Péterffy Balázs

A Digitalizáció és esélyteremtés szekció összefoglalója

A Klebelsberg Központ által tartott szekcióban a két hosszú előadás központi vezérmotívumai az innováció és a digitalizáció, valamint a Központ által ellátott szakmai feladatok voltak.

Hajnal Gabriella elnök asszony, valamint jómagam próbáltuk meg érzékeltetni, hogy milyen terveink vannak a közeli és a távolabbi jövőben, és melyek azok a kiemelt feladatok, amelyeket ebben a tanévben (is) el kell lássunk. Elnök asszony előadásának a címe: Digitális kompetenciafejlesztés a közoktatásban. A digitalizáció kapcsán elsősorban a fenntartói feladatok és fejlesztések szemszögéből mutatta be Hajnal Gabriella az új, illetve a megvalósult vagy megvalósuló fejlesztéseket.

A Klebelsberg Központ kiemelt projektje, az EFOP-3.2.4, amelyben újabb mérföldkövek teljesültek: idén nyáron 3000 interaktív panelt szállítottunk ki a konvergencia régiókban lévő köznevelési intézményekbe, emellett az elmúlt tanévben mintegy 40 000 pedagógus elvégezte a korábban kiosztott eszközökhöz kapcsolódó továbbképzés első, alapozó modulját. Ami talán a legnagyobb érdeklődésre tartott számot, az a KRÉTA rendszerrel kapcsolatos fejlesztésekről szóló rész volt. Elnök asszony plasztikusan bemutatta azt, hogyan működik a rendszer az iskolákban, milyen lehetőségeket rejtenek a legújabb fejlesztések tanügyigazgatási és irányítási szempontból, illetve hogyan tudják megkönnyíteni az intézmények és a fenntartói oldal munkáját. Előadásában ismételten hangsúlyozta, hogy a KRÉTA egy komplex támogató rendszer, amelynek csak egy, igaz a leggyakrabban és a legtöbb felhasználó által használt modulja az e-napló.

A KRÉTA rendszert az idei tanévtől – a pedagógiai szakszolgálatok kivételével – minden intézménytípusnak használnia kell, amelyet az tett lehetővé, hogy elkészült a kollégiumok, az alapfokú művészetoktatási intézmények és az EGYMI-k számára is a speciálisan kialakított modulok, amelyek kezelik a fenti intézménytípusok sajátosságait. Januártól indul a távollét-bejelentő modul is, valamint egy olyan funkcionalitással is bővült a rendszer, amely a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos intézményi munkát támogatja, ez a KRÉTA–ESL. A KRÉTA e-naplóját a többi modulhoz képest részletesebben is bemutatta az előadása során elnök asszony, aki a gyakorlati példákban és statisztikai adatokban bővelkedő előadásában pontosan részletezte, hogy milyen riportokra képes a rendszer. Az e-napló használata milyen lehetőségeket rejt a szülők, a pedagógusok és az intézményvezetők számára. Maga a KRÉTA rendszer azért is emblematikus téma és fejlesztés, mert ez egy olyan nagy lehetőség, amely egyrészről csökkenteni tudja az adminisztrációs terheket, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy egy komplexen kezelje azokat az adatokat, amelyeket eddig a felhasználók külön-külön, szigetszerűen fejlesztett rendszerekbe vittek fel.

A KÖFOP-KAFFEE projekt keretében megvalósuló HR, és az SAP alapú gazdálkodási modulokat is bemutatta Hajnal Gabriella, amelyek jelentős segítséget jelentenek a fenntartói munkában, valamint a tankerületi központok és a Klebelsberg Központ számára átláthatóbbá teszik a pénzügyi és személyügyi folyamatokat, elősegítik a naprakész információk biztosítását. Az említett projekt legfontosabb eredményeként említette meg elnök asszony az e-ügyintézés bevezetését is, amelynek első éles bevetésére a 2019-es általános iskolai beiratkozáskor került sor. Összesen 18 ügytípust lehet a fejlesztésnek köszönhetően online intézni, amely jelentős könnyebbséget jelent mind az iskolák, mind pedig a szülők számára.

