó kutatás célja annak feltárása volt, hogy a pedagógusok hogyan vélekednek a digitális pedagógia módszereiről, eszközeiről, a szervezet- és intézményfejlesztési tervekről, milyen segítségre van szükségük, mennyire tartják hasznosnak és megvalósíthatónak az oktatás digitális transzformációját.
A kutatás során egyaránt alkalmaztunk kvalitatív (egyéni és fókuszcsoportos interjúk), illetve kvantitatív kutatási eszközöket. Utóbbi egy online kérdőíves felmérés segítségével zajlott, amely a köznevelési intézmények vezetőin keresztül jutott el az általános iskolai, a gimnáziumi, valamint a szakképzésben közismereti tárgyakat oktató pedagógusokhoz. A kutatás során arra törekedtünk, hogy minél több pedagógus véleményét megismerjük. A minta nagysága (a válaszadók száma) az adattisztítást követően 7185 fő volt, így a kutatás nagymintásnak tekinthető. Ugyanakkor a minta nem valószínűségi kiválasztási eljáráson alapul, ezért nem tekinthető reprezentatívnak.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar pedagógustársadalomra 2018-ban – a jelentős mértékű digitális eszközhasználat ellenére – az elvárhatónál alacsonyabb digitáliskompetencia-szint jellemző. A megkérdezett tanárok, tanítók közel háromnegyede (72,3%) mind a magánéletében, mind a szakmájában minden nap használ digitális eszközöket. Ugyanakkor még ezek a pedagógusok is jórészt csak általános felhasználói ismeretekkel rendelkeznek, de híján vannak a magasabb szintű digitális kompetenciáknak. A vizsgálat során 10 pedagógusból 8 jelezte, hogy digitális kompetenciái fejlesztésére lenne szüksége.
A megkérdezettek közül a 20–35 éve pályán lévők azok, akik körében – más korcsoportokhoz viszonyítva – a legmagasabb a digitális érintettség (48%). Ez a digitális érintettség persze nem általános a pedagógusok között, nem mindenki használ digitális eszközöket a hétköznapi életben (például: ügyintézéshez, vásárláshoz, zenehallgatáshoz).
Fontos az is, hogy a tanárok részéről a digitális pedagógia irányában a vizsgálat során megnyilvánuló nyitottság leginkább a digitális eszközök tanórai használatában jelenik meg. A válaszadók digitális pedagógia alatt főként digitális eszközökkel végzett szemléltetést, információkeresést és kommunikációt értenek, és jóval kevésbé az innovatív pedagógiai módszerek (például: alkotó eszközhasználat, kollaboráció, robotika) tudatosan tervezett, aktív használatát.
19. ábra: A digitális pedagógia eszközeinek használata a pedagógusok körében (N=7185)
A pedagógusok leginkább az oktatási tartalmak gazdagítását, az iskolai adminisztrációs feladatok egyszerűbbé válását és a tanulók eredményeinek könnyebb nyomon követhetőségét várják a technológia és az új módszerek elterjedésétől.
Az eredmények megerősítik, hogy létre kell hozni azt a támogató környezetet, ami átfogóan közelíti meg a hazai iskolarendszer digitális fejlesztését. Az intézményvezetők támogatása, a tantestületi együttműködések ösztönzése és a szakmai partnerhálózatok kialakítása – az egymástól való tanulás lehetőségével – megkönnyítené az innovatív példák átvételét és elterjedését. Emellett a „hagyományos” képzési, továbbképzési keretekben is volna igény a digitális módszerek elsajátításának erősítésére: elsősorban e-learning, blended learning, az intézményben megtartott kontakt képzések, illetve mentorálás formájában.
A tanárok válaszaiból az tűnik ki, hogy mindennapi rutinjuk fokozatos átalakításához, módszertani repertoárjuk bővítéséhez nagy szükségük volna követhető „mintákra”: könnyen adaptálható, jó gyakorlatokra, feladatbankokra is. A válaszadók többsége olyan didaktikai megoldások megvalósítását szorgalmazza, amely a hagyományos és digitális oktatási megoldások egyensúlyán alapul és a jelenlegi szabályozási környezetben is megvalósítható. Ugyanakkor fontos látni, hogy a digitális eszközök és módszerek alkalmazásának – az informatikaoktatás keretein túllépve – az oktatás teljes spektrumára ki kell terjednie.
Az attitűdkutatás eredményeiről és tapasztalatairól – részletesebb elemzéseket követően –további összefoglalásokat, fogunk közreadni a DPMK honlapján.
