Petránné Képes Gizella

Az Óvodai nevelés szekció összefoglalója

Óvodai szekciónk munkáját ebben az évben is nagy érdeklődés kísérte, közel 100 fő vett részt a délutáni szakmai munkánkban.

A szekció, a konferencia témájával koherensen, a mai magyar óvodapedagógia világának legjellemzőbb, sokszor szakmai vitát generáló témákat igyekezett bemutatni, interaktív formában tovább gondolni, egyes kérdésekben állást foglalni.

Témáink voltak:

• Az óvoda hátránycsökkentő szerepének eredményes megvalósítása, az iskolai lemorzsolódást megelőző preventív munka az óvodában egy EFOP pályázat segítségével
• Az óvodai csoportok életkor szerinti szervezése: homogén vagy vegyes életkorú csoport biztosítja a kudarc mentes iskolakezdést?
• A pedagógus minősítések során az „Útmutató” előírásai és a helyi óvodai pedagógiai rendszer koherenciája érvényesül-e?
• Óvodai tehetséggondozása múltja és jelene egy tehetséggondozó óvodavezető életpályáján keresztül

Első előadónk, az EFOP 3.1.5-16-2016-00001. „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” óvodai alprojekt szakmai vezetője – Dr. Nadrainé Szent-Gály Viola – részletesen és szemléletesen ismertette az óvodai alprojekt célját, a projekt megvalósítás folyamatát.

Az előadó kiemelte, hogy a pályázat fókuszában az iskolai lemorzsolódás megelőzése áll. A projektben 300 iskola (általános és közép) és 157 óvoda vesz részt. Az óvodai projekt főbb hangsúlyai:

• Komplex intézményfejlesztés – melyet a pályázat első napjaiban szakszerű, alapos helyzetelemzés és -értékelés alapozott meg, majd elkészültek az intézményi intézkedési tervek, melyek megvalósítása jelenleg is folyik és 2020 nyaráig tart.
• Óvodai fejlesztő programok kidolgozása.
• Családközpontú jó gyakorlatok összegyűjtése és elterjesztése (Hálózati tanulás).
• Pedagógusok szakmai fejlesztése.

Az előadó beszámolt a projekt eddigi látható és „láthatatlan” eredményeiről, melyek egyértelműen bizonyították ennek a pályázati projektnek országos méretű hatékonyságát az óvodák esélyegyenlítő szerepében. Az előadó asszertív, magával ragadó kommunikációja teljesen hitelessé tették az általa elmondottakat.

A következő előadóink (Balog Éva, Smizsánszkyné Marján Ida, Szásziné Sustyák Anna, Petránné Képes Gizella közoktatási szakértők) egy fenntartói felkérésre megvalósult szakmai felülvizsgálatra építve, interaktív szekció keretében vitára hívták a résztvevő kollégákat. A szekció címe: „Óvoda-iskola átmenet” – egy fenntartói felkérésre megvalósult intézményi szakmai felülvizsgálat tapasztalatai alapján.

A vita tárgya: a homogén életkorú vagy a vegyes életkorú óvodai csoportok biztosítják a legjobban a sikeres iskolakezdést. A téma bevezetőjeként a négy – szakmai felülvizsgálatot végző – köznevelési szakértő röviden ismertette a szakmai felülvizsgálat célját, módszereit, tapasztalatait, összegző véleményét. Ezt követően került sor az általam moderált vitára.

A vitában érvek és ellenérvek szóltak a vegyes életkorú csoportok szervezésével kapcsolatban. A vita végeredménye megegyezik a mai magyar óvodapedagógus társadalom különböző szakmai véleményeivel: a csoportok életkor szerinti szervezése több tényezős, függ az óvodai környezettől – a tárgyi, humán feltétektől, a szülők igényeitől. Van, aki a vegyes életkorú, van, aki a homogén életkorú csoportok mellett „teszi le a voksát” (általában ez 50-50%-t mutat), ez az arány a szekció résztvevői körben is mintaként jelent meg. A szekció egyhangúan megegyezett abban, hogy mindig a gyermekeket, azok minőségi fejlesztését kell szolgálnia óvodai munkánknak, történjen az vegyes életkorú, vagy homogén életkorú csoportban, az óvoda-iskola átmenet problémaköréből kiindulva, minden gyermeknek meg kell adni az esélyt a sikeres, kudarcmentes iskolai élethez.

