Pongrácz László
Az Ezt csináljuk, így csináljuk! (Gyakorlati ízelítő
a 3.2.15-ös projekt „termékeiből”) szekció összefoglalója
A szekcióban az EFOP 3.2.15-VEKOP-17 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” projektnek az OH köznevelési szakterülete által vezetett részeiből mutattunk be olyan produktumokat, amelyek a pedagógusok munkáját közvetlenül is érintik és részben már kézzelfogható termékként is megjelennek. Így a mérések innovációiról, a nem formális tanulási alkalmak tervezési lehetőségeiről, és a digitális kompetenciáknak a pedagógusminősítés és tanfelügyelet területeire való beépüléséről adtunk tájékoztatást. Az első két rész sorrendjét a programtervhez képest megcseréltük.
A szekció programját eleve úgy terveztük, hogy a résztvevők számára – ahol lehet – lehetőséget adjunk az aktív részvételre. Erre a célra a teremben a részvevők munkaasztalain összesen 12 db számítógépet biztosítottunk, amelyeken a program adott pontjain dolgozni tudtak.
A program során – változó összetételben – egy időben általában 12–15 személy vett részt.
Új mérési területek (természettudomány, médiaműveltség)
Ostorics László alprojekt szakmai vezető – Oktatási Hivatal, az országos mérési és vizsgarendszer fejlesztésével kapcsolatos előadása az új mérési területek bevezetésével kapcsolatos fejlesztő és előkészítő munkáról számolt be. Az EFOP-3.2.15 keretein belül kiemelt cél az Országos kompetenciamérés természettudomány mérési területtel való kiegészítése, emellett feladat a médiaműveltség-mérés lehetőségének vizsgálata. A két területtel összefüggésben, de ezektől némileg függetlenül a Hivatalnak meg kell teremteni a mérések digitális médiumon való lebonyolítási lehetőségét is.
Az OKM természettudomány mérési területének kifejlesztése az EFOP-3.2.15 előzményprojektjében, a TÁMOP-3.1.8-ban kezdődött meg. Ennek során elkészült a mérési terület alapvető jellemzőit meghatározó tartalmi keret első verziója, és lezajlott a feladatsorok fejlesztésének két szakasza. A keletkezett feladatokat az OH a projekt időszaka alatt, 2015 őszén, próbamérésen tesztelte.
Az EFOP-3.2.15 során – ezt folytatva – 2017 októbere és 2018 márciusa között lezajlott a feladatíratás, ezzel párhuzamosan pedig a TÁMOP-3.1.8 során bemért tesztkérdések revíziója és feldolgozása. Az új feladatsorokból elkészült a próbamérés 30 féle tesztfüzete, a korábbi projektidőszakban bemért feladatokból pedig a természettudományos mérés horgonytesztjeinek hatféle füzetbe rendezett próbaverziója.
A természettudomány mérési terület próbája 2018 májusában zajlott le, a mérésben 455 iskolai osztály vett részt. Ezek az osztályok alkották a mérés 6., 8. és 10 évfolyamra, településtípusokra, régióra és képzési típusra reprezentatív hozzávetőleg 9000 fős mintáját. A mérés lebonyolítása, feldolgozása és statisztikai számítások elvégzése után megkezdődött a főmérés előkészítése. Az előkészítés első lépése a mintavétel, azonban az OH ezúttal nem választott új mintát. Tekintetbe véve, hogy a próbában való részvétel az iskolák számára megterhelő, azonban (visszajelzés nem lévén), nem jár „haszonnal”, a próbaiskoláknak már a kiválasztáskor felajánlottuk a főmérés mintájában való részvétel lehetőségét. Ezzel szinte mindannyian éltek is. Mivel szemben a próbával, a főmérés a résztvevő iskolák kiválasztott évfolyamaira nézve teljes körű, az érintett tanulók létszáma 9000-ről hozzávetőleg 24 000-re emelkedett.
