Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos

Az oktatás feladata az egészséges életmód kialakításában

Az előadás prezentációja pdf formátumban pdf image

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Professzor Asszony!

Tisztelt Tanár Kollégáim, Tisztelt Jelenlévők!

Előadásom során igyekszem az elmúlt napokban itt elhangzottakat egy másik oldalról megközelíteni. Magyarországon jelen pillanatban az általános iskolába járó gyerekek 30–40%-a szorul gyógytestnevelésre, a magyar emberek a tíz legnagyobb betegségcsoportból kilenc esetében a dobogón helyezkednek el, az időskori demencia és a szellemi leépülési folyamatok tekintetében pedig Európában az egyik vezető pozíciót foglalják el.

Ezzel indítanám az előadásomat, hiszen nagyon fontos, hogy Magyarország Alaptörvénye értelmében mindenkinek joga van a testi és a lelki egészség megőrzéséhez és megtartásához. Valójában rendkívül fontos, mert a testkultúra egy olyan terület, amelynek az értékelését, magát a diszciplínát pontosan kell megfogalmazni. A mozgásművészet, a mozgáskultúra, a pszichomotoros kultúra, a testkultúra a kultúrának ugyanolyan része, mint a film- vagy a zeneművészet. Teljes értékű kultúrterület, amelynek kiemelten fontos szerepe van a minőségi élet és az életminőség területén.

Ahogy Szent-Györgyi Albert mondta, „a sport nemcsak a testnevelésnek, de a lélek nevelésének is a leghatásosabb eszköze, és minden iskolának, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig első és szent hivatása a lélek nevelése.” Előadásom során én az egészséges élettel foglalkozó területek közül csak a testkultúráról kívánok beszélni. A magyar nyelvnek fantasztikus képi utalásai vannak az egészségre (egész-ségre) vonatkozóan, ami nyilvánvalóan a működőképességet, az edzettséget, az ellenálló képességet, a fejlődőképességet tekinti az életvezetés területén magának a teljes életnek. Rókusfalvy Pál professzor úrtól tanulhattuk ezt a meghatározást, de jelen terminológia a mi életünkben is folyamatosan változik. A társadalmi helyzet, a tanulmányaink, anyagi körülményeink, a szociális pozíciónk, a természetes és mesterséges környezetek, mind befolyásolják az egészséghez való viszonyulásunk. Hol jelenik meg ez a viszonyulás? Az egyéni sajátosságokban, a társadalmi környezetben, a fizikai környezetben.

A most következő számokkal szeretném felhívni a figyelmet néhány fontos dologra. Azok esetében, akik a sportmentes életet választják, 55%-ra nő a nagy betegségcsoportok kockázatának a lehetősége, a heti 3–4-szer ajánlott testkulturális részvétel esetén gyakorlatilag 30%-ra, míg a rendszeres napi mozgás már 20%-ra csökkenti. Óriási jelentősége van a mozgásnak, hiszen ez a rizikófaktor nem kerülhető el. Ma Magyarországon az ízület instabilitásában a nyak, a gerinc, a váll, a csípő és a boka iskoláskortól nyugdíjaskorig való rehabilitációs prevenciója, valamint a munkakiesés alapján 3000 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Egy teljes Olimpia költségébe kerülnek ezek a mozgásszervi betegségek. Nagyon fontos, óriási jelentősége van, hiszen látjuk, hogy a rizikó jelenléte, a kockázati tényező mennyire összefügg a gyakorisággal, és hát nyilván a tartalommal is.

Önök közül sokan vannak az iskolában, Önök tapasztalják a legjobban, hogy már az általános iskolában megjelennek azok a betegségcsoportok, mint a cukorbetegség, a kóros elhízás, különböző szívproblémák, vérnyomás problémák. Döbbenetes adatok ezek. Mindebből adódóan, a szív és érrendszeri megbetegedések, a rákos betegségek hihetetlen mértékéből, jelentősen mérhetően összefüggnek az egészségi állapot és fizikai aktivitás.

Milliárdokban mérhető a depresszió, a különböző betegségcsoportokra való táppénzkiadások összege. Az emberi betegségek térképén tudósállományunk csaknem 70 000 betegségfajtát határoz meg. Kimutatták, hogy milyen hálórendszerben helyezkednek el az egyes betegségtípusok, egymással milyen összefüggésben vannak a szívproblémáktól kezdve az elhízásig, a leukémia, a rákos betegségek, a keringési, a mentális betegségek, és ezeknek a vonzatai. Rendkívül érdekes, hogy nem csak elhelyezkedésben, hanem minőségi kapcsolatrendszert is mutat ez a hálórendszerű elhelyezés.

