Barlai Róbertné – Tóth Géza

Megoldásfókuszú vezetés – Vezetői Klub

 

Megoldásközpontú vezetés

A megoldásközpontúság jelentése

A megoldásközpontúság azt jelenti, hogy a probléma rövid azonosítása után azonnal a megoldással kezdünk el foglalkozni. A megoldásközpontúság így rövid beavatkozási folyamatokat tesz lehetővé. Ahol így dolgoznak, ott motiváltabb teljesítés és nagyobb elköteleződés figyelhető meg a szervezetekben, ott folyamatosan növelhető a beosztott pedagógusok motiváltsága, elkötelezettsége az intézmény iránt, továbbá az időgazdálkodás is hatékonyabbá tehető.

A megoldásközpontú vezető alapvetése a beosztottakról

A megoldásközpontú vezető abból az alapvetésből és munkahipotézisből indul ki, hogy az emberek legjobb tudásuk szerint igyekeznek megoldani egy-egy helyzetet, feladatot. Amíg tehát nincsen bizonyítva, nem tapasztalja a vezető ennek az ellenkezőjét, minden ember számára kijár az a bizalom, hogy legjobb tudása szerint teszi a dolgát. A megoldásközpontú vezető ebből indul ki, eszerint jár el, és ehhez illeszkedő eszközei vannak.

Miért szükséges új vezetői szemlélet?

Különösen azért, mert megfigyelhető, hogy a klasszikus vezetői modellek már nem a komplex és egyre többet követelő világ elvárásait szolgálják.

Indoklás

• A vezetőket mind erősebben leterhelik.
• A vezetői feszültség egyre növekszik.
• A vezető egyre nehezebben delegál.

Milyen eredmények várhatók a megoldásközpontú vezetői szemlélettől?

A hétköznapi vezetői munkában tapasztalhatóan:

• kisebb a ránehezedő nyomás, mint amikor mindent magának kell megoldani;
• kevesebb a stresszes helyzet, mert megosztja a felelősséget;
• több energia és nagyobb elégedettség jelentkezik a vezetői munkában.

A munkatársak szintjén jelentkező eredmények alapján:

• a munkavállalói elkötelezettség jelentősen növekedik;
• nő a célokkal való azonosulás, a célokra irányuló produktivitás;
• jobb az együttműködés, a csapatszellem;
• az egyéni motiváltság erősödik;
• nagyobb felelősségvállalás figyelhető meg;
• az időgazdálkodás hatékonyabbá válik.

Az intézmény szintjén jelentkező és megtapasztalható eredmények:

• az elismerésen alapuló szervezeti kultúra;
• a kölcsönös bizalom erősödése;
• külső és belső motiváció növekedése;
• a közös sikerbe vetett hit.

A megoldásközpontú vezetői munka jellemzői

A munkatárs orientáltság szintjén:

• a munkatársakat a saját munkaterületükön szakértőnek tekinti;
• bízik munkatársaiban;
• bevonja a munkatársak tapasztalatait, és különösen fontos a múltban már jól működő dolgokra történő utalás;
• a munkatársakat komolyan veszi és értékeli.

A feladatorientáltság szintjén:

• a probléma helyett a megoldásra fókuszál;
• növeli a megoldáskészséget és a munkatársakat a megoldás megalkotására buzdítja;
• a munkatársakkal a kitűzött célokra és a vágyott jövőre összpontosít;
• láthatóvá teszi azt, ami már jól működik, és ezt pozitív visszajelzésekkel erősíti meg;
• az apró, reális végrehajtási lépésekre figyel, hogy növelje a siker valószínűségét.

A megoldásközpontú vezető eszközei

Növelni a megoldásra való hajlandóságot (inkább a „Nem tudom” mentalitás alkalmazása: te milyen lehetséges megoldásokra gondoltál?).

Személyesen elkötelezett a kitűzött célokra, a vágyott jövőre fókuszálásban.

Elismerni, ami már jól működik, a pozitív aspektusokat elismeréssel erősíti.

A következő apró lépéseket meghatározza (az apró lépések taktikáját alkalmazza).

Néhány szakirodalmi háttérmunka:

Dominik Godat: Megoldások nyomában – hatékony vezetés megoldásfókusszal (Solution Surfers Magyarország 2015)

Insoo Kim Berg – Lee Shilts: WOWW – megközelítés – Megoldásépítés az iskolában (Solution Surfers Magyarország 2016)

Vezetői klubhálózat

A megoldásközpontú vezetés megismerésének, továbbadásának és folyamatos megújításának egy lehetséges terepe lehet a tankerületi központban már néhány éve sikeresen működő Vezetői klubok hálózata.

A vezetői klubok működési modellje

A vezetői klubok hálózatos működtetésekor két fontos feladatra fókuszálunk:

• egyrészt az önértékelési modellből jól ismert vezetői elvárásrendszer elérésének szakmai támogatására;
• másrészt a tanuló szakmai közösségek (TSZK) építéséhez különféle csoportmódszerek-technikák alkalmazására, de nem a klasszikus vezetői továbbképzés kereti közt, hanem a tapasztalatcsere, az egymástól való tanulás eszközeivel, mert ezzel is szeretnénk példát mutatni, hogyan lehet dolgozni az intézményeinkben a tanárokkal is a hatékonyabb együttműködés érdekében, az intézményi tanuló szervezet kiépítéséért.

