Hajnal Gabriella
Az állami intézményfenntartás jövőképe
Az előadás prezentációja pdf formátumban 
Nagy tisztelettel köszöntök mindenkit.
Bár a felkonferálás során elhangzott az is, hogy a NAT megújításért felelős miniszteri biztos is vagyok, de a tisztelt kollégákhoz mint a Klebelsberg Központ elnöke szeretnék szólni.
Ugyan két oldalról is megszólíttattam, hiszen Államtitkár úr bejelentette, hogy lesz NAT, minden bizonnyal még idén, amiben én is nagyon bízom, hiszen mi gyakorlatilag készen vagyunk a feladattal, leadtuk a NAT és a kerettanterv anyagát a minisztérium részére.
Visszatérve az állami intézményfenntartás rendszerére, 60 tankerületi központ látja el a fenntartói feladatokat jelenleg. A tankerületi központok kialakításakor – mint azt már korábban is elmondtam – alapvető szempont volt, hogy a megfelelő infrastrukturális feltételek adottak legyenek, ne legyen túl nagy a távolság a tankerületi központok és az intézmények között. Jelen pillanatban, azt gondolom, hogy köszönhetően a tankerületi igazgatóknak és a Klebelsberg Központ kollégáinak, jól működik a rendszer. Azt, hogy jól működünk, az is mutatja, hogy nem rólunk szólnak a hírek, hiszen a pozitív hír az sosem hír, negatív hírekből meg, hála istennek, egyre kevesebb van. Én ezt mindig annak tulajdonítom, hogy jól működnek a tankerületeink és jól működik a Klebelsberg Központ is.
Visszatérve a napi teendőinkre, a tankerületi központok által fenntartott intézmények típusai: általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, készségfejlesztő iskola, szakiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, EGYMI, kollégium.
A Klebelsberg Központhoz tartozó intézményhálózat a köznevelési intézmények mintegy kétharmadát teszi ki. Fenntartói oldal képviselőjeként a hosszú távú célkitűzések meghatározása nagyon fontos. Ezek közül kiemelném, hogy a pedagógusok más területek szakembereivel, illetve a szülőkkel együtt tudjanak kooperálni azért, hogy a gyerekek valóban hozzájussanak a minőségi oktatáshoz, és minden gyermek kiteljesedhessen, befuthassa azt az életpályát, amelyre őt a képességei, érdeklődési köre predesztinálják.
Fontos víziónk, hogy magas legyen a pedagógus pálya társadalmi presztízse, motivált pedagógusok menjenek be nap, mint nap az osztálytermekbe, akik elsősorban a neveléssel, oktatással foglalkoznak, és minél kevesebb idejüket veszik el az adminisztratív feladatok.
A KRÉTA rendszernek köszönhetően jelentősen csökkentek az adminisztratív feladatok, természetesen ehhez szükséges az is, hogy a rendszert meg kell tanulni használni.
Mindenképpen szót kell ejteni arról is, hogy a pedagógiai tevékenység támogatása kiemelt szakmai feladata a fenntartói rendszernek. Az egységes kimenetig sokféle út vezethet, hiszen sokféle iskolatípusban még számosabb pedagógiai gyakorlat és sajátosság van ma is. De a cél minden intézményben közös: képessé tenni a tanulókat arra, hogy megállják a helyüket a folyamatosan változó környezetben is.
A pedagógiai munkának az interakcióra kell épülnie, amelyben fel kell használni az IKT-eszközöket is, figyelembe véve azok lehetőségeit és a pedagógiai hasznosulásukat. A frontális oktatás szükséges, de nagyon sokszor kiváltható és ki is kell váltani az interaktivitásra épülő munkaformákkal, támogatva a kooperációt és a komplex gondolkodásra nevelést.
Úgy is mondhatnám, hogy a pedagógiai munka céljai között egyszerre jelenik meg az értelmező gondolkodás fejlesztése, a digitális technológia felhasználása a készség és képességfejlesztésben, valamint a hazafiasságra, a közösségért történő felelősségvállalásra, az alapvető emberi értékek tiszteletére, továbbá a környezet- és az egészségtudatos magatartásra nevelés. Természetesen még lehetne folytatni a sort, de az említett pontok mindenképpen alapvetően határozzák meg a pedagógiai munkát, amelyet a Klebelsberg Központ is a jövő zálogának tart.
