Kovács Petra – Otti Boglárka
Robotok a „Mozgásjavító”-ban
A budapesti Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium pedagógusai a – Fári János nevéhez kötődő Robotcsámborgás program keretén belül valósult – programjukat mutatták be. Speciális intézményükben mozgáskorlátozott tanulók próbálhatták ki a Bee-Bot robot (méhecske) programozását.
Az eszköz kipróbálásban résztvevő pedagógusok különböző oktatási célokat maguk elé kitűzve alkották meg a méhecske számára bejárható pályákat, így az algoritmikus gondolkodás fejlesztését ötvözték a tanmenetben és egyéni fejlesztési tervekben megvalósítandó célokkal. A robotika nyújtotta lehetőségeket használják ki az SNI gyermekek fejlesztésében és oktatásában.
Az intézményi környezet: a „Mozgásjavító” egy fővárosi, gyógypedagógiai intézmény. Tanulóink épértelmű, mozgáskorlátozott gyermekek, akik az ország számos pontjáról érkeznek iskolánkba. Az alsó tagozaton az osztályok jellemzően 8–10 fősek. Orvosi diagnózisok szempontjából intézményünkben a legmagasabb arányban a cerebrál pareticus, valamint izombeteg gyermekek vannak jelen. Ez alapvetően meghatározza az oktatási-nevelési folyamat specifikumait és a főbb fejlesztési célokat.
A méhecske két hétig volt az intézményben, ahol alsó- és felső tagozaton egyaránt kipróbálásra került, tantárgyi környezetben.
A kipróbált padlórobot egy kifejezetten gyermekek számára kialakított programozható eszköz, mely az adott utasításnak megfelelően mozdul el. Hét gombbal irányítható: fel-le, jobbra-balra, indítás, stop, törlés. Egy lépéssel 15 cmt halad előre vagy hátra, a jobb és bal iránynál egyhelyben fordul el, így 15 × 15 cm-es mezőkből álló pályán tud közlekedni. 40 lépés memorizálására képes, így fontos az adott program bejárása után a törlés, illetve javításnál nem szükséges az újrakezdés, elég hozzáprogramozni a hiányzó lépéseket. Különböző hang- és fényjelzéseket ad a programozásnál, a lépéseknél, a megérkezésnél és ha „unatkozik”. Az eszköz működéséből fakadóan több fejlesztési célnál használható nagy sikerrel: tájékozódás térben és síkon, algoritmikus, logikus és problémamegoldó gondolkodás, memória, figyelem. Nem utolsó sorban pedig hatalmas motiváció a gyerekek számára.
A robotméhecske kipróbálása tantárgyi órákon, azon belül magyar nyelv és irodalom, illetve matematika órákon valósult meg. Minden alkalommal csoportos osztályhelyzetben történt a programozás és a gyakorlás. Az egyes csoportok egy vagy két tanórán találkoztak a robotméhecskével, a tananyag gyakorlása és rendszerezése céljából. Az összes pályánk kézzel készült, így az egyéni fantáziánkra volt bízva, hogy milyen fejlesztési és oktatási célra használjuk fel. A csoportokban a diagnózisok szerinti differenciálás a következőképpen valósult meg: az izombeteg tanulóknál az izmok fokozatos gyengüléséből adódóan az eszközhöz való hozzáférés biztosítása jelent meg specifikumként. A Cp-s gyermekek esetében a mozgáskorlátozottság idegrendszeri eredetéből adódóan, a kognitív képességek is érintettek lehetnek, így az eszköz programozásával a téri orientáció, logikus- és problémamegoldó gondolkodás, a figyelem, a rövidtávú memória területek fejlesztését céloztuk meg. Szükség esetén magát a feladatmegoldás folyamatát segítettük differenciáltan.
