Fenyősné Kircsi Amália

Természettudományok – TÁG-ra nyílt szemmel

Miért választottam ezt a címet?

Fenyosne KircsiA

A szójátékon túl, hiszen a TÁG, iskolám, azaz a Tóth árpád Gimnázium nevének rövidítése, azért választottam ezt a címet, mert az eredményes természettudományos oktatás minden szereplőtől nyitottságot igényel.

Kisgyermekkorban a nyitottság, a természet és bennünket körülvevő világ iránti érdeklődés ösztönösen és természetesen jelen van. A kisgyerekek általában minden falevelet, minden gilisztát érdekesnek találnak. Ám idővel ez az érdeklődés csökken. Ez egyrészt természetes folyamat, hiszen egyre több minden kerül egy gyermek látókörébe ami felkelti a kíváncsiságát. Másrészt az iskolai tanulmányok alatt bizony a diákok egy részének nehézséget okoz a természettudományos tantárgyak tanulása, hiszen ezek általában nem tartoznak a könnyű tárgyak közé. Ha sokat akarunk kevés idő alatt megtanítani nekik, akkor különösen hamar elmegy a kedvük a tanulástól. A diákok megnyerése, az érdeklődés fenntartása az egyik legfontosabb feladatunk.

Nyitottságra van szükség a pedagógusok részéről is. Egyrészt a szakos tanároknak keresniük kell a megújulás lehetőségét az érdeklődés fenntartása érdekében. Ám ennél is fontosabb a nyitottság a többi pedagógus részéről. Ugyanis a jó munkához idő kell, tehát az eredményes természettudományos oktatáshoz magas óraszámokra van szükség. Ehhez pedig a pedagógiai program kialakításakor az egész nevelőtestület konszenzusa szükséges.

Nyitottságra van szükség továbbá a fenntartó részéről is. Több mint 50 éve, hogy az akkori fenntartó – a Művelődési Minisztérium – támogatásával elindult a biológia és kémia tagozatos képzés a Tóth Árpád Gimnáziumban. Később a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata is elismerte és támogatta a természettudományos oktatásunkat azzal, hogy iskolánkat jelölte ki a megvalósítandó Öveges Laboratórium helyszíneként. Jelenlegi fenntartónk is mindenben támogat bennünket. A Debreceni Tankerületi Központ egyrészt biztosítja az Öveges Laboratórium folyamatos működéséhez és a természettudományos oktatáshoz a személyi és tárgyi feltételeket. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kísérletközpontú, élményszerű természettudományos oktatás költséges, hiszen folyamatosan fogyó vegyszerekre, eszközökre (például: kémcsövek, lombikok), illetve folyamatos karbantartást igénylő eszközökre (például: mikroszkóp) van szükség. Az eredményes munkánk egyik záloga, hogy semmiben sem szenvedünk hiányt.

A diákok megnyerése, érdeklődésének fenntartása

Ebben nagy segítségünkre van a TÁG Tudor névre keresztelt Öveges Laboratórium, ahol már 1. osztályos koruktól fogadjuk a partner általános iskolákból érkező tanulókat. Számukra kísérletközpontú foglalkozásokat tartunk életkoruknak megfelelően. Jellemző a foglalkozásokra a komplexitás, hiszen ebben az életkorban az egyes természettudományok még nem értelmezhetők a gyerekek számára. Nagy gondot fordítunk továbbá a fenntarthatóságra, valamint a környezettudatos szemlélet kialakítására. A tavalyi tanévben 271 ilyen foglalkozás valósult meg. Azoknak a diákoknak, akiknek az érdeklődését sikerült felkelteni lehetőségük van délután szakköri foglalkozásokon is részt venni. Azoknak pedig, akik ilyen irányba szeretnének középiskolai tanulmányokat folytatni versenyt szervezünk, hogy a felvételi előtt összemérhessék a tudásukat. Továbbá bekapcsolódtunk a debreceni tehetséggondozó program keretében szervezett Tehetségtábor munkájába is, így a táborozó gyerekek egy napot nálunk töltöttek, ahol többet között természettudományos foglalkozásokon vettek részt az Öveges Laboratóriumban.