A szünet után egy „izgalmas” kismintájú kutatás eredményeit mutatta be Sóváriné Kiss Erika köznevelési szakértő, mesterpedagógus, a Bekecsi ÁMK, Lurkóház Napközi Otthonos Óvoda, Művelődési Ház intézményvezetője. Az előadás első részében tömör összefoglalást kaphattunk a minősítési eljárást szabályozó jogszabályokról, kiemelt hangsúlyt helyezve az Óvodai nevelési országos alapprogramjára és a Minősítési útmutatóra. Ezt követően került sor a kutatás részletes bemutatására. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy mennyire egységesek a pedagógust minősítő szakértők elvárásai a minősítő eljárások során. Az előadó hipotézise volt: az óvodapedagógusokat minősítő szakértők egy része nem tartja tiszteletben az adott óvoda pedagógiai programjának elvárásait. A kutatás alanyai: óvodapedagógusok, minősítő szakértők és óvodavezetők (213 kérdőív) voltak.

A kutatás elemzésére alapozva az előadó vitát kezdeményezett az óvodai folyamatos reggeli étkeztetéssel kapcsolatban, mivel a kérdőív feldolgozása során ez a terület mutatott leginkább a minősített óvodapedagógusok és a minősítő szakértők közötti „feszültséget”. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a folyamatos napirend biztosítását írja elő az óvodák számára. A folyamatosság jelen van az óvodák napirendjében, azonban a reggeli étkezés nem minden óvodában (jelentős számot képvisel) valósul meg, ezért az ilyennel találkozó a minősítő szakértők egy része ezt negatívan értékeli, annak ellenére, hogy az óvoda helyi programja sem írja ezt elő.

A részt vevők ebben a vitában sem jutottak konszenzusra. Volt, aki teljes mértékben kiállt a folyamatos reggeliztetés mellett, voltak, akik a folyamatos napirend megvalósulását nem a folyamatos reggeliztetésben látták, hanem a teljes napirend folyamatában.

Utolsó előadónk Jarasovics Lászlóné nyugalmazott vezető asszony volt, aki élményalapúan, hitelesen és magával ragadóan mutatta be tehetséggondozó munkáját, előadásának címe: „Egy óvodavezetői életpályán átívelő, azon túlmutató, tehetséggondozó program bevezetésének, fejlesztésének útja, jövőképe.

Előadásából sugárzott az óvodai tehetséggondozásba vetett hite, elkötelezettsége, kiváló szakmaisága. Életútján keresztül nyomon követhettük, hogy a Sátoraljaújhelyi Hétszínvirág Óvoda Szlovák és Német Nemzetiségű Óvoda és Bölcsödében milyen utat jártak be a korai tehetséggondozásban a Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” óvodai program megvalósításával, hogyan szolgálja ez a program a hátránycsökkentést, a nemzetiségi nevelést. Előadásában kiemelt hangsúlyt helyezett saját szakmai kompetenciáinak fejlesztésére, ennek mintaadó szerepére a közvetlen munkatársi körében. Óvodájában a projekt pedagógia rendszerét építették ki, a bátorító nevelés beépült pedagógiai kultúrájukba, „a mese és mesedramatizálás módszerével az érzelmek felszínre hozása, a mesék erkölcsi tartalmának a megerősítése közmondásokkal” szintén szerves részét képezi pedagógiai rendszerüknek. Módszereiket folyamatosan fejlesztették, fejlesztik ma is: funkcióra bontott zenei nevelés, újszemléletű mozgás tevékenység, párhuzamos terek és tevékenységek a különféle tevékenységi formákhoz területeken. Óvodája kiváló Tehetségpontként működik, az ide vezető utat, tehetséggondozó műhelyeiket és munkájukat ismerhettük meg előadása további részében.

Előadását kreatív játékkal fejezte be az előadó: Aki labdát kapott tőle röviden bemutatta tehetséggondozó munkáját, annak szükségességét.

Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a szekció résztvevői aktívak az óvodai tehetséggondozó munkában, mindenki másképp járja ezt az utat, de mindenki fontosnak, nélkülözhetetlennek tartja. A résztvevők a szekció számára biztosított időn túl is megosztották tapasztalataikat ebben a témában.

A szekció tartalmát, hangulatát, a résztvevők attitűdjét jól szemlélteti utolsó előadónk, utolsó diája. Óvodai munkánk célja nem lehet más: „Célorientált, Boldog, Kreatív gyermekek” nevelése.