Dr. Ungvári Zsigmond

A Kincsem Nemzeti Lovasprogram szekció összefoglalója

UngvZs2019

Van-e pedagógiai jelentősége a lovaglásnak? – az általános iskolai lovaskultúraoktatás gondolata adta meg a szekció alapkérdését. A lovaglás tudománya egykor még része volt az oktatásnak. A világ azonban nagyot fordult, és a lovak szerepe is megváltozott. Korábban a gazdaságban, hadászatban és a közlekedésben nélkülözhetetlen háziasított barátaink mára inkább a sportban és a szabadidős elfoglaltságainkban lettek a társaink. Még így is a nyugat-európai országok nemzeti össztermékének 3–7%-át adják a lovas ágazat szereplői. (lótenyésztés, állatorvoslás, turisztika, sport, szállítóeszközök, lovas felszerelések, ajándéktárgyak gyártása és forgalmazása). A témával foglalkozni gazdasági szempontból is indokolt, de amit a lovak az oktatásban és a nevelésben jelentenek, az szinte nélkülözhetetlen. A lovakkal, mint érző, gondolkodó lényekkel való kommunikáció a folyamatos gondoskodás, az egymás iránti felelősség mind a társadalomba való beilleszkedést segítik.

A kormányzat felismerte a ló társadalmi hasznosításának jelentőségét a gazdaságban, az egészségmegőrzésben, a szocializációban, a nemzeti identitás erősítésében és meghirdette a Kincsem-Nemzeti Lovas Programot. A projekt köznevelési szerepét a lovaskultúra nemzeti értékeit két kitűnő lovas ember mutatta be:

  • Dallos Gyula – a Kincsem-Nemzeti Lovas Program miniszteri biztosa, a díjlovaglás örökös bajnoka, sport ikon – a projekt bevezetésének, megvalósításának terveiről beszélt magával ragadó hittel és elkötelezettséggel.
  • Győrffy-Villám András – magyar hagyományőrző dandártábornok – huszár hagyományainkat, a lovaskultúránk egyedi vonásait bemutatva adott példát az értékek szép, de bizonyos időkben szinte vitézi helytállást igénylő megőrzéséről.

A jelenlévők mindegyike elkötelezett lovas ember, akik megerősítést kaptak, hogy eddigi tevékenységük, „harcuk” nem volt hiába való. Érdemes volt ennyi éven keresztül is védelmezni, óvni, fenntartani a lovas kultúránkat.

Úgy tűnik, hogy a lóra az átalakuló tudástársadalom és a mesterséges intelligencia korában is szükség van. A lovas hagyományok megtartása felzárkózást jelent a nyugat-európai országokhoz és az első lépés, hogy újra lovas nemzetté váljunk. A ló ismét életünk részévé válik, megjelenik a művészetben, az irodalomban, a zenében, az álmainkban is és egyre látogatottabbak lesznek a lovardáink.

A ló mindig is a természet része volt, most a Kincsem-Nemzeti Lovas Program segít, hogy mindkettőt újra felfedezhessük.

Éljünk a lehetőséggel!