Példák a robotok használatára
A 3. osztályos tanulókkal összesen két tanórán dolgoztunk a Bee-Bottal. Első alkalommal egy nyelvtanórán, második alkalommal pedig egy matematikaórán. Mind a két tanóra gyakorlóóra volt. Nyelvtanórán a főnevek témakörén belül a köznév és tulajdonnév közti különbség, valamint helyesírásuk megerősítése volt a cél. Matematikaórán az ezres számkörön belüli tájékozódást, a számtulajdonságokat, illetve a műveletvégzést gyakoroltuk. Mindegyik pályára kerültek olyan akadálymezők, melyeken nem lehet átmenni a méhecskével, azokat ki kell kerülniük a gyerekeknek, ezzel is fejlesztve a problémamegoldó képességüket.
 |
 |
A nyelvtanórához készített pálya és a szókártyák, melyeken az első betű hiányzik. A gyerekeknek kellett elirányítaniuk a robotot a megfelelő betűhöz (pótolniuk a megfelelő betűt, valamint meghatározniuk, hogy kis vagy nagy betűvel írandó az adott főnév) és meg is indokolni, hogy miért. A kezdő mező a méhkas volt.
Matematika órához ezt a pályát készítettem. A gyerekek feladatokat nem papírlapon kapták meg, hanem QR-kódok beolvasásával tudták meg. A megoldást követően kellett eljuttatniuk a célhoz a méhecskét. A kezdő mező ismét a méhkas volt.
 |
 |
Ez egy kincskereső térkép, melyet matematikaórára készítettem. Differenciált feladatkártyákat kaptak a gyerekek, s az eredménynek megfelelően kellett az adott kincsesládához eljutniuk, figyelve arra, hogy a kalózhajókat kikerüljék. Ebben az az esetben az iránytű volt a kiinduló mező. Természetesen a kincsestérképhez bármilyen feladatot kitalálhatunk tantárgytól függetlenül.
Ehhez a pályához nem a Bee-Bot, hanem a Blue-Bot padlórobotot használtuk. Ez az eszköz a Bee-Bot okosabb verziója. Előnye a Bee-Bottal szemben, hogy 200 lépést tud megjegyezni egyszerre. Egy ingyenes applikáció segítségével Blutooth-kapcsolaton keresztül külső eszközről is programozható, ami segítség lehet egy izombeteg gyermek számára, valamint 45°-ot is tud fordulni.
Otti Boglárka – egyéni fejlesztő pedagógusként – látásnevelést, általános gyógypedagógiai fejlesztést és diszkalkulia reedukációt tart. A méhecskével kapcsolatos felajánlásom abban állt, hogy ahonnan egyéni fejlesztésre vittem volna gyermeket, abba az osztályba én mentem be órát tartani a Bee-Bottal, ha az osztályfőnök ezt igényelte. Így összesen hat órát tartottam meg elsőtől 4. évfolyamig. Az osztályfőnökökkel egyeztetve állítottam össze a témaköröket. Az alapozó feladatoknál a fő cél magának az eszköznek a megismerése, a pályákon való tájékozódás gyakorlása, valamint az egyéni megsegítési módok megtalálása volt. Magyar nyelv és irodalom képességterületen a helyesírási szabályok és a szórejtvények kerültek előtérbe. Matematikaórákon a számtulajdonságokat és a fejszámolást gyakoroltuk életkornak megfelelően.
Az egyéni megsegítésben végig a fokozatosság elvét követtük: a kicsiknél először megjelöltük egy nyuszival azt is, hogy hova kell eljutni, és egy másikkal lépegettem a táblán a gyermek programozása alapján. Nagyoknál egy Bee-Botról készült kép volt a segítség. Fontos, hogy mindkét esetben volt arca a méhecske-dublőrnek, így tudtuk merre néz. Ezután tettük oda a méhecskét a lejárásra. A második fokozatban már nem lépegettem nyuszival, vagy a képpel, hanem csak megbeszéltük, hogy az adott lépéssel hova értünk, vagy merre néz a méhecske. A következő fokozatnál már nem jelöltük meg a célt és a tanuló önállóan programozott. Differenciálás módjaként azt is figyelembe vettem, hogy melyik küldetés milyen nehezen elérhető megoldáshoz vezet.
