Dr. Nadrainé Szent-Gály Viola
Az EFOP-3.1.5-16-2016-00001 A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása című kiemelt projekt óvodai alprojektjében megvalósuló intézményfejlesztések eredményei és jövőképe
Tisztelt Kollégák, Kedves Résztvevők!
Köszönöm a megtisztelő lehetőséget, örömmel tölt el, hogy sok ismerős arcot látok az óvodai szekcióban. Projektünk életében meghatározó az eredményeink megosztása, a folyamat ismertetése, azoknak a kollégáknak a számára is, akik nem vesznek részt közvetlenül a projekt munkájában, de érdeklődnek, nyitottak az új fejlesztések iránt.
Tavaly is az EFOP-3.1.5 „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” kiemelt projekt óvoda alprojektjének tevékenysége volt a fő téma, de mint tudjuk, ez sokkal szerteágazóbb, mint adott célok, tevékenységek ismertetése. Akkor még az előkészítés éve zajlott, ma már a megvalósítás hónapjait éljük, tehát meglehetősen rövid idő áll rendelkezésünkre és a helyzetünk is speciális, ami a projekt konstrukciót illeti.
300 bevont iskola projekt-tevékenységei közé integrálódott a bevont óvodák összessége, amely 157 óvoda komplex, átfogó intézményfejlesztését biztosítja 2018 és 2020 között. Az első, előkészítő év eredményei után, a 2019/2020-as nevelési év során, párhuzamos és átmeneteket egyaránt biztosítva az óvodai neveléssel foglalkozó intézmények, illetve az alap- és középfokú iskolák számára, valósítjuk meg az intézményfejlesztést. Kulcsfontosságú a folyamatban, hogy mely intézmények kerültek, kerülhettek bevonásra, hiszen a nevelőtestületek felkészítése, a munkaterv módosítások, mentorlátogatások, a műhelyek, minden, ami ehhez a fejlesztési ciklushoz tartozik, jelenleg is itt zajlanak.
Az EFOP 3.1.1 projekt elsőknek kijáró, hangosabb sikere után meg kellett szoknunk, hogy többnyire nehéz körülményekkel övezett intézménykörrel dolgozunk, és értéknek tekintjük, hogy másfél év elteltével, egyetlen óvodánk sem mondta azt, hogy köszöni, ezt a projektet nem szeretné. Naponta dolgozunk azért, hogy a napi, óvodai gyakorlati munkához illeszthető tartalmat adjunk, mert erre igen erős igény van továbbra is. Ebben rejtjük el azokat a tudásokat, információkat, vagy akár készségeket, amivel gazdagítjuk az óvodapedagógusok, elsősorban a tagintézmény vezetők felkészültségét a magas színvonalú óvodai nevelés biztosítása érdekében. Mert végső soron az adekvát, a gyermekek fejlődését leginkább biztosító megoldások keresésében tudunk utat mutatni, egy sajátos megközelítésben, nevezzük ezt most intézményfejlesztésnek.
Az intézmények bevonása során olyan – Uniós mintára épült – elektronikus jelzőrendszert alkalmaztunk, melynek feladata, hogy feltérképezze, azonosítsa azokat a pontokat a hazai köznevelési rendszerben, a feladatellátási helyek szintjéig, ahol hangsúlyos támogatás szükséges az eredményes prevencióhoz, az iskolai lemorzsolódás megelőzéséhez. A korai jelző és pedagógiai támogató rendszert az OH a Központi Informatikai Rendszeren (továbbiakban: KIR) keresztül működteti, az iskolák adatszolgáltatására építve. A szűrés során alkalmazott szempontok között megjelent a gyermeklétszám szerinti, területi szempont szerinti, illetve a hátrányos (HH), valamint a halmozottan hátrányos (HHH) helyzetű gyermekek százalékos aránya, továbbá a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási és nevelési nehézségekkel küzdő gyermekek (BTMN) eloszlása szerinti kategorizálás.
A jelzőrendszernek további célja, hogy a folyamatos információgyűjtés hatására létrejövő adathalmaz alapján értékelhesse az adott intézmény a megelőzés érdekében kifejtett tevékenységeit. Az adatok értelmezése az intézmény vezetőjének és a Pedagógiai Oktatási Központok (POK) munkatársaival történik.
Célunk tehát, hogy az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában rögzített hátránycsökkentő szerep eredményes megvalósítása során, az iskolai, korai lemorzsolódás óvodai prevencióját fókuszba helyezve, preventív és intervenciós tevékenységek megvalósítása.
Az iskolai protokollal jórészt azonosan képezzük le a fejlesztést az óvodákban. Feladatunk, az óvodai intézményfejlesztés alapjainak megismertetése az említett preventív funkció előtérbe helyezésével. Óvodai fejlesztő programok kidolgozása, családközpontú jó gyakorlatok összegyűjtése és elterjesztése, szakemberek fejlesztése.
A komplex intézményfejlesztés előkészítése során olyan egyéni, tényekre alapozott tervszerű változtatási folyamat létrehozásához szükséges információk gyűjtése szükséges, amelyek minden esetben célzott és helyi igényeken alapuló következtetéseket eredményezhetnek. Ahhoz, hogy egy intézményben az intézmény egészének helyzetét vagy állapotát pozitívan befolyásoló valós és releváns intézkedéseket lehessen végrehajtani, létre kell hozni az intézményi-szervezeti egységeit, strukturális elemeit megvalósító, támogató mikrocsoportot. Az óvodai alprojekt 314 óvodapedagógust alkalmaz, akik kooperatív módszerekkel, mentori támogatással végzik fejlesztő tevékenységüket, bevonva az adott feladatellátási hely számára szükséges beavatkozási folyamatba az adott nevelőtestületet, továbbá, a hálózati tanuláshoz szükséges egyéb intézményi, is kiemelten az intézményközi partnereket.