A Klebelsberg Központ középirányítóként a tankerületi központokon keresztül támogatja az infrastrukturális fejlesztéseket, illetve a szakmai munkát. Hangsúlyozni szeretném, hogy a partnerközpontú szemléletet tartjuk a közös munka leghatékonyabb eszközének, amely igaz a tankerületi központok és a Klebelsberg Központ, valamint a fenntartók és a köznevelési intézmények kapcsolatára egyaránt. Én járom az országot, és hála istennek, az intézményvezetőktől kapott visszajelzések alapján ez a szemléletmód meghonosodott a fenntartó és az iskolák között, ami hatékonnyá teszi a feladatellátást.
Az ágazatközi együttműködésre is nagy hangsúlyt helyezünk, hiszen nincs olyan terület, amelyben az oktatás ne játszana – direkt vagy indirekt módon – szerepet. Sokszor éri az a véd az állami intézményfenntartás rendszerét, hogy mindent egységesíteni akar, ami azonban szándékos ferdítés csupán. Minden erőnkkel támogatjuk a magyar iskolarendszer pedagógiai sokszínűségének a megőrzését, gazdagítását, ugyanakkor a fenntartói feladatok ellátása kapcsán elvárásunk, hogy az egyes folyamatok valóban egységesen működjenek, minden intézmény megkapja azokat a lehetőségeket, amelyekkel hatékonyan tudja nevelni-oktatni a rá bízott tanulókat.
Minden tankerületi központnak megvan a saját elképzelése, arról, hogy a hozzá tartozó iskolákban a mely fejlesztések, feladatok élveznek prioritást, azonban mindenhol alapkövetelmény, hogy minden köznevelési feladattípus ellátott legyen, a szülőknek ne kelljen azért messzire utazniuk, hogy alapfokú művészeti képzést, vagy éppen szakszolgálati ellátást kapjon a gyermekük.
Az innovatív szemlélet erősítése és támogatása évek óta kiemelt feladatunk. Rengeteg olyan pályázat volt, amely ezt helyezte a középpontba, és hála istennek, a tankerületeink is saját hatáskörben biztosítanak lehetőséget a helyi jó gyakorlatok terjesztésére, megosztására, a pedagógusok kreativitásának kiteljesítésére. Az lenne az ideális, hogy ha ezek a jó gyakorlatok minden iskola számára megismerhetővé válnának az egész országban. Az a tervünk, hogy egy olyan online felületet hozunk létre, amely ezeket összegyűjti, kezeli, rendszerezi és hozzáférhetővé teszi minden érdeklődő számára.
Az ágazaton belüli egyes szakterületekkel kapcsolatos feladatok stratégiai tervezése is a Klebelsberg Központ feladatai közé tartozik. Amióta a Központban dolgozom, kiemelt feladatnak tekintem az SNI ellátás fejlesztését. Kiemelt célként fogalmaztuk meg, hogy legalább az általános iskolák esetében mindegyik lásson el az alapdokumentuma szerint is integráltan nevelhető SNI tanulót, részben az ellátás spektrumának szélesítése, részben pedig a hatékony integráció elősegítése érdekében. Az integráció azonban csak akkor lehet hatékony, ha a szükséges feltételrendszert is biztosítjuk mind a szakemberek – utazó gyógypedagógus, logopédus -, mind az infrastruktúra esetében.
A tehetséggondozás és felzárkóztatás két olyan fontos területe a pedagógiai munkának, amelyet minden intézményben folyamatosan kell végezni. Nagyon sok jó kezdeményezés van, amelyet támogatnunk kell. Fenntartóként elsősorban a szükséges infrastrukturális beruházások biztosítása a feladatunk. Az elmúlt időszakban nagyon sok fejlesztő eszközt szállítottunk ki főleg a konvergencia régiók iskoláiba, gondolok itt elsősorban a Lego robotokra, illetve egyéb korszerű IKT eszközökre, amelyek a hátrányos helyzetű térségekben is vonzóvá teszik a tanulást a diákok számára. Azt gondolom, hogy már az is óriási eredmény, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szívesen mennek be az iskolába azért, hogy ott ezekkel az eszközökkel megismerkedhessenek, és a segítségükkel felfedezzék a világot, rájöjjenek, hogy a tanulás egy érdekes, szórakoztató tevékenység is lehet.
