Pappné Gyulai Katalin
Az Iskolai nevelés-oktatás szekció összefoglalója
A szekció keretében elhangzott előadásokat az alábbiakban foglalhatjuk össze.
Tartalomfejlesztés
Előadó: Pálfi Erika főosztályvezető – Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárság Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály
Az előadó beszélt a köznevelésben megjelenő tartalmi kihívásokról. Elmondta, hogy átértékelődnek a tanulásról, tudásról szóló alapvetések és új kihívások jelennek meg. Cél:
- a megbízható lexikális tudás mellett az alkalmazásképes tudás megszerzése
- problémamegoldást, a komplex és algoritmikus gondolkodást elősegítő tanulási környezet biztosítása
- korszerű taneszközök használata.
Az előadó megfogalmazta a jelenlegi tartalomszabályozás sajátosságait a bemenet és a kimenet vonatkozásban.
Az előadás interaktív volt. Az előadáshoz kapcsolódóan felvetett kérdések, megállapítások:
- kompetenciamérés eredménye lehetne a mostani felvételi helyett;
- javaslat a kompetenciamérés idejének, terjedelmének újragondolására;
- felmerült az alsó, illetve felső évfolyamon a belső vizsga helye, szerepe;
- örülnének a pedagógusok a folyamatos mérés meglétének, hogy ne egy napon múljon minden, a tanuló továbbtanulását érintően;
- célszerű lenne a 4. évfolyamos mérés visszaállítása;
- a globálisan használható mérési eszköz segítené az intézményi munkát (pedagógusoknak, tanulóknak, szülőknek egyaránt).
Az előadó megemlítette a tartalmi változásokat, amelyek jelen vannak a köznevelésben:
- egyes tudásterületek és képességek felértékelődése mellett, a közös magyar műveltség alapjainak megteremtése a feladat;
- dereguláció (szabályozásban terveznek elmozdulást);
- a világosabb előrehaladást biztosító rugalmas tananyag-elrendezés;
- új tartalomszabályozó eszközök megjelenése;
- nincs jelentős változás az új NAT-ban;
- a tankönyvekért felelős szervezet átkerül az Oktatási Hivatalhoz.
Összegzésként elhangzott, hogy a tanulók tanulási folyamatában használjuk ki a digitális világ adta lehetőségeket.
Természettudományok – TÁG-ra nyílt szemmel
Előadó: Fenyősné Kircsi Amália intézményvezető – Tóth Árpád Gimnázium
Az előadó kifejtette az előadás címének értelmezését, okát:
- nyitottság a diákok részéről megvan- idővel ez megcsappan;
- nyitottság a tanárok részéről – az összes pedagógus feladata;
- nyitottság a fenntartó részéről – adott a támogatás és az erőforrások biztosítása.
A Tóth Árpád Gimnáziumban kiemelt szerepet kap a természettudományos képzés. Ezt támogatja az Öveges-labor, amely az 1–8. évfolyamosok számára elérhető.
Az intézményben ebben a tanévben indult a hatosztályos képzés. Jellemzői:
- gyakorlatorientált, összehangolt oktatás
- később emelt szintű tantárgyak választás
Az előadó bemutatta a tagozatos képzéseiket, valamint tájékoztatást adott a Nemzetközi Érettségi Diploma Programról, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programról.
Az EFOP-3.1.7-16-0001 Esélyteremtés a köznevelésben kiemelt projekt eddigi elért eredményei és a továbblépés lehetőségei a végzettség nélküli iskolaelhagyás és a tanulói lemorzsolódás visszaszorítása tekintetében
Előadók:
- Metka Katalin szakmai vezető – Oktatási Hivatal, EFOP-3.1.7-16-0001 Esélyteremtés a köznevelésben kiemelt projekt
- Pólya Tamás szakmai szakértő – Tabuk nélkül és Surranópálya program
- Baráth Szabolcs szakmai szakértő – Tanoda program
Metka Katalin beszélt a projekt céljáról, ami a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklése. Tájékoztatást adott a projekt felépítéséről és a bevont intézmények számáról, ami 150 volt.