Rohamosan fejlődik napjainkban az e-sport, ami több millió embert foglalkoztat. Aki játssza, az egy perc alatt nagyjából 400 kézmozdulatot hajt végre és sportként tekint rá. Probléma, hogy valójában ez egy játék, hatalmas üzlet, ami a maga útját járja. Azonban a motorikus képességeket, a kamratérfogat növekedését, az állóképességet, az életminőséget nem javítja. Meggyőződésem, hogy Magyarországon el kell indítanunk egy olyan rendszert, amely az e-sportot a fizikai aktivitással köti össze, és olyan versenyeket kellene szervezni, ahol egymásba kapcsolódva is részt vehetnek. Ez egy nagyon komoly üzlet, amelyben a fiatalok a mostani életmód, életszemlélet digitalizált világába egy menekülési útvonalat keresnek, hogy minél kevesebbet kelljen a terheléssel, a fizikai aktivitással törődni.

Mit is jelent tartalmilag a pszichomotoros kultúra, és mit kell jelentenie az iskolában. A testnevelők számára ez természetes dolog, mert a testnevelők fel vannak vértezve azzal a tudással, hogy ők az egészségmegőrzés apostolai lehessenek az iskolában, és ezt megfelelő példamutatással kell végezniük. A testnevelőtanári képzésnek a legfontosabb célja és filozófiája az, hogy az egyetemről kilépő hallgatók a szükséges feladatokat, gyakorlatokat megfelelő módon tudják bemutatni és végrehajtatni. Ha egy testnevelő nem képes arra, hogy ezt megfelelően megszervezze és végrehajtassa, elveszíti a tekintélyét.

Érdemes megtekinteni Coubertin két nagyon fontos, ide vonatkozó véleményét. Az egyik az önfegyelem, a higgadtság, a megfigyelés, a koncentráció, az értelem, a jellem, a lelkiismeret kialakulása a sport által. Az erkölcsi és társadalmi tökéletesülés tényezője. A sport az emberi lélekbe, az intellektus, az erkölcs csíráját plántálja.

Nyilvánvalóan, amikor a sportra, a testnevelésre gondolunk, a jövőben gondolkodunk, hiszen mindig is a tanulók jövendő életminősége volt a célszempont, többek között a helyes higiéniás, mentálhigiéniás, szexuális szokások. Rendkívül fontos megemlíteni ennek figyelembevételével, hogy a nem megfelelő fizikai állapotban lévők meddőségének lehetősége jóval nagyobb, mint azoké, akik megfelelő fizikai állapotban vannak. Szignifikáns összefüggés van a kettő között, ez a problémakör is megfogalmazásra került a rekreáció, rehabilitáció területén.

Hallottuk az egész napi előadásokban az egységes egész megjelenését. Azok a fogaskerekek melyek az egységes egészet irányítják, minden esetben hálórendszerben, egymással összefüggésben kezelhetők. Az autonóm egyéniség kialakítása az, amire folyamatosan törekszünk a nevelés során. A felelősséget vállaló, önmegvalósító, önbizalommal, önbecsüléssel rendelkező, kimunkált emberfő kialakításához nélkülözhetetlen a testkulturális eszközrendszer. Ez önmagunk megismerésének fontos eszköze. Amennyiben nem feszegetjük határainkat, nem végezzük el azt a munkát, amely folyamatos fejlődést és fejlesztést igényel, akkor életminőségünk is romlik, hiszen a sportban is, mint tudjuk, a stagnálás egyenlő a vereség felé rohanással.

A testnevelő kiemelt feladata, hogy a különböző értékrendeket, értékeket megpróbálja realizálni, és olyan értékrendet építsen ki, amely az adott, alacsonyabb szinten jelentkező problémák felé emelkedve egy közösség működését lehetővé teszi. Kérem szépen rendkívül fontos a tudás, a motorikus tudás, a hozzá tartozó kognitáció. Ma három és nyolcéves kor között, az általános iskola első osztályáig különösen, létezik olyan pszichomotoros edzésmódszer, amely a legnagyobb kognitív fejlődést hozza létre a gyermekekben mozgáson keresztül. Vizsgálataink szerint 30–40%-kal fejlődött a kognitív teljesítménye azoknak a gyermekeknek, akik óvodás korban, 3–5 éves kor között speciális motorikus mozgásokat gyakoroltak. A sporthoz gyakorlásra van szükség. Nyilvánvalóan a szenzitív időszakban, iskolás korban lehet megfelelően elsajátítani azt a tudást, amely hosszútávon pozitívan nyilvánul meg az ember élete során.

