Jarasovics Lászlóné

Egy óvodavezetői életpályán átívelő, azon túlmutató
tehetséggondozó program bevezetésének,
fejlesztésének útja, jövőképe – Interaktív szekció

A Sátoraljaújhelyi Hétszínvirág Óvoda Szlovák és Német Nemzetiségi Óvoda, Bölcsőde intézmény nyugalmazott vezetője vagyok, mesterpedagógus, közoktatási szakértő, TP akkreditációs szakértő

Sátoraljaújhelyből érkeztem, ami határváros, melyet a Trianoni békeszerződés hatására kettévágtak, így a város egyik részét Szlovákiához csatolták. A lakosság sokszínű, szlovák, német és cigány nemzetiségi összetételű. Óvodánk pedagógiai programját ennek szellemében választottuk 2004-ben Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel”, és a” Nevetni, felfedezni, csodálkozni” című nemzetiségi programot, melyet kiegészítettünk a Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztőprogramjával, a SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelveivel, valamint, a Kora gyermekkori tehetségígéretek felfedezése, gondozása programmal. Pedagógiai programunk biztosítja városunk gyermekeinek a sokoldalú harmonikus fejlesztését, a következő alapelvekkel és módszertannal:

• John Dewey pedagógiájára épülő projekt pedagógia alkalmazása a külső világ tevékeny megismerése tevékenység során.
• Az individuálpszichológia nevelési módszereinek alkalmazása a mindennapi nevelés során, a bátorító nevelés segítségével (Alfred Adler).
• Kéthetes mesefeldolgozás, a mese és a mesedramatizálás módszerével az érzelmek felszínre hozása, a mesék erkölcsi tartalmának megerősítése közmondásokkal.
• Funkcióra bontott zenei nevelés, amely nagymértékben eltér a hagyományos ének zenei nevelés gyakorlatától.
• Újszemléletű mozgástevékenység, mely szakít a didaktikus, régi értelembe vett tornafoglalkozások rendjével.
• Párhuzamos terek és tevékenységek, melyek biztosítják a megfelelő teret, a különféle tanulásszervezési formákhoz (egyéni, páros, mikro- és kiscsoportos tanulási formák).

„… A művészeti nevelés a személyiségfejlesztés egyik speciális eszköze, lényege a kreativitás fejlesztése. Eredetiség és ötletgazdagság, az eltérő gondolkodás. Kíváncsiság és az alkotókedv felkeltése …” – mondta Nagy Jenőné, programunk írója.

Ennek szellemében szakítottunk a régi pedagógiai szemlélettel 2011-ben, amikor a gyermek hiányosságain és lemaradásain volt a hangsúly és a felzárkóztatásé volt a főszerep. Ezzel szemben a gyermekek erős oldalát differenciálva fejlesztő, tehetséggondozó irány vette át a szerepet, elindult a pozitív pedagógiai gondolkodás a nevelőközösségen belül is. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szülei nagyon büszkén fogadták a gyermekük tehetséggondozásának hírét, a felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozásra járás helyett. Ez a szemléletváltás közelebb hozta az óvoda és a család kapcsolatát, megváltozott a szülők hozzáállása az óvodába járáshoz is.

2008. VI. 13-án az országgyűlés elfogadta a Nemzeti Tehetség Programot, melynek alapvető célja a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken atehetségsegítés fejlesztése, így elindult az országban a tehetséggondozás szerveződése, sorban alakultak a tehetségpontok. Az „Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel Országos Egyesület” 20 bázisóvoda összefogásával elkezdte kidolgozni és kipróbálni, Nagy Jenőné főiskolai adjunktus irányításával a tehetséggondozás óvodai gyakorlatát. Kora gyermekkori tehetségcsírák felfedezéséhez, azonosításához a szempontok kidolgozását, tehetséggondozó programok tervezését, és tehetségműhelyek működésének szabályozását. Nagyon büszke vagyok, hogy részt vehettem ebben az országos méretű módszertani innovációban és kutatásban. Megszületett a Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata- módszertani könyv óvodapedagógusoknak. Ezzel párhuzamosan az Egyesületünk TÁMOP-3.4.4 kódszámú pályázat segítségével 240 óvodapedagógus mesterségbeli tudását fejlesztette. Már Kodály Zoltán is felismerte: „Csakis művészi érték való a gyermeknek, amit tehetséges óvónők tudnak közvetíteni! A pályázat segítségével egy országos konferenciát is sikerült megszervezni, olyan neves előadókkal, többek között, mint Dr. Balogh László professzor, a Debreceni Egyetem pszichológiai tanszékének a vezetője, Dr. Franz J. Mönks professzor az ECHA elnöke. A konferencia után a pályázat végeztével lázasan dolgoztunk és alakítottuk a tehetséggondozó óvodai műhelyeket, írtuk a gondozó programokat. Alapelvünk, hogy a tehetség ígéretek köre: 5–7 éves korosztály, s fontos, hogy minden nagycsoportos gyermek vegyen részt valamelyik tehetséggondozó műhelyben, így biztosítjuk számukra az esélyegyenlőséget és a gondozáshoz való egyenlő hozzáférést.

A tehetséggondozás módszertanául Renzulli gazdagítási triád modelljét választottuk:

1. Gazdagítási típus: ami nincs benne az óvodai tevékenységi tervben;

2. Gazdagítási típus: csoportos tevékenység, együttdolgozás, kutatás (gondolkodási és érzelmi folyamatok tanulása)

3. Gazdagítási típus: valós problémamegoldás.

Minden Gardneri tehetségterületre kidolgoztunk tehetséggondozó programokat, melyekből jó gyakorlatokat is fejlesztettünk, hálózati együttműködés keretében tudjuk átadni az érdeklődő tehetségpontoknak.

Minden önképzésre szükségem volt, hogy ezt a területet támogassam a nevelőközösségben, de úgy éreztem, ez még kevés, hiányzott a téma elméleti tudása, így jelentkeztem a Debreceni Egyetem tehetséggondozó tehetségfejlesztő szakára. Az ECHA diploma átvétele után már tudatosan irányítottam és segítettem a komplex tehetséggondozási programok kidolgozását, pályázatok írását. Tehetségsegítő tevékenységemnek köszönhetően mára már kiválóan akkreditált tehetségpont az óvodánk. Nemsokára felkérést kaptam az óvodai tehetségpontok akkreditációjában szakértőként vegyek részt, amit a mai napig szívvel lélekkel teszem, támogatom, segítem a tehetségpontokat.

Végezetül, tehetséggondozó műhelyekben készült képeket mutattam, s hogy mindezt miért csináljuk: hogy Célorientált boldog, kreatív gyerekeket neveljünk.

S hogy mi a jövőképem, legyenek kis „Einsteinjeink,” „virtuózaink” és olimpiai bajnok tornászaink.