Merklné Kálvin Mária

Az esélyteremtés intézményi kapcsolatainak lehetőségei óvodától a középfokig szekció összefoglalója

MerkKalMar

A szekcióban azokról a kapcsolatrendszerekről, utakról és lehetőségekről esett szó, amelyek a pedagógusok és a köznevelési intézmények támogatását, fejlesztését célozzák meg. Kiemelten kezelte a szekció a kapcsolatokat, a kapcsolatteremtés fontosságát, a kapcsolati hálók működését. Két projekt és egy köznevelési intézmény mutatkozott be.

Az előadásokat kerekasztal beszélgetés követte, amely lehetőséget adott a részt vevőknek a témával kapcsolatos észrevételek megtételére, építő jellegű javaslatok megfogalmazására, a napi működésben felmerülő problémák felvetésére, jó gyakorlatok megosztására.

Az EFOP-3.1.3-16-2016-0001 kódszámú, „Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása” elnevezésű projekt, vagy más néven „Esélyteremtő óvoda” projektet a szakmai vezető mellett az egyik bevont óvoda vezetője mutatta be.

A kiemelt projekt célja, hogy az együttműködők közösen olyan országos intézményhálózatot hozzanak létre, amelynek tagjai eredményes esélyteremtő nevelési eljárásokat alkalmaznak és képesek ezeket más óvodákkal is megismertetni. Így segítik az óvodák hátránykompenzáló képességének növelését és a társadalmi helyzetből fakadó hátrányok mérséklését. A projekt fejlesztése online adatszolgáltatáson alapuló állapotfelmérésre épül, amelyet igény- és szükségletfelmérés egészít ki. A komplex esélyteremtő fejlesztés – az intézmények saját szükségletei alapján – a hatékony hétköznapi pedagógiai tevékenység feltételeinek megteremtéséhez és a gyermekek helyben történő egyéni fejlesztéséhez járul hozzá:

  • egyéni és csoportos fejlesztőeszközökkel;
  • értékközvetítő kulturális gyermekprogramokkal;
  • speciális képzettségű szakemberek biztosításával;
  • anyanyelvi (roma) dajka foglalkoztatásával.

Az óvodákban dolgozó pedagógusok munkájának támogatása érdekében a projekt

  • lehetőséget nyújt szupervízió igénybevételére;
  • a pedagógusok többletmunkáját 30 hónapon keresztül pótlékjellegű kiegészítéssel ismeri el, a változási folyamatot 30 hónapon keresztül konzulens segíti;
  • az intézményeknek lehetőségük nyílik módszertani központtá és/vagy felsőoktatási intézmény gyakorlóhelyévé válni.

A projekt általános bemutatását követően a debreceni Pósa utcai óvoda kapcsolatrendszerét mutatta be Kardosné Nagy Mária óvodavezető, mesterpedagógus

Bemutató előadása „A szegény gyermekek óvodájától az esélyteremtő óvodáig” címet viselte. Rendkívül színesen, szemléletesen mutatta be a jelenleg általa vezetett óvoda 1927 óta tartó „életútját”, kialakulását.

Az óvoda helyzetében a sok változás közepette kellett eldönteni, hogy egy-egy esetben, kihez forduljanak, kivel keressék a kapcsolatot a megoldás érdekében, és kik azok, akik hozzájárulhatnak céljaik eléréséhez.

Mind az elsődleges, mind a kiegészítő kapcsolatok szerepét, tartalmát rögzítették a pedagógiai programjukban. Az intézmény egészén túlmenően, lehetnek az óvodai csoportoknak is csoportszintű kapcsolatai. A rendszerezett kapcsolati hálót minden év szeptemberében felülvizsgálják, szükség szerint módosítják.

Az elsődleges kapcsolatok szereplői a szülők a fenntartó. A szülők részvételét befolyásolja a szociokulturális háttér, amelyben gyermekeikkel élnek, további hatást gyakorol az alacsony iskolázottság és a szegénység is a kapcsolat jellegére. A másodlagos kapcsolataik sokszereplősek, partnerek: Pedagógiai Szakszolgálatok, Nevelési Tanácsadó, óvodaorvos és -védőnők, a szociális ellátórendszer intézményei, gyermekek nevelését ellátó intézmények bölcsődék, általános iskolák, Biztos Kezdet Gyerekházak.