Előadó javaslatai voltak:
- a hátrányos helyzetű iskola legyen gyakorló iskola;
- vonzóvá kell tenni ezeket az intézményeket a pedagógusok számára;
- megyei szinten kellene működniük a második esély iskoláknak.
Az előadó elmondta, hogy a Roma lányok programban a mentorálást is megtanították a mentoroknak. Cél: másfajta jövőképet adni a mentorált lányoknak, mint ami addig volt.
Pólya Tamás a Surranópálya programhoz kapcsolódóan egy filmet mutat be, amit az adott iskola tanulói készítettek a saját, 1849. március 15i ünnepségükről. Az előadó elmondta továbbá, hogy a program keretében külső partnereket vontak be, hogy az iskolák életét színesítsék. 150 ifjúsági projekt volt, diákötletekre építették, ezeket valósították meg. Ezekről az iskolai programokról is tájékoztatást adott a konferencia résztvevőinek. Beszámolt az intézménylátogatási tapasztalatokról (elért intézmény: 150), és elmondta, hogy a program folytatódik júniusig.
Baráth Szabolcs a TANODA programról szólt, megállapítva, hogy az élet szülte a TANODÁ-t, hozzátéve, hogy a TANODA leghátrányosabb helyzetűeknek kialakított komplex program. 288 tanodást segítették mentorálással, szakmai segítségnyújtással. Összeállítottak egy know-how-t, ami továbbvihető.
Igazi esély – valós lehetőség a Debreceni Tankerületi Központban,
azaz esélyteremtés a gyakorlatban
Előadók:
- Pappné Gyulai Katalin tankerületi igazgató – Debreceni Tankerületi Központ
- Dr. Vántus Andrásné igazgatóhelyettes, szakmai vezető – Debreceni Tankerületi Központ Köznevelési, Jogi és Humánpolitikai Főosztály
Dr. Vántus Andrásné összefoglalta az esélyteremtéshez kapcsolódó jogszabályi hátteret.
Pappné Gyulai Katalin előadásában kifejtette, hogy egy fenntartónak kötelessége, hogy mindenhol megadja az esélyt minden gyermek számára, a legkisebb falutól a legnagyobbig, akár a fővárosig, akár megyei jogú városig, s elmondta, hogy hogyan értelmezik az esélyteremtést a tankerületi központban.
Az előadó fontosnak tartotta a köznevelés területén a hiánypótló feladatellátás kiépítését, megvalósítását. Kijelentette, hogy az anyagi és humánerőforrás biztosítása elvárható egy fenntartótól, hogy mindenhez, amit a köznevelési intézményekben feladatként meghatározott, ahhoz biztosítsa az anyagi hátteret.
Több területet említett, ahol a fenntartó további intézkedéseivel szolgálja az esélyteremtést az alábbiak szerint minden tanulót érintően:
- 2. évfolyam: korcsolyaoktatás
- 3. évfolyam: asztalitenisz oktatás
- 4. évfolyam: úszásoktatás
- 5. évfolyam: komolyzenei koncerten való részvétel
- 6. évfolyam: színházlátogatás.
Bemutatta a fenntartó által működtetett, több mint 10 éve működő tehetséggondozó programot, valamint a kritériumorientált diagnosztikus mérési-értékelési rendszert, továbbá a komplex, pályaválasztást segítő pályaorientációs programot, amelyek szintén az esélyteremtést hivatottak támogatni.
Az előadó elmondta, hogy a tankerületi központ két intézményében működteti az Arany János Tehetséggondozó Programot, ennek révén is támogatja a hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzációját, esélyteremtését.
Pappné Gyulai Katalin további információt adott a tankerületi pályázatokról, melyek az előadás címében megfogalmazottakat hivatottak alátámasztani. Végül egy Klebelsberg idézettel zárta az előadást:
„A kultúrpolitika hosszú lejáratú váltó. A kultúrpolitika terén sokáig lehet hibákat elkövetni, de amikor az új nemzedék felnőtt, az elkövetett hibákon, bajokon segíteni már nem lehet. Nekünk olyan nemzedéket kell ma
felnevelnünk, amely húsz év múlva megállja a versenyt
az akkori más nemzetek generációival.”