Genáhl Krisztina
A digitális iskola digitális? szekció összefoglalója
Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ Nkft.) Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) divíziója által megvalósítás alatt álló EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című kiemelt projekt keretében kollégáimmal közösen azon dolgozunk, hogy a digitális átállás folyamatának szükségszerű, sokszor örömteli, ám néha rögös útját hogyan tudjuk az intézmények számára könnyebbé tenni, az úton való lépéseket támogatni.
A körülöttünk zajló technológiai és társadalmi változásoknak, valamint a globalizálódó információs világnak köszönhetően soha nem látott gyorsasággal alakul át környezetünk, amelynek hatása természetesen a munka világában is érezhető. Új területek alakulnak ki a szemünk előtt, ugyanakkor szakmák tűnnek el az ismeretlenség homályában. Az információ fogalma, elérhetősége teljesen átalakult. Mindezekre az oktatásnak is reagálnia kell.
Így az már nem lehet kérdés, hogy a digitális átmenet szükségszerű az iskolákban, azonban az nem egyértelmű, hogy hogyan érdemes elindulni, továbblépni ezen az úton, mik azok a sarokkövek, amikben az intézmények biztonsággal kapaszkodhatnak és mik azok, amiket saját arcukra formálva egyénileg kell kialakítaniuk. Ebben próbálunk kollégáinkkal együtt támogatást nyújtani az iskoláknak, ezen támogató szolgáltatásaink köréből mutattunk be egy csokrot, amit a „A digitális iskola digitális?” című szekció keretében.
Szekciónk négy blokkból épült fel, melyek során a pedagógiai módszertani elemeket támogató szolgáltatásból haladtunk az intézmény egészét átfogó szolgáltatások bemutatásig.
A szekció első blokkjában, amely a „Digitális Témahét 2020 – Hogy kerülhetünk fel a digitális pedagógia térképére?” címet viselte, két eladás keretében, Dr. Főző Attila László senior digitális fejlesztő és Tarné Éder Marianna igazgatóhelyettes által került bemutatásra a Digitális Témahét (továbbiakban DTH). A DTH immár ötödik alkalommal indul útjára 2020. március 23. és 27. között. A tanév rendjében is szereplő program fő célja annak elérése, hogy a pedagógusok és diákok minél többféle tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozáson, változatos és kreatív iskolai projektek keretében fejlesszék digitális kompetenciájukat, a közoktatás bármely évfolyamán. Dr. Főző Attila kollégám bemutatta a DTH főbb célkitűzéseit, valamint azt a folyamatot ahogyan egy iskola részt vehet DTH-ban. Tarné Éder Marianna – mint negyedszeres DTH-résztvevő és nyertes intézmény igazgatóhelyettese – mesélte el intézményi élményeit a Témahéten való részvétel során, valamint részletesen bemutatásra került az intézmény nyertes projektje is.
A szekció második blokkjában „Fogadóóra Angliában és Finnországban – Nemzetközi tanulmányutak hatása az intézményi digitális átalakulásra” címmel, Jánossy Zsolt senior digitális fejlesztő és Frész Attila digitális fejlesztő kollégáim tartották meg közös előadásukat. Az előadás keretében a 2018-as év során, a DPMK által a köznevelésben dolgozó pedagógusok és szakértők számára megszervezett nemzetközi tapasztalatcsere-program bemutatására került sor, hangsúlyozva az egymástól való tanulás, mint jógyakorlat hatékonyságát. A DPMK nyílt pályázat keretében választotta ki az általános és a középiskolai intézmények pedagógusait, intézményenként három főt. A tapasztalatcsere-programban részt vevő pedagógusoknak hazatérésük után saját intézményükben kellett kipróbálni valamely, a tanulmányút során, valamely angliai, illetve finn iskolákból gyűjtött jó gyakorlatot. A nemzetközi tapasztalatcserére kiutazó intézményvezetők nagy többsége hagyományos pedagógiai rendszerrel dolgozó intézményből jött és elsősorban abban volt érdekelt, hogy „kisebb”, megvalósítható jó gyakorlatokat vigyen haza. Ugyanakkor néhány intézményvezetőben és kollégában igény fogalmazódott meg arra is, hogy intézményi szinten keressenek választ azokra a kérdésekre és problémákra, amelyekkel saját, otthoni intézményükben találkozhatnak.
A DPMK által megvalósított nemzetközi tapasztalatcsere-program során beigazolódott, hogy az újszerű összetételű és rendhagyó módon szervezett tanulmányút rendkívül hasznosnak bizonyult a résztvevő pedagógusok és intézményeik számára. A digitális átmenet eredményes megvalósulásának egyik leghatékonyabb eszköze az egymástól való tanulás melyet a jövőben is kívánatos lenne folytatni akár hasonló nemzetközi tanulmányutakat, akár élenjáró hazai intézmények tudásmegosztása által.
A szekció harmadik blokkja a „Digitális átmenet az iskolában – Digitális Névjegy Rendszer” címet viselte, amelyben kollégámmal, Frész Attila digitális fejlesztővel együtt mutattuk be a Digitális Névjegy Rendszert (továbbiakban DNR). A DNR olyan komplex önértékelési és intézményfejlesztési eszköz, amely alkalmas az iskolák digitális fejlettségi szintjének meghatározására annak érdekében, hogy a jövőben az iskola hatékonyabban használja ki a digitalizáció eredményeit és minél inkább biztosítsa a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztését. A DNR célja sokrétű, hiszen visszajelző és fejlesztési javaslatokat is magában foglal, amelyek strukturált formában nyújtanak információkat a köznevelési intézményeknek a digitális átmenet folyamatában betöltött helyzetükről, digitális érettségükről. A rendszer segítségével egy pillanatfelvételt kapunk, amely segíti a komplex gondolkodást a digitális iskoláról és annak egyes területeiről. A rendszer célja elsősorban a digitális átmenet támogatása, de nem szolgál minősítési és rangsorolási célokat, kiegészíti, nem helyettesíti a személyes, interjúkra épülő intézményi fejlesztést. Digitális Névjegy Rendszer támogatja a tényekre alapozott döntéshozatalt az intézményvezetők és az intézményfenntartók, valamint a fejlesztéspolitika számára.
A szekció záró előadásában Farkas Andrea senior digitális fejlesztő mutatta be az előkészítés alatt álló Olvasó Nemzet Programot. A Program előkészítése során egyértelművé vált, hogy a Digitális Oktatási Stratégia által kitűzött törekvések nemcsak a digitális, de a szövegértési kompetencia fejlesztését is igénylik a köznevelés modernizációja során. Az Olvasó Nemzet Program hatékony nemzetközi kezdeményezések honosításával és közösségépítő katalizátormegoldások beépítésével, a közoktatás számára értelmezhető módon kíván eredményeket elérni az olvasás népszerűsítésének érdekében. A projekt célja, hogy átfogó intézkedésekkel támogassa a magyar lakosság, főként az oktatásban résztvevők motiválását az olvasásra, különös tekintettel a szövegértés terén az OECD átlag alatt teljesítőkre. A hatékonyság érdekében valamennyi érintett célcsoportra vonatkozóan olyan ösztönzőrendszert kíván kiépíteni a digitális technológia lehetőségeinek kihasználásával, amelynek segítségével olyan egyénre szabható megoldásokat kínál, mint például az adatalapú adaptív olvasmányajánlás, emellett a közösségi média hálózatépítő szerepét kihasználva erősíteni kívánja az olvasni szeretők összetartozását.