Az oktatási területen eddig különböző okok miatt nem volt jellemző a klubok működése, pedig hatalmas lehetőségek rejlenek ebben a szervezeti formában. A Vezetői Klub helyszíne tud lenni a vezetői eszmecseréknek, a jó gyakorlatok bemutatásának, a pedagógiai nóvumok értelmezésének, megvitatásának, felkészíthet a vezetői kihívásokra és nem utolsó sorban lehetőséget biztosít a kapcsolatépítésre, a hétköznapi gyakorlati élet tapasztalatainak egymás közti megosztására.

A Vezetői klub kiemelt célja, hogy a vezetők önkéntes alapon, klubszerű körülmények között találkozhassanak egymással, ezzel is elősegítve vezetői tudásuk bővítését, elmélyítését, az együttműködést, valamint a tagok és az általuk képviselt intézmények fejlődését.

Cél a vezetők igényének felkeltése az önfejlesztésre, az újdonságok megismerésére, kipróbálására, a változtatás megalapozott, bátor menedzselésére, a folyamatos tanulásra.

Cél a TSZK kiépítése különféle csoportmódszerek és technikák alkalmazásával, a klubok hálózatának kialakítása, hogy a hálózaton belül és a hálózatok között működjön a horizontális tanulás, lehetővé váljon az egyes intézmények pedagógiai és vezetési jó gyakorlatainak megismerése, az elemzésen alapuló benchmarking alkalmazása tudatos hálózattervezés és működtetés által.

A vezetői klubok működésének elmúlt két éve, röviden

A kilencfős fejlesztő csoport megalakulása, szakmai felkészítése (a TSZK modellre építkezve), majd a Vezetői Klub-modell kidolgozása, tartalmi kínálatának folyamatos fejlesztése

A tanuló szakmai közösségek (TSZK) modell országos szintű bemutatása, alkalmazása, adaptálása, továbbfejlesztése

A szakmapolitikai háttértámogatások megszerzése, az intézményfenntartók számára tájékoztatók és bemutatók szervezése, szakmai anyagok prezentálása.

A vezetők számára műhelymunkák szervezés, pilot program lebonyolítása nyolc tankerületi központ részvételével.

A közoktatási vezetőképzés hazai rendszerének széleskörű áttekintése, az ún. „vezetői kosár” tartalmi elemeinek kidolgozása, javaslattétel a kosár tartalmának piaci értékesítésére.

Országos konferenciákon előadások, műhelyfoglalkozások, a szabadegyetem témaszigetein csoport foglakozások, szekció-foglakozások megtartása, majd állásfoglalások készítése, a vezetői visszajelzések tapasztalatok feldolgozása, értékelése, az eredmények átadása.

A Vezetői klub működtetésének harmadik tanéve kezdődött, amelynek során a Vezető klubhálózat kiépülése felgyorsult.

A vezetői klubok szakmai kínálati listája:

• Vezetői önértékelés, tanfelügyelet, az önfejlesztés gyakorlata.
• Intézményi önértékelés, intézményi tanfelügyelet, szervezetfejlesztés.
• Változás-változtatás, a változások kezelése.
• A tanulási folyamatok támogatása, tanulási eredményalapú megközelítése.
• A tantestület/nevelőtestület, mint csoport, fejlesztési lehetőségei – belső tudásmegosztás, intézményen belüli együttműködések, a nevelőtestület, mint tanuló szakmai közösség (TSZK).
• Fejlesztő értékelés, motiváció, kreativitás fejlesztése (pedagógussal való egyéni bánásmód és hatékony vezetési stílus: erősségek a fókuszban.
• Időgazdálkodás.
• Döntés-előkészítés, döntéshozatal, döntések megvalósítása.
• Szervezeti és vezetői belső és külső kommunikáció – hatékony értekezlet vezetése, szülőkkel való kapcsolat.
• Munkamegosztás, delegálás.
• Megoldásfókuszú vezetés.
• Tanuló szakmai közösség kialakításának, működtetésének vezetői támogatása.
• Konfliktuskezelés.
• Szervezeti elkötelezettség.
• Az új NAT és a vezetői teendők.

41. ábra: Vezetői klubok hálózata

Vezetői Klubok a számok tükrében:

• 16 tankerületben van jelen;
• 20 helyszínen működnek klubok;
• 5–6 foglakozás/év klubonként;
• 100 fölötti klubfoglalkozás megtartása;
• 800–1000 résztvevő;
• kilenc szakmai vezető irányítja a klubok szakmai munkáját;
• 13 kidolgozott és tesztelt klubtéma;
• 10 alkalmazott foglalkozásterv.

A Vezetői klubhálózat a megoldásközpontú vezetés szemléletét közvetíti és a tanuló szakmai közösségek építésén dolgozik. Az intézményfenntartók – tankerületek, centrumok, egyházak, önkormányzatok stb. – számára átlátható, strukturált, koordinált, aktuális szakmai kérdéseket tárgyaló, rugalmas vezetőképzési forma a horizontális, egymástól való tanulás lehetőségeinek és a korszerű technikák alkalmazásával.