Szakmai kapcsolataik a határon innen és túl szerteágazóak.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében a Pedagógiai Oktatási Központtól igényelnek támogatást a pedagógiai értékelés, a minősítés, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), a pedagógus továbbképzések, a szaktanácsadás területén. Az óvoda az Oktatási Hivatal bázisintézménye. Az Esélyteremtő Óvoda projektben 6–8 óvodával folyamatosan együttműködik: esetmegbeszélések, közös feladatok tervezése és megvalósítása, cselekvési tervek megvalósítása, egymás szakmai segítése és emberi támogatása. Cselekvési tervet készítettek és dolgoznak a gyermekek magas óraszámú hiányzásának kezelési lehetőségein. Óvodavezetők, szakértők munkaközössége mellett bel-és külföldi társóvodákkal és bölcsődékkel, iskolákkal is keresik a kapcsolatot. (Sajnálatos, hogy a közelben lévő általános iskola megszűnt).

Minden olyan intézménnyel, személlyel törekednek együttműködést kialakítani, aki a hátránykompenzációban biztosítja az élmény-tapasztalatszerzés lehetőségét.

Az EFOP-3.1.5 kódszámú, „A lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” című projekt előrehaladásáról 2016 óta minden konferencián értesülhettek a részt vevők. Idén az óvodai alprojekt külön is bemutatkozott.

Az előadó bemutatta az alprojekt megvalósításának folyamatát, majd kitért az előkészítés tudatos megtervezésére. Ezt követően került bemutatásra az a tevékenységrendszer, amely a hálózati tanulást helyezi az előtérbe.

Bemutatásra került a projekt legfontosabb célkitűzése: a tanulói lemorzsolódás csökkentésének támogatása érdekében az intézmények komplex intézményfejlesztésének módszertani támogatása, a befogadó nevelés erősítése, a partneri kapcsolatok kialakítása. Az óvodai alprojekt az óvoda preventív szerepét, az óvodai prevenció feladatrendszerét fogalmazza meg fő fejlesztési területként, a család, a gyermek megismerésén alapuló hatékony, családközpontú nevelő-fejlesztő munka szükségességét hangsúlyozva

Az alprojekt a támogatást elsősorban az intézményfejlesztést támogató műhelystruktúra kialakításával nyújtja. Bemutatásra került az a szakmai műhelykínálat amely a 2019/2020 nevelési évben valósul meg. A szakmai műhelyek a módszertani ismeretek megosztásán túl jó lehetőséget nyújtanak a partneri kapcsolatfelvételre, azok kiépítésére, helyi értékek, jó gyakorlatok megosztására.

Az előadás a továbbiakban a kialakított támogató rendszert mutatta be. Az intézményi kétfős mikrocsoport munkáját mentorok segítik.  A mentorok óvodai szakemberek, mesterpedagógusok vagy maguk is óvodai intézményvezetők, akik szakmai tudásukkal, felkészültségükkel, gyakorlati tanácsokkal támogatják a fejlesztési munkát. A mentorok is hálózatban dolgoznak, kéthavonta, rendszeresen személyesen is megbeszélik a tapasztalataikat, megosztják egymással sikereiket, támogatják egymás munkáját.

A következő előadásban az EFOP-3.1.5-16-2016-00001 „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” című kiemelt projekt partnerkapcsolati irányait ismerhették meg az érdeklődők. A Projekt 300 alap-, illetve középfokú iskolai és 157 óvodai feladatellátási helyen valósul meg, nagy hangsúly fektetve az esélyteremtésben a partneri hálózatok erősítésére. Tavaly az előkészítés évében jártak, idén – utolsó teljes tanév – a projekt iskolai részét érintően a megvalósítás zajlik a 300 bevont feladatellátási helyen.

A három éve zajló projekt az alábbi célokat tűzte maga elé:

  • végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, csökkentése;
  • a köznevelés hátránykompenzációs és esélyteremtő képességének növelése;
  • oktatási egyenlőtlenségek csökkentése;
  • pedagógiai-szakmai szolgáltató és módszertani támogató rendszer fejlesztése;
  • az óvoda esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítése;
  • komplex intézményfejlesztés;
  • ágazati, helyi, közösségi, intézményközi és hálózati együttműködések támogatása.

A célok és az indikátorok elérését az Intézményi Lemorzsolódást Megelőző Támogató Pedagógiai Rendszer (ILMT PR) alapú komplex intézményfejlesztés támogatásával segíti a projekt.

