Wurst Erzsébet

Ausztriai Magyar Egyesületek
és Szervezetek Központi Szövetsége
Nyugat-Európai Országos
Magyar Szervezetek Szövetsége

Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége[1] eredetileg 21 ausztriai magyar egyesület csúcsszervezeteként alakult 1980. február 9-én. A tagegyesületek száma (megszűnések/kilépések következtében) átmenetileg 14-re esett vissza, jelenleg több belépésnek köszönhetően 15.

Alapszabálya három főpontban határozza meg rendeltetését:

• azon jogi személyek (egyesületek, szervezetek) képviselő testülete, akiknek tagjai lakóhelyüktől függetlenül Ausztriában élő osztrák honosságú, magyar nemzetiségű személyek;
• a tagegyesületek és -szervezetek közötti együttműködés egybehangolása;
• az egyes tagegyesületek képességeit meghaladó és központi tervezést, illetve irányítást igénylő, azaz valamennyi egyesületet érintő vállalkozások tervezése és kivitelezése, illetve működtetése (magyar nyelvű oktatás, újság- és könyvkiadás, tanulmányi napok, Magyar Intézet stb.).

A kilenc főből álló, két évre megválasztott elnökség tagjai minden ellenszolgáltatás nélkül látják el tisztségüket.

Közvetlen célként kezdeményezte a Burgenlandon kívül élő osztrák honosságú, magyar nemzetiségű személyek népcsoportkénti elismertetését. Első lépésként a főként Bécsben és környékén évszázadok óta nagy tömegben élő magyar nemzetiségű osztrák állampolgárok ez irányú jogosultságára hívta fel a figyelmet. Törekvése 1992-ben sikerrel járt, amikor az osztrák kormány a magyar népcsoport részeként ismerte el a Bécs és környékén élő osztrák honosságú magyarokat. Ennek következtében 1993-ban nyolcról 16-ra emelték fel a Magyar Népcsoporttanács tagjainak számát, akik azóta fele-fele arányban a burgenlandi, illetve bécsi magyarok jelöltjei közül kerülnek ki.

Szórványban, különösen nagyvárosban nélkülözhetetlen megfelelő székhely, szervezési központ létesítése, működtetése. A Központi Szövetségnek átmeneti megoldások után 1999-ben sikerült Bécs belvárosában, a Schwedenplatz-on saját helyiségre szert tennie. A „Bécsi Magyar Otthon” nemcsak a Bécsi Magyar Iskolának, a Bécsi Napló szerkesztőségének és tekintélyes könyvtárnak ad helyet, de a Központi Szövetség rendezvényeinek és összejöveteleinek nagy része is itt van, és ez szolgál otthonul tagszervezeteinek is.

A Központi Szövetség tényleges feladata egyrészt az ausztriai magyar népcsoport érdekeinek képviselete bel- és külföldön, másrészt a közte és tagegyesületei közötti egyetértés, együttműködés biztosítása. Ezen túlmenően ellátja mindazon feladatköröket, melyek nélkülözhetetlenek a magyar népcsoport önazonossága erősítéséhez:

• magyar nyelvoktatás (óvoda, iskola);
• felnőtt-továbbképzés a magyar történelem, irodalom, kultúra és zenetörténet területén;
• sajtó- és kiadói tevékenység;
• színelőadások és néptánc, valamint népzenei bemutatók;
• a magyar népcsoport sajátságos arculatát bemutató történelmi és kulturális kiállítások;
• hangversenyek;
• szavalóversenyek;
• tanulmányi napok és tanácskozások;
• a nemzeti ünnepek és történelmi évfordulók alkalmából megemlékezések közös szervezése és megrendezése.

A Központi Szövetség tulajdonosa és kiadója az 1980 márciusa óta kéthavonként megjelenő Bécsi Naplónak, Nyugat-Európa egyetlen jelentős magyar nyelvű lapjának.

Dr. Seper Károly jogutódjaként 1985 óta megjelenteti a három (magyar-német-horvát) nyelvű Őrség c. falinaptárt. Sodalitás címmel esetenként kiadói tevékenységet is folytat, előnyben részesítve Ausztriában élő magyar szerzők munkáit.

A Központi Szövetség működteti az 1988 őszén beindult „Bécsi Magyar Iskolát”. Ezen belül külön foglalkoztatásban részesül az óvodáscsoport. A kétheti kétórás oktatáshoz 2004 őszétől heti oktatás párosul. A 6–18 éves gyermekeket, fiatalokat hat különböző csoportban diplomás pedagógusok oktatják.

1990 óta kétévenként megrendezi a kisebbségi és szórvány magyarság sorskérdéseivel foglalkozó „Kufstein” Tanácskozást. A tanácskozások anyaga gyűjteményes kötetben jelenik meg.