A nevelés hatékony eszköze világos, jól körül határolt értékeket képvisel. A konfliktusokkal kiélezett helyzetekben nagy erővel jeleníti meg az értékeket. Egyértelműen a jutalmazásnak, a motivációs eszközök lehetőségeinek kell a működési mechanizmusokkal szinkronba kerülnie. A hovatartozás szimbólumai, és ennek a határai is egyértelműek. Fontos pont a keresztirányú sport, ami a szociális eltéréseket át tudja hidalni. Nagyon kevés ilyen pedagógiai eszközünk van ilyenképpen, mely az önismeretet megfelelően szolgálja. Ha valaki az arisztotelészi finális determinációt ismeri, akkor tudja, hogy a részcélokat rendszerint hogyan kell felépíteni, hogy sikeres legyen a munkájában.

A következő képen egy olyan táblázat látható, amely a csapatban sportoló egyén tulajdonságait örökíti meg. Ahol a sötét szín van, ott az értékek a legmagasabbak. Közösségi felelősség vállalásában, a sikerességben, az elismertség kialakításában. Ez minden tanárembernek nagyon-nagyon fontos útbaigazítást kell, hogy jelentsen a pedagógia, a nevelés szempontjából.

MocsL2019 1

Visszatérnék Gombocz János professzorunk egy nagyon szép idézetéhez. „A testnevelésórán folyó verseny az életnek jó modellje, a sportjáték és a sport maga is valódi verséget és győzelmet tesz átélhetővé.” Megtanítja a vesztesnek és a győztesnek is, azokat a megküzdési stratégiákat, amelyeket az iskolán és a sporton túli életben is alkalmazni lehet. Nyilvánvalóan a legfontosabb ebben a testnevelőtanár szerepe, feladata, a munka intenzitása. Energetizálja a fiatalokat és hihetetlen munkavégzésre ösztökéli, az elvégzett munka, a szervezés, a fegyelem, és az ott elvégzendő munka felelőseként.

A mérési eredmények alapján beszélhetünk klasszatív eredményről, amit elér valaki. A siker az ennél sokkal több, klasszatív eredményhez kapcsolódó társadalmi elismertség. Lehet valaki eredményes, de az nem feltétlenül jelenti azt is, hogy sikeres.

Az élsport melletti legfontosabb terület az egészségügyi primer prevenció szerepe. A Testnevelési Egyetem olyan integráltan működő laboratóriumi rendszert létrehozásán dolgozik, ahol különböző, azonban egymással szorosan összefüggő tudományterületet (a pedagógiát, a sportpszichológiát, táplálkozástudományt, a terhelésélettant) kívánunk összefogni. Az informatika segítségével olyan tudásadatbázist, prediktív anyagot kívánunk létrehozni, ami kiemelt jelentőséggel bír az egészégügy fejlesztésének szempontjából.

Kérem, engedjék meg, hogy ismertessem Önökkel a magyar kézilabda válogatott egykori, általam megalkotott Etikai Kódexét, melyet immár a Testnevelési Egyetem sportegyesülete a TFSE is használ:

  • A kialakuló konfliktusokat rögtön az elején szemtől szembe, méltósággal zárd le és tisztázd megnyugtatóan!
  • A személyes győzni akarás és siker mellett a társaid sikere, eredményessége örömmel töltsön el!
  • A munkád és az élet más területén is légy fegyelmezett és pontos!
  • Mások háta mögött ne intrikálj, szemtől szembe vállald véleményedet és döntéseidet!
  • Tudj örülni a sikereknek, és mértékkel megünnepelni azokat!
  • Sem a mérkőzésen, sem az edzésen, valamint azon kívül egyetlen csapattársadat se hagyd magára nehézségei és problémái közepette!
  • Minden olyan egyezséget, megállapodást teljesíts, amelyek kiállják a tisztesség, az erkölcs és a morál próbáját!
  • Kötelezd el magad a folyamatos fejlődés, tanulás, képzés mellett, törekedj a kiválóságra!
  • Légy felelősségteljes önmagaddal szemben, ne másokban keresd a hibát, ne próbáld magad kifogásokkal és magyarázkodással felmenteni!
  • Légy megértő és lojális csapattársaddal és vezetőiddel!
  • A tiszta beszéd és pozitív gondolkodás kedvezően befolyásolja a teljesítőképes tudáshoz nélkülözhetetlen állapotot!
  • Ne feledd, hogy a csapat tagjaként, minden pillanatban a Testnevelési Egyetem Sportegyesületét így közvetve a Testnevelési Egyetemet képviseled!

Előadásomat a már idézett Szent-Györgyi Albert idézetével zárnám:

„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszo­lút tisztességre és mindenekelőtt a „fair play”, a nemes küzdelem szabályaira.”