A feladatellátási helyeken a háromfős intézményi mikrocsoportok mellé 2019 januárjától létrejöttek a Hálózati Munkacsoportok, majd 2019 novemberétől az Átmenetek Hálózati Műhelyen is alakultak mikrocsoportok.

A Hálózati Munkacsoportok alapvetően négy intézményfejlesztési területen segítik az intézményi mikrocsoportok munkáját

  • esélyegyenlőség-méltányos oktatásszervezés;
  • szervezetfejlesztés;
  • partnerkapcsolati fejlesztés;
  • módszertani fejlesztés.

A partnerkapcsolatok fejlesztése mellett az átmenetek támogatására külön figyelmet fordítanak. A műhelyek egyik kiemelt célja a szakmai kapcsolatok kiépítésének támogatása, a hálózatosodás elősegítése. A Hálózati Munkacsoportok támogató tevékenységei:

  • Munkacsoportok közös műhelyei;
  • Kölcsönös hospitálás;
  • Közös képzés;
  • Online kapcsolattartás, tudásmegosztás;
  • Szakmai találkozók;
  • Közös munkacsoportok létrehozása;
  • Közösségi programok;
  • Közös tudásbázisok, tudástárhelyek létrehozása.

A 2018/2019-es tanévben a partnerkapcsolatok fejlesztését az ILMT PR (Környezeti Műhelysorozat 1.) három területen támogatta:

  • családokkal való kapcsolttartás és családok bevonása (a partnerekkel közösen);
  • óvoda-iskola, illetve iskolafokok közötti átmenet;
  • ágazati- és ágazatközi partnerkapcsolatok.

A 2019/2020-as tanévben az átmenetek, illetve az ágazati és ágazatközi szereplőkkel való együttműködés fejlesztését két új típusú Hálózati Műhely, az Átmenetek Hálózati Műhely és az Ágazati Hálózati Műhely is támogatja. Ezzel párhuzamosan az ILMT Környezeti Műhelysorozatot a 2019/2020-as tanévben is folytatja a projekt és a partnerkapcsolatok fejlesztésének egészét is támogatja.

A Térségi Együttműködés Szakmai hálózata a projekt részeként kerül kialakításra, és működik a projekt zárásáig. Átfogó célja, hogy a projekt központja és a projektbe bevont feladatellátási helyek közötti vertikális rendszer közbülső pontján sokrétűen támogassa az információáramlást, a térségben dolgozó különböző szereplők közötti együttműködést, valamint ellássa a helyi szintű koordinációs feladatokat.

„Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek a tehetséggondozás területén” címmel mutatta be az általa vezetett intézmény működését Barta József igazgató.

Maga az intézmény, a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 2011. szeptember 1-től került a Miskolci Apostoli Exarchátus fenntartásába. Nagy hangsúlyt helyeznek a tehetségek gondozására éppen úgy, mint a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Diákjaik többsége megfelelő szociális és kulturális családi háttérrel rendelkezik, neveltségi szintjük jó. Ugyanakkor a tanulók egy részének családi háttere a mai magyar társadalmi valóság összes negatívumát – gazdasági, megélhetési lehetőségek, munkanélküliség – magán viseli. Ezek a hatások megmutatkoznak a tanulók lehetőségeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedési- és beszédkultúrájukban. A tantestület tagjai jó pedagógiai érzékkel és empátiás képességekkel igyekeznek a nem kívánatos környezeti hatások, a kedvezőtlen személyiségvonások ellenére a gyermekekben meglévő lehetőségeket feltárni, tehetségüket kibontakoztatni. Pedagógusaik egyaránt fontosnak tartják a tehetséggondozást és a felzárkóztatást, ezt a célt Pedagógiai programjukban is megfogalmazták.

Céljaik megvalósítása érdekében az alább felsorolt tevékenységeket valósítják meg:

  • tehetséggondozó foglalkozások;
  • anyanyelvi- kommunikációs, idegen nyelvi foglalkozások 8szükség esetén csoportbontással);
  • matematika-logikai foglalkozások;
  • természettudományos foglalkozások;
  • - a szabadidős foglalkozások.