„Bécsi Magyar Színház”: saját ausztriai magyar színház, illetve színjátszó csoport hiányában 1995–2017 között évente egy-két alkalommal a környező államokból magyar nyelvű színházi együtteseket hívott meg vendégelőadásokra. 2017-ben megalakult a Bécsi Magyar Színkör, mely „Svung” név alatt a Bécsben és környékén élő magyarok körében nagy sikernek örvend.

Szintén 1995-től rendszeresen közreadta a magyar egyesületek Műsorismertetőjét, ami jelenleg Szemerédi Tibor gondozásában elektronikus postával jut el az érdeklődőkhöz.

Tagszerverzetek

A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének[2] létrehozása elementáris követelményként jelentkezett. Ennek egyik előfeltétele volt az egyes országokban működő, egyesületeket összefogó országos szervezetek felkutatása. A velük való kapcsolatfelvétel után lehetett gondolni kontinentális szinten egységes keretek megteremtésére. A kapcsolatfelvételek, az egymás közti érintkezés a posta és a telefon mellett egyre inkább digitális eszközök igénybevételét tette szükségessé. Nem csupán az információk gyors kicserélése, hanem a homepage, honlap felállításával és folyamatos működtetésével betekintést tudunk nyújtani működésünkbe, és érdeklődő kívülállók is képet alkothatnak rólunk. A közös honlap átfogó, sokrétű tájékoztatást nyújt, ezáltal nagyobb összefüggésben válik láthatóvá szórvány jellegünk.

Digitális eszközökkel gyorsabban és erőteljesebben lehet elvégezni a legkülönbözőbb szervezési feladatokat, előkészíteni rendezvényeket, találkozókat. Habár ez a módszer nem pótolhatja a személyes találkozásokat, a távolságok leküzdésében nagy segítségünkre van a villanyposta, amit tréfás hangzással „emil”-nek is szokás nevezni. Fennáll természetesen az a veszély, hogy ezáltal még inkább virtuálissá válik életünk: emberi kapcsolataink személytelenné válnak, sokszor nem tudjuk, kik akadnak fenn böngészés közben a hálózaton, netán kik élnek vissza bizalmunkkal és ellenünk használják fel a rólunk kihalászott információkat.

Mindennek ellenére az önálló, szerves közösségi élet a szórványban eleve nem zárja ki, sőt éppenséggel szükségessé teszi a kapcsolatok egész hálózatának kiépítését és működtetését. Anyagi eszközök hiányában csakis az internet segítségével oldható meg pédául a távolsági oktatás, a kulturális javak közvetítése ma már szintén digitális úton is lehetséges. Ezek az eszközök egyrészt lehetővé teszik az egyesületek, országos szervezetek más országokbeli magyar egyesületekkel való folyamatos együttműködését, kissé nagyképűen „világháló” megteremtését, másrészt az anyaországgali kapcsolatok sokrétű ápolását, végeredményben oly módon, hogy minden „rész” ellátja saját feladatát, de egyetemes magyar szinten kölcsönösen kiegészíti egymás feladatkörét, mert részt vállal belőle.

Bárhogyan is vesszük, a nyelvterületen kívül létező szórványok nagyban virtuális közösségek, s a honlapon keresztül jelennek meg, mintegy ott vannak otthon. Minden gyakorlottság mellett sem feledhetjük, hogy ez a fajta életmód nem cél, hanem eszköz, tehát így is kell bánni, élni vele. A cél pedig a személyes találkozásokból táplálkozó fizikai és szellemi összefonódás, amit az együvé tartozás élménye hatja át.

Tagszervezetek

Oktatás-tanulás

A NYEOMSZSZ kiemelt figyelmet szentel a szórványmagyarság jövendő generációinak oktatására. Ezért „bábáskodtunk” már 2002-ben a Haza, a magasban c. nemzetismereti tankönyv megszületésénél, ill. indítottuk el 2009-ben az Őrszavak c. magyarságismereti, tanítás-módszertani internetes folyóiratot.

Ezek mellett az Őrszavak szerkesztői eddig több tankönyvet, egyéb tananyagot szerkesztettek és adtak ki a bécsi Sodalitas Kiadó (az Ausztriai Magyarok Központi Szövetsége tulajdona) jóvoltából. Ezeket a honlap Könyvespolc/Tankönyvek oldalán találja.

Itt jegyezzük meg, hogy az említett honlapokon található anyagokat oktatási célokra bárki szabadon használhatja, másolhatja, továbbadhatja.

[1] http://www.kozpontiszovetseg.at/rolunk/

[2] http://nyeomszsz.org/index.php/hu/szovetsegunk

[3] Újjászervezés alatt.