A kialakított, organizált és tervezett, ellenőrzött és értékelt folyamat során, a helyi adottságokhoz mérten különböztetünk meg belépő, haladó és átfogó programcsomagot, melyek a Projektközpont szervezése szerint különböző fejlesztő tevékenységek megvalósítását biztosítja. Ilyen eszközök az óvodai környezeti műhelyek, fenntartói, ágazati és ágazatközi partneri műhelyek, illetve komplex szakmai napok. A projekt a megvalósítás évében két regionális, hatórás, tematikus szakmai napot, két alkalommal 314 intézményi műhelyt, ismét két alkalommal 24 területi műhelyt melyek 30 órás, folyamatba ágyazott, akkreditált továbbképzés formájában valósulnak meg, 89 hálózati, négyórás komplex szakmai műhelyt továbbá 100 gyermek közösségi napot szervez és valósít meg.
Intézményi műhelyeink során, augusztus és szeptember hónapokban összesen 314 feladatellátási hely alkalmazottait, vagyis majdnem 2000 pedagógus bevonásával történt meg a szakemberek érzékenyítése, a tudásmegosztás, a közös feladatvállalás és belső horizontális tanulás.
Területi műhelyeink olyan kontakt és nem kontakt szakaszba ágyazott tevékenységek összességéből kialakuló továbbképzést biztosítanak bevont intézményeink számára, ahol innovatív eszközök elsajátításával, elméleti és gyakorlati tudás megszerzésével fejlesztjük szakembereinket. A modern óvodai nevelés preventív szerepe a korai iskolaelhagyás megelőzésében című képzésünk során több perspektívából, holisztikusan közelítjük meg a prevenciós fókuszt. Pedagógusmesterség területen a módszertani megújulásra, a pedagóguskompetenciák fejlesztésére, a családközpontú pedagógia alapvetéseinek megismertetésére, illetve a pedagógus és a szülői reziliencia fejlesztésére fektetünk hangsúlyt. Óvoda világa területen pedig a Szervezetfejlesztés, a partneri kapcsolatok kialakítása, az új eljárásrendek, protokollok kialakítása, és a deszegregációs szemlélet kialakítása a cél. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy minden egyes FEH két bevont óvodapedagógusa az akkreditált képzés egy-egy területén végezze sikeresen tanulmányait. Mindezt annak biztosítása érdekében, hogy az intézménybe a prevenció összes területét, fókuszpontját, perspektíváját ismerő és az elsajátítottokat alkalmazni képes pedagógusok térjenek vissza. Elvárásunk, hogy a hálózati tanulás által az intézményre kiterjesztett ismeretek egészét osszák meg, lehetőséget adva az intézmény nevelőtestületének önfejlesztésére.
Hálózati műhelyeink pedig az intézmény- és ágazatközi hálózatosodás, illetve tudásmegosztás strukturált és ellenőrzött kereteit biztosítják. A műhelyek során többek közt a nevelőtestületek és egyéb partnerek bevonására, vagyis a produktív és organizált hálózat kialakítására, illetve a már meglévő kapcsolatok erősítésére és fenntartására koncentrálunk. A bevont szakemberek számára a horizontális tudásmegosztás módszertani, tanügyi vagy szervezetfejlesztési fókusz mentén helyi értékek, jó gyakorlatok és innovációk megismertetését és adaptálását biztosítja.
Végezetül, ismertetném a folyamatok során már elért eredményeket. Bár átfogó céljaink elérést a 2019/2020-as nevelési év végén elemezzük és értékeljük, már az előkészítő év során tett, fejlesztő tevékenységeket megalapozó fázis révén is kialakultak közvetett eredmények.
A Helyzetelemzések, SWOT analízisek mentén, elsősorban a statisztikai adatok feldolgozása után az intézmények olyan átfogó, rendszerezett és ellenőrzött információkhoz jutottak, melyek egy tudatosabb, összetett rálátást, majd sajátos intézkedési tervet eredményezett. Egyes területeken a fenntartó felismerte a helyi pedagógushiányt és az abból fakadó problémákat, így bevezette a szolgálati lakás rendszerét, mint juttatást a munkaerőhiány megszüntetéséért.
Egy többcélú intézmény vezetője az SNI gyermekek minőségi ellátásáért megemelte az állományban dolgozó gyógypedagógus óraszámát.
Egy település bevont óvodáinak elemzéséből pedig átláthatóvá vált, hogy a településen kizárólag egy intézmény foglalkozik integrált neveléssel, így a deszegregációs folyamat első lépéseként a fenntartó összes intézményének alapító okiratába bekerül az SNI ellátás.
Több helyszínen szorosabb együttműködést, közös szakmai tevékenységet kezdeményeztek a különböző, korábban csak formális kapcsolatban álló intézmények.
Összességében látható, hogy a folyamatos, fenntartható és továbbfejleszthető tevékenységek mérföldkövek mentén, már az egyes tevékenységek során eredményeket biztosítanak, ezzel párhuzamosan alapot képeznek átfogó céljaink elérésért.
Köszönöm a figyelmet!