A kiemelt tevékenységek mellett mindenképp beszélni kell a napi feladatokról is, amelyek a középirányító és a fenntartó tankerületi központok esetében minden tanévben megjelennek. A tantárgyfelosztás jóváhagyása tankerületi hatáskör, amelyeknek monitorozásában a Klebelsberg Központnak nagy segítséget jelent a folyamatosan fejlesztett KRÉTA rendszer. Matematika szakos tanárként és volt intézményvezetőként elég nagy rálátásom van arra, hogyan kell hatékony, a pedagógiai munka céljait szem előtt tartó tantárgyfelosztást készíteni. A KRÉTA rendszer jól kiküszöböli már azokat az anomáliákat, amelyek korábban előfordultak, de még mindig találkozunk olyannal, hogy egy-egy kollégához 52 órát rendelnek hozzá a tantárgyfelosztásban, tehát nyilván valami duplikáció történt. Tekintettel arra, hogy feladat alapú finanszírozási rendszerben működnek az iskoláink, ezért kiemelten fontos a humánerőforrás feladatainak tervezése, hiszen ez határozza meg a bérköltséget és azt a kiemelt célt, hogy mindenhol megkapják a tanulók azt az ellátást, amelyet a jogszabályok előírnak.
Sok szó esik a pedagógus-utánpótlásról, amelynek egyik zászlóshajója a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program. Ezt a Klebelsberg Központ működteti, és örömmel jelentem, hogy a jövő évtől a tanító szakos hallgatók is jelentkezhetnek az ösztöndíjra, amelytől a jelentkezők számának emelkedését várjuk. Amikor két évvel ezelőtt a gyógypedagógus hallgatók is bekerültek a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programba, akkor duplájára emelkedett az ösztöndíjasok száma és jelen pillanatban is, az idei jelentkezőknek is a fele gyógypedagógus. Ha őket sikerül a pályán tartani – vállalták a részvételt a Programban, akkor ők valószínűleg tényleg elhivatottak a pálya iránt –, azzal jelentős lépést teszünk a gyógypedagógus ellátottság megoldására. Szeretnénk, ha a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot ki tudnánk terjeszteni a pályakezdő fiatalokra is.
A gazdálkodással, humánerőforrás menedzsmenttel kapcsolatos feladatok ellátását január óta támogatja egy új, SAP alapú rendszer, amelyet egy uniós forrásból megvalósult projekt segítségével alakítottunk ki és vezettünk be, ez volt a KÖFOP-KAFFEE. Még a tanulási folyamatnál tartunk, de az eltelt 10 hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy átláthatóbbá, hatékonyabbá és tervezhetőbbé vált a tankerületi központok gazdálkodása, a naprakész információknak köszönhetően a szükséges beavatkozások is gyorsabban megtörténhetnek.
A korábban említett projektnek volt egy másik, még jelentősebb célja is: az elektronikus ügyintézés bevezetése. Összesen 18 ügytípus online intézésére nyílik lehetőség, ezek közül az első, még a tavalyi általános iskolai beiratkozási folyamat elektronizálása volt.
Komoly kihívást jelent a köznevelési rendszer számára az, hogy folyamatosan nő a különleges bánásmódot igénylő gyermekek aránya, az ő ellátásuk mindenképpen kiemelt feladatunk, nemcsak a már említett SNI tanulóké, hanem mindenkié, aki ebbe a csoportba tartozik. Az elmúlt években rengeteget tett az állami intézményfenntartás azért, hogy az egyes oktatási szolgáltatásokhoz, a megfelelő infrastrukturális feltételekhez történő hozzáférés egyenletes legyen az egész országban, bármely településen is éljen, tanuljon egy gyermek, de ezen a téren is van még feladatunk.
Erősítenünk kell az ágazaton belüli tudástranszfert is, a már említett jó gyakorlatokkal kapcsolatos információáramlást fel kell gyorsítanunk, is ki kell terjesztenünk a rendszer egészére nézve. Össze kell kapcsolni a különböző innovációkat, hiszen nagy pazarlás, ha ugyanarra a problémára különböző szervek, szervezetek fejlesztenek megoldásokat, amelyek szigetszerűen jelennek meg, miközben egy oktatási rendszerünk van, közös célrendszerrel. A kooperálással, a komplex rendszerben történő gondolkodással lehet megvalósítani az egységes szemléletű megújulást, azt, hogy a különféle programok koherensen támogassák a diákok testi, lelki és szellemi fejlődését.