Végezetül szót ejtett a Lázár Ervin Programról is, amely egy kormányhatározatnak köszönhetően az összes általános iskolás diák számára – független attól, hogy állami vagy nem állami fenntartású intézményben tanulnak – lehetővé teszi, hogy művészeti produkciók segítségével tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen vegyenek részt színházi, tánc- és cirkuszi előadásokon, komolyzenei hangversenyeken, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyeit meglátogassák, erősítve a tanulók kulturális ismereteit és nemzeti identitását. Az egyes programelemek meghatározott évfolyamokhoz vannak kapcsolva, a program koordinálását és lebonyolítását a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok végzik, amelyhez a KRÉTA rendszeren belül egy támogató felületet is létrehoztunk, ez a LEP modul.

A szakmai elnökhelyettesi előadás kiemelten foglalkozott a Klebelsberg Központ deszegregációs tevékenységével, felvázolva az eddig elvégzett feladatokat, és a rövid, valamint hosszú távú célkitűzéseinket. Bemutatásra került a tankerületi tanácsok jogszabályban meghatározott munkacsoportjainak, az antiszegregációs munkacsoportoknak a tevékenysége, feladatai, amelyek testületként tanácsokkal, javaslatokkal támogatják a tankerületi központok deszegregációs tevékenységét. A tavalyi év deszegregációs feladatairól szóló beszámolókból egyértelműen kiderült, amelyek azok a területek, amelyeket a tankerületek a legfontosabb beavatkozási pontnak tekintenek. Kiemeltem a deszegregációs tevékenység kapcsán azokat a fenntartói lehetőségeket, amelyekkel mindenképp élni tudnak a tankerületi központok, különös tekintettel a körzethatárok kialakítására. A lemorzsolódással kapcsolatos, tankerületi szintű statisztikai adatokról, és az ehhez kapcsolódó feladatokról, fenntartói szintű megoldási lehetőségekről is esett szó az előadásban. A pedagógus utánpótlás biztosításának fontos eleme a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program (KKÖP), amelyről az előző napi plenáris előadásában már beszélt elnök asszony. A KKÖP keretében eddig több mint 3,6 milliárd forint ösztöndíjat fizetett ki a Központ a Program 2013-as indulása óta közel 3000 hallgatónak. Újdonság, hogy jövőre a tanító szakos hallgatók is beléphetnek a Programba, amely reményeink szerint jelentős segítség lesz a tankerületi központok számára a szakos ellátás megerősítésében. A mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítására a tornatermi lehetőségek mellett egyéb megoldási javaslatok is vannak, amelyek élményszerűbbé tehetik a diákok számára a sportolást, ezekből is bemutattam egy csokorra valót. Ehhez kapcsolódott a sportiskolai feladatok ellátásával kapcsolatos fenntartói feladatok kérdésköre. Ennek apropóján az idei év feladatairól és az illetékes államtitkárság által biztosított sportiskolai támogatásokról is szó esett.

A felzárkóztatás és a tehetséggondozás fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni. A tehetséggondozás újszerű formájaként a Klebelsberg Központ immár harmadik éve szervezi meg a MaTech elnevezésű, a kreativitásra, a kooperációra és a digitális eszközhasználatra épülő matematika versenyét, amelynek a rövid promóciós videóját is bemutattuk a szekcióban. Kitértem a tervek szerint 2020 januárjától induló, az Oktatásért Felelős Államtitkárság, a Klebelsberg Központ, valamint a Magyar Rektori Konferencia kooperációjában megvalósuló, Irány az Egyetem 2020! elnevezésű programra is. Ez egy lehetőség azoknak a tanulói jogviszonnyal már nem rendelkezőknek, akik szeretnének belépni a felsőoktatás kapuján, de ehhez szükségük van valamely tantárgyból sikeres emelt szintű érettségi vizsgára. A Program lehetőséget biztosít arra, hogy középiskolai tanárok által tartott felkészítő foglalkozásokon, térítésmentesen vegyenek részt a jelentkezők, elősegítve ezzel, hogy minél több ember számára táruljanak ki a felsőoktatás kapui.