Az OKM első valódi főmérése 2019 májusában zajlott le 455 iskola 1026 osztályának részvételével. Az első főmérés eredményeinek visszajelzése az OKM eljárásrendjének megfelelő módon 2020 márciusától kezdve várható. A részt vett iskolák és tanulók megkapják telephelyi és tanulói jelentéseiket, és elkészül az országos jelentés. Az új mérési terület jogszabályi szintű bevezetése a 2021/2022. tanévben várható. Ezzel kapcsolatban egyértelmű, hogy az új mérési terület már a digitális médiumon fog megjelenni, ugyanakkor nyitott kérdés, hogy teljes körű lesz-e, mert ezt infrastrukturális és egyéb gyakorlati tényezők is befolyásolják.
A tudatos médiamagatartás mérésével kapcsolatban elsősorban a megalapozó munkafolyamatok történtek meg. A témában érintett szakterületek (média- és mozgóképismeret pedagógiája, kommunikációkutatás, kriminológia, jog, gyerekvédelem) képviselőinek közreműködésével elkészült a mérés tartalmi kerete és lebonyolításának terve. A mérés célcsoportja a 7. és a 11. évfolyam, a feladatok pedig a tanulók technológiai-funkcionális tudását, médiaszövegértését és az újmédia használatával kapcsolatos tudatosságát és szokásait fogják vizsgálni. A feladatíratás megkezdődött, a mérés próbája tervezetten 2020 első negyedévében lesz. Az új mérési terület rendszeres lebonyolításával kapcsolatban a jogi szabályozás igénye még nem merült fel.
Így tervezzünk nem formális alkalmakat!
Milánkovics Ibolya alprojekt szakmai vezető és Fási Andrea szakmai vezető előadásából megtudhattuk, hogy az EFOP 3.2.15-VEKOP-17 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” projekt Tematikus informális és nem formális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák módszertani megalapozása alprojektjének célja, hogy egységes rendszerbe szervezze a tanulásszervezési eljárásokat és módszertanokat, amelyek élményt nyújtó alkalmazásával a tanulók ismeretei tovább bővülnek, problémamegoldó képességük, kritikai gondolkodásuk, alkotó képességük fejlődik.
Hogyan? Játékosan? Kreatívan? Mi is az a nemformális tanulás, miért különbözik a formálistól vagy épp az informálistól? Hogyan tanulunk észrevétlenül? Tudatosan terveznünk? Megismert szintekre tervezünk? Papíron vagy digitálisan tervezünk?
A szekció munkája során a fentieket figyelembe véve fókuszba helyeztük az informális és nem formális alkalmak tudatos tervezésének fontosságát a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődését. A közösen elvégzett, interaktív tevékenységek által a résztvevők képet kaphattak a nemformális módszertan használatáról és elemeinek megjelenéséről. Emellett közös, majd önálló munka keretében tájékozódhattak, barangolhattak a tervezést támogató online felületen. Őszintén reméljük, hogy az ismerkedés, barangolás során a résztvevők kedvet kaptak ahhoz, hogy a továbbiakban saját tervező tevékenységük során igénybe vegyék a felületet. Minden esetre, az erre vonatkozó visszajelzések kedvezőek voltak!
A csodaszarvasprogram.hu oldalon található módszerek, kidolgozott egyhetes programsablonok – amelyeket a pedagógusok kipróbáltak – figyelembe veszik a tanulói korosztály sajátosságait és a társadalmi elvárásokat. A Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program nyolc témamodulra épül. Célja az informális és nem formális és módszertanokról az egységes szemléletet kialakítása és a pedagógusok módszertani eszköztárának bővítése a 352 db egyhetes mintasablonon keresztűl. A kidolgozott tartalmak a képességekben, szocializáltságban, motivációban különböző tanulókat figyelembe véve támogatják a megvalósítást és fejlesztik a közösséget, az identitást. A program a szorgalmi időszakon kívüli időtartamokra kínál módszertant és konkrét gyakorlatokat, feladatokat. A kifejlesztett tartalmak a képességfejlesztést segítik, a készségek kialakulását támogatják, amelyeket ma fontosak az iskolában a tanulás során, majd később az életben is.
