Dr. Révész László
A Komplex Alapprogram szakmai támogató rendszere
és a program első eredményei szekció összefoglalója
A Komplex Alapprogram[1] (KAP) a korai iskolaelhagyás megelőzésének oktatásfejlesztési célrendszerébe illesztett fejlesztési program. 2019 októberéig 173 általános iskolai intézményegység pedagógusai vettek részt a Komplex Alapprogram továbbképzésein az Eszterházy Károly Egyetem szervezésében. Az intézményegységek 90%-a tankerületi központ, 10%-a egyházi fenntartásban működik. (Térkép: https://tinyurl.com/yyerdx59)
A program indításakor az iskolák alsó tagozatos pedagógusainak 83%-a, felső tagozatos pedagógusainak pedig 31%-a vett részt a gyakorlati megvalósításban. A program keretében működő Mérés, Értékelés Munkacsoport a 2018/19-es tanév során 53 intézményegységben folyamatosan nyomon követte a program megvalósulását és az annak eredményeképpen megfigyelhető változásokat.
A vizsgálatok – bemeneti és kimeneti mérést alkalmazva – kiterjedtek az intézményvezetőkre, a pedagógusokra, a szülőkre és a tanulókra. Ez utóbbi csoportnál kontrollcsoportos kísérleti elrendezést alkalmazva mértük a tanulók szociális kompetenciáinak és motivációinak változását.
Az előadások az első eredményekbe engednek betekintést. A szekció vezetője Révész László volt, aki ismertette a Komplex Alapprogram legfontosabb céljait és jelezte annak pedagógiai jelentőségét.
Török Balázs előadása a Komplex Alapprogram kipróbálási szakaszának vizsgálati és monitorozási módszereit mutatja be, kitekintéssel az bevont intézményegységek összetételére, jellemzőire, fenntartói hátterére. Az áttekintés alapján megismerhető a minta, valamint az intézményvezetőket, pedagógusokat, tanulókat és szülőket érintő adatfelvételek jellege és módszertana.
Szemerszki Marianna előadása arról adott képet, hogy a program keretében kínált továbbképzések mennyire tudtak reagálni a pedagógusok előzetesen meglévő továbbképzési igényeire, illetve milyen a képzések fogadtatása a résztvevő pedagógusok körében.
Kállai Gabriella és Imre Nóra előadása bemutatta a pedagógusok, az intézményvezetők és a tanulók tapasztalatait az alapprogram egyik fő programelemére – a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) tanulási-tanítási stratégiára – vonatkozóan.
Dorner László előadása a tanári énhatékonyság mérésnek egyik lehetséges módszerét ismertette, bemutatva a Komplex Alapprogram kipróbálásában részt vett intézmények pedagógusainak jellemzőit és a mért változásokat.
Józsa Krisztián a program nyomon követesére kidolgozott tanulói kérdőívek adatai alapján mutatta be a tanulók motivációját, iskolai elköteleződését érintő változásokat, kitérve az egyes programelemek – alprogramok – tanulók körében tapasztalható népszerűségére.
Imre Nóra a Komplex Alapprogram intézményi megvalósítását a tanulók családi hátterének vonatkozásában vizsgálta. A szülői kérdőíves adatfelvétel alapján bemutatta, hogy a szülői nézetek, vélemények szerint a gyermekeknél kedvező irányú változás érzékelhető, mely elsősorban a szociális készségek erősödésére, a társas kapcsolatok fejlődésére utal.
Jankó Krisztina előadása a Komplex Alapprogram megvalósulását a fenntartói környezet vizsgálata alapján mutatja be, jelezve azokat a lehetőségeket, melyek révén a program eredményessége tovább növelhető.