Az idei tanévben egy új feladattal – a Lázár Ervin Programmal – is gazdagodtunk, amely nemcsak az állami, hanem az egyéb fenntartású intézményekben is művészeti előadásokkal segíti a nemzeti öntudat, a hazaszeretet érzésének kialakítását, megerősítését, és az élményalapú művészeti nevelés segítségével fejleszti a tanulókat. A program lehetővé teszi, hogy költségvetési forrásból minden 1–8. évfolyamos gyermek minden évben eljusson legalább egy kulturális eseményre. Ez évfolyamtól függően lehet színházi előadás, komolyzenei koncert, bábelőadás, táncművészeti produkció, illetve cirkuszlátogatás. A nyolc év alatt a program keretében a diákoknak el kell jutniuk egy őshonos állatokat bemutató farmra is. Minden évfolyamnak megvan a saját maga specialitása. Ki kell emelni, hogy a teljes költséget állja a magyar költségvetés, de a holnapi nap folyamán a szekcióban a Lázár Ervin Programról egy kicsit többet és részletesebben is fogunk beszélni. Már csak azért is, mert a tankerületi igazgatóknak számára is nagy kihívás és feladat, ugyanis a tankerületi központok fogják koordinálni. Elkészült az a felület, amelyen lehet majd jelentkeztetni a gyerekeket az intézményeknek, a tankerületek koordinálják majd a területükön lévő állami és nem állami fenntartású intézmények részvételét. A felület azok számára, akik már ismerik a KRÉTA egyes moduljait, sőt, aki bármilyen e-naplót használtak véleményem szerint könnyen kezelhető lett. Ezen a felületen keresztül lehet majd a gyerekeket, csoportokat jelentkeztetni a megadott előadásokra. Csak, hogy érzékelhető legyen a program volumene, elmondom, hogy mintegy 750 ezer gyereket juttatunk el ennek keretében különféle kulturális eseményekre. Azon iskolák, akik nem állami fenntartásúak, és nem használják a KRÉTA egyetlen modulját sem, szintén kapnak hozzáférést a KRÉTA LEP felületéhez. Ahogy már említettem, komoly logisztikai feladatot is jelent a tankerületeink számára a megvalósítás, mint például az utaztatás. A 6. és a 8. évfolyamos tanulók Budapesten vesznek majd részt cirkuszi és színházi előadásokon.
A központi KRÉTA rendszert már említettem, annyit mindenképp még el kell mondanom, állandó jelleggel fejlődik, bővülnek a funkciói, illetve újabb funkcionalitások és modulok kerülnek be a rendszerbe, amelyeket holnap, a szekcióülésen egy teljes előadás keretében fogunk bemutatni. Mindig el szoktam mondani, hogy továbbra is várjuk a felhasználói véleményeket, ötleteket. Két hete is érkezett olyan, amit azonnal továbbítottam a fejlesztőknek, mert tényleg hasznos volt. Bár még mindig vannak, akik tartanak a KRÉTA rendszertől, ma már egyre nő azoknak a száma, akik megbarátkoztak vele, és rájöttek, hogy milyen komoly segítséget jelent ez a munkájukhoz a tanügyigazgatási, adminisztrációs vagy éppen a kommunikációs feladatok esetében is. Az október végi adatok szerint 862 842 tanuló szerepel a rendszerben. Hogy egy másik, szép kerek számot is mondjak, tavaly októbertől év végéig összesen mintegy 50 millió órát vittek fel a rendszerbe a kollégák. A tanulói értékelések beírásával sincs már gond, ugyanakkor a házi feladatokról szóló bejegyzések száma még mindig jelentősen elmarad a tanórák számától, vagyis még a pedagógusok jelentős része nem szokott hozzá ehhez a funkcióhoz, pedig nagy segítséget jelent a szülőnek és a gyereknek is egyaránt, ha látják a feladatot.
A tanév elején egy uniós forrásból megvalósított pályázatnak köszönhetően 30 400 tanszercsomagot tudtunk hátrányos helyzetű térségben élő, halmozottan hátrányos helyzetű családoknak kiszállítani még a tanévkezdés előtt. Erre rendkívül büszkék vagyunk, mert összesen két hónapunk volt a teljes projekt lebonyolítására. Az EFOP-1.9.5-ös kiemelt projektben, amelyben konzorciumi partnerek vagyunk, elindult a pilot program, amely reményeink szerint jelentős lökést ad majd az érintett gyermekek megsegítésében.
Az EFOP-3.2.4-es kiemelt projektünk halad tovább, nyáron 3000 darab interaktív panelt szállítottunk ki az iskolákba. Gyakorlatilag az összes konvergencia régióban lévő intézmény és telephely kapott interaktív panelt. Elindult a pedagógusok továbbképzése is, amiről már tavalyi is beszéltem, eddig 38 ezren végezték el az alapozó képzést teljesítve ezzel a mérföldköveket is. És a legvégére egy színes, kooperációban megvalósuló innovációnkról, a MaTech néven futó, kreatív, digitális technológiára épülő versenyünkre hívnám fel a figyelmet. A Dunaújvárosi Egyetemmel közösen szervezzük, immár harmadik éve, és nagyon büszkék vagyunk rá. Köszönöm szépen a figyelmet.