Képzéseinken a résztvevők is gyakorlatorientáltan, kreatívan dolgozzák fel a tevékenység központú módszereket és azok alkalmazási területeit. A képzésünk kiemelt célja, hogy a pedagógusok módszertani repertoárjukat bővíteni és rendszerezni tudják. A tudatos tervezés által pedig a tanulási és nevelési célok pontos meghatározásával az adott témakörön belül a leghatékonyabb tevékenységeket és azok változatos módszertannal való feldolgozásával tudják a kitűzött eredményeiket elérni.
Ehhez kapcsolódóan a pedagógusok támogatást kapnak a csodaszarvasprogram.hu felületen a közösségfejlesztő és tanulási folyamatok megtervezéséhez, ahol közel 2000 játék, ölet és 352 db egyhetes program közül válogathatnak, amelyek élmény alapú pedagógiai módszereket tartalmaznak. A pedagógusok saját profiljukon belül elérhető tervező felület segítségével létrehozhatják egyhetes programjaikat, de a felület alkalmas egy délután, illetve akár egynapos szabadidős program, kirándulás megtervezésre is. A csodaszarvasprogram kínálatot biztosít minősített szálláshelyekből (191 db) és országosan elérhető programszolgáltatásokból (229 db) is. A felületet a két év alatt közel 6000 pedagógus használta és javaslataik beépítésével kerültek kialakításra az elérhető funkciók. A felülethez hozzáfér már 58 intézményfenntartó, 883 intézményvezető, 53 mentor és 484 szolgáltató. Várhatóan 2020-ban már mindenki számára elérhető lesz a csodaszarvasprogram.hu felület.
Digitális kompetenciák a pedagógusminősítésben (Próbálja ki magát!)
Dr. Szikora Ágnes főosztályvezető a köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása című EFOP-3.2.15–VEKOP-17 projekt keretében a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó digitális fejlesztésekről tartotta meg előadását.
Ismertetésre kerültek a pedagógusminősítések és tanfelügyeleti eljárások jelenlegi digitális kompetenciákra vonatkozó indikátorai és elvárásai, az ezzel kapcsolatos statisztikai adatoka. Ezt követően az Európai Bizottság által elfogadott Digital Competence of Educators (DigCompEdu) alapján a projekt keretében a pedagógusok digitális kompetenciájára vonatkozó keretrendszer elemeit mutatta be. A keretrendszer alapján elinduló fejlesztési folyamat következő lépése pedagógusminősítési és tanfelügyeleti szakértők megkeresése volt. A szakértők az Oktatási Hivatal által összeállított kérdőívet töltötték ki, amely alapján próbáltuk felmérni a pedagógusok digitális kompetenciáit, a keretrendszer segítségével azok szintjeit meghatározni. A kérdőívek kiértékelését követően előálltak azok az indikátor és elvárás javaslatok, amelyeknek megvitatása a jelenleg a projekt keretében megvalósuló műhelymunkák alapját képezi. A fejlesztés eddigi eredménye alapján továbbra sem eldöntött, hogy a digitális kompetencia külön kompetenciaként vagy területként jelenik-e majd meg a pedagógusminősítések és tanfelügyeleti eljárások során.
Az előadás utolsó részében a résztvevők a rendelkezésre álló számítógépek segítségével kitölthették a digitális kompetenciára vonatkozó önértékelési kérdőívet, az ún. MENTEP kérdőívet. Ennek alapján saját digitális kompetenciáikra vonatkozóan kaphattak visszajelzést. A résztvevők érdeklődéssel tekintettek az önértékelő rendszerre, és jelezték, hogy önmaguk felmérése mellett kollégáikkal is megismertetik azt.