Az alapozó pályák: számomra az összes feladat kialakításánál fontos szempont volt a jól láthatóság, letisztultság. A pályákat az első évfolyamon használtuk jellemzően, vagy bemelegítő feladatként másodikban. A pályákon kívüli fekete pötty jelöli az indulási helyet.
 |
 |
 |
Az első pályán a gyerekek színdobókockával dobták ki, hogy hova kell vezetniük a méhecskét. A pálya mérete kicsi, kikerülendő akadály nincsen. A következő pálya nagyobb. Itt különböző szóbeli utasítások alapján kellett a célba vezetni a robotot. Például ezzel a betűvel kezdődik/végződik a lapát szó. Vagy a betű alakításának menetét adtam meg. Szavak leírása csoportmunkában: az első gyerkőc a „lát” szó első betűjére vezeti, a 2. onnan a másodikra stb. Az utolsó pálya kis méretű, de akadályokat kell kerülni rajta, ezeket a fekete pöttyök jelzik, ide plüssöket tettünk. A gyerekek dobókockával dobták ki, hogy hova kell érkeznie a méhecskének.
A házikókkal teli pálya nagyobb, a gyerekek egymásnak határozták meg a ház tulajdonságai alapján, hogy hova kell eljutni. Például zöld tetejű, piros falú, kék kapujú ház. A feladatot másodiktól negyedikig az alapozási szakaszban használtuk.
A következő pályán a feladat: a kártyán szereplő szóba a helyes magánhangzó behelyettesítése és az ennek megfelelő jelre kellett elvezetni a méhecskét. Itt a jó megoldásra a visszajelzést mi adtuk az osztályfőnökkel, egyébként egy MiniLük feladatot adaptáltam. A fekete pöttyök a kikerülendő akadályok helyét jelölték. Második osztályfokon játszottunk vele.
 |
 |
Az alábbi pályán a kártyák alapján először rá kellett jönni a megfejtésre, ami egy egyszavas megoldás volt és ennek a szónak a betűhalmazát kellett megkeresni. Az osztályba egy látássérült tanuló is jár, így nem titkolt célom volt a látásnevelés is. A feladat megoldási menete a következőképpen alakult: A táblára felragasztottuk a pályát, megoldották a feladatot, egy táblázatba felrajzolták a méhecske útvonalát és ez alapján programoztak, ennél a résznél a pálya lekerült a földre és a méhecske végig is járta az útvonalakat. 4. osztályban használtuk.
 |
 |
Az alábbi pályához tartozó feladatkártyákon a látható kérdésekre kellett megtalálni a megoldást. A kártyákon: számtulajdonságok, illetve fejszámolást és elvont gondolkodást célzó feladatok. Harmadik és negyedik osztályban játszottuk.
 |
 |
A sok fantasztikus fejlesztési lehetőség mellett tapasztaltunk nehézségeket is. Mivel maga az eszközhasználat rengeteg fejlesztési területet érint, így kicsit elveszi a figyelmet a tananyagról. Jellemzően ezért választottuk a gyakorlást, nem új tananyag átadásával kezdtünk. Ezen kívül, 10 fős osztályban egy robottal már nagyon megnőtt a várakozási idő, igaz a motiváltság fenntartotta a figyelmet, de ez idővel elkophat. A robotméhecske nem olcsó, viszont a táblákat nélküle, már csak a működési elvére visszautalva is tudtuk használni. Az eszközkölcsönzés mindenki számára elérhető lehetőség, erre biztatunk mindenkit!
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
A témával kapcsolatban bővebb információ az alábbiakban érhető el:
- A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakgimnázium, Gimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium honlapja[1]
- Bee-Bot és egyéb kiegészítő eszközök elérhetőek a forgalmazó honlapján[2]
- Dr. Lénárd A. – Sarbó Gy. – Temesi-Ferenczi K. – Vetési E. (2018): Algoritmikus gondolkodás fejlesztése padlórobotok segítségével. ELTE TÓK Digitális Pedagógiai Tanszék, Budapest
- Hasznos információkért, ötletekért és kölcsönzés céljából csatlakozni lehet a „Robotcsámborgás” nevű zárt csoporthoz a Facebook-on.