A továbbtanulás támogatása érdekében anyanyelvi és matematikai-logikai tehetséggondozó foglalkozást biztosítanak a 8. évfolyamosok számára. Kulturális életük színesebbé tétele érdekében minden évben színházba, múzeumba, kiállításra, hangversenyre, bemutatókra viszik a diákokat. A tehetségesek a minden tavasszal megrendezésre kerülő „kulturális hét”-en kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. A tehetséges tanulók versenyeztetését, s a versenyekre való felkészítését is biztosítják.

A matematikai tehetséggondozó osztályokban tanulók számára az első évfolyamon heti egy, majd második osztálytól heti két tanórában biztosítják a logikus, problémamegoldó gondolkodás megalapozását nagyrészt játékos formában. A tehetséggondozó foglalkozásokon használnak logikai-, stratégiai-, társas-, illetve egyéni játékokat, amelyekkel játékos formában vezetik be a diákokat a matematika csodálatos világába.

A matematika tehetséggondozás, kompetencia-fejlesztés a Lego MoreToMath, WEDO készletek segítségével olyan eszközkészletek felhasználása segíti, amelyek a játékaikról méltán világhírű fejlesztők termékei.

A LEGO Education márkanév alatt megjelenő, az oktatási intézmények számára fejlesztett oktatási és fejlesztő eszközcsomagok és a hozzájuk tartozó fejlesztő- és oktatóprogramok kiváló lehetőséget biztosítanak a játékba ágyazott tanítási-tanulási folyamat megvalósítására. A diákok számára erős motivációs bázist jelent, ha tanulás közben a kedvenc játékukkal játszhatnak. A robotika program:

  • programozott robotok tervezése, és megvalósítása motorok, szenzorok, kerekek, fogaskerekek segítségével;
  • két dimenziós tervek (tervrajzok) megértése és abból a 3D modell megépítés;
  • matematikai és fizikai ismeretek átültetése a gyakorlatba: mérés, becslés, idődimenziók, távolságok erők;
  • a kommunikáció révén a tudományos és műszaki nyelv fogalmainak elsajátítása.

A program alkalmazásának célja, hogy a tehetséges tanulókat fejlesszék és felzárkóztassák. A normál tanterv szerint tanuló gyerekek számára is biztosítják a könnyed, változatos módszerekkel történő játékos nyelvtanulást. Két kollégájuk egy kísérleti nyelvkönyv kidolgozásán munkálkodik. A 2016/2017-es tanév kezdetétől használják a StoryStarter csomagot az angol nyelv oktatásában. Ezzel a 201 darabos szettel a valóság képi megjelenítésével, a mindennapok embereivel, feladataival, szakmáival ismerkedhetnek meg játékos módon, továbbá a szakmákhoz tartozó környezetet, eszközöket is tartalmazza. A fantázia szárnyalására is lehetőséget biztosít az eszközkészlet, melyről a tanulók önállóan alkothatnak mondatokat, találhatnak ki történeteket angol és német nyelven.

A 2016/2017-es tanévtől kezdődően – 4 tanéven keresztül – a Magyar Tudományos Akadémia Szakmódszertani pályázatának partner intézményeként kutatásban vesznek részt: a Moholy-Nagy Vizuális Modulok: a 21. századi képi nyelv tanítása című projektben.

A kerekasztal beszélgetésben vezérfonala a „kapcsolatok” volt. A beszélgetés az alábbi kérdésekre keresett válaszokat:

  • Az elhangzott előadásokban elhangzó partnerkapcsolatok, hálózati tanulás megjelenik-e, és ha igen, akkor milyen módon jelenik meg a saját intézményük életében?

A hozzászólók egyrészt szívesen mutatták be az intézményük külső és belső kapcsolati rendszerét, a kialakítás és a gondozás során jelentkező többlet energia szükségességét. Őszintén beszéltek a kapcsolatok kialakításának, ápolásának problémáiról, nehézségeikről.  

  • A projektek mennyiben tudják támogatni a bevont intézményeket (feladatellátási helyeket) a kapcsolatteremtésben?
  • Milyen erőforrásokat szükséges ahhoz mozgósítani az intézményen belül, hogy külső támogató partnereket találjon egy intézmény?

A részt vevők ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban is számos jó gyakorlatot osztottak meg a többiekkel. A jó gyakorlatok mellett a napi működésbeli problémáikat is megosztották egymással.

A résztvevők a szekció témaválasztásával, az elhangzott előadások szakmai tartalmával, a beszélgetés nyújtotta lehetőséggel elégedettek volta, arról elismerően nyilatkoztak.