Többek között az Öveges Laboratóriumban folyó munkának köszönhető, hogy 2019-ben hatosztályos természettudományos osztállyal színesítettük a Tóth Árpád Gimnázium képzési rendjét. Ugyanis a laborba hozzánk járó általános iskolás gyerekek és szüleik részéről is egyre többször fogalmazódott meg, hogy lenne igény a magas színvonalú természettudományos oktatás 7. évfolyamon való elkezdésére. Másrészt a pedagógusok is, akik a labor révén megismerték ezt a korosztályt, egyre gyakrabban mondták, hogy szívesen dolgoznának 7–8. évfolyamosokkal. Ez azért is fontos, mert éppen 7. évfolyamon kezdődik a természettudományok differenciált, tudományos igényű oktatása. Így ezt a folyamatot a kezdetektől az érettségiig egy koncepció mentén, tantárgyanként egy pedagógussal tanulhatják végig a diákok. A hatévfolyamos képzésben kiemelt szerepet kap a gyakorlatorientált kísérletekre épülő oktatás. 7. és 8. évfolyamon még minden természettudományos tárgy azonos súllyal szerepel, később azonban a diákok megválaszthatják, hogy melyik két tantárgyat szeretnék emelt szinten tanulni. Célunk, hogy ezekből a tantárgyakból felkészítsük őket az emelt szintű érettségi vizsgára.

A tagozatos képzésekről

Iskolánkban a tagozatos képzés több, mint 50 éves múltra tekint vissza. Természetesen időközben többször álalakult, megújult mind tartalmában, mind formájában. Jelenleg a természettudományokhoz kapcsolódóan biológia-kémia, illetve matematika-fizika tagozat választható.

A biológia-kémia tagozaton folyó munka eredményeként iskolánk jelenleg az emelt szintű kémia érettségi összefoglaló rangsorában országos 2. helyen áll, míg biológiából a 14. helyen. Ehhez az eredményhez a kiemelkedő szaktanári munka és a tanulói motiváció mellett szükség van a magas óraszámokra. Ugyanis a természettudományok alapos elsajátításához, mélységi megértéséhez sok idő, gyakorlás szükséges. Kémiát 9. évfolyamon 3, majd 10–12. évfolyamon 4-4 órában tanulnak, míg biológiát 9–10. évfolyamon 3-3, 11. évfolyamon négy, 12. évfolyamon öt órában. Tehát mindkét tárgyat összesen heti 15 órában tanulják a diákok, szemben az alap óraszámban tanulókkal, akik kémiát összesen négy, míg biológiát hat órában tanulnak. A lehetőségeket gazdagítja, hogy a biológia-kémia tagozat 2010-től nyelvi előkészítővel is választható. Ezzel kiküszöböltük azt a korábbi hátrányát a tagozatnak, hogy a magas természettudományos óraszámok miatt az idegen nyelvek csak alap óraszámban férnek be a tantervi hálóba.

A matematika-fizika tagozat is nagyon eredményes, matematikából a 23., míg fizikából a 47. helyen állunk az emelt szintű érettségi országos rangsorában. Ezen a tagozaton is kiemelt óraszámot kapnak a tagozatos tárgyak. Így matematikát összesen heti 22 órában (5 + 5 + 5 + 7) tanulnak a diákok, szemben az alapóraszámban tanulók 12 órájával. Míg fizikából összesen heti 14 órájuk van (3 + 3 + 4 + 4), míg alapóraszámban csak hat órában tanulnak a diákok. Mindkét tagozaton nagy szerepe van a kísérleteknek, a laborfoglalkozásoknak.

A két tagozat mellett mindenképpen meg kell említeni az iskolánkban 2013-ban indult Nemzetközi Érettségi Diploma Programot. Ez a kétéves (11–12. évfolyam) angol nyelvű képzés magas elvárásokat támaszt a diákokkal és a pedagógusokkal szemben is. Azonban az IB0F0F[1] által szervezett továbbképzések módszertani megújulást hoztak az életünkbe, többek között a természettudományos tárgyakból is.

Természetesen ezek a magas óraszámok még kiegészülnek szakkörökkel, melyeknek elsődleges célja a szaktárgyi versenyekre való felkészítés. A versenyeken való részvétel mind az eredményesség mérése, mind a tanulói motiváció fenntartása szempontjából fontos. A hagyományos versenyeken túl az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a csapatversenyek, amelyek a szaktárgyi felkészültségen túl az együttműködő képességet is mérik. S tudvalevő, hogy a diákok ezen képességének fejlesztése a munkaerőpiaci elvárások tükrében kiemelt jelentőségű.

Mivel a szakkörök és a versenyek a többi iskola életében is jelen vannak, a továbbiakban néhány olyan tanórán kívüli tevékenységet emelek ki, amelyek egyedi módon színesítik képzésünket. Ilyen a matematika-fizika tagozathoz kapcsolódó légiközlekedési szakkör, melyet a Debreceni Repülőtérrel és a PharmaFlight Kutatóközponttal közösen valósítunk meg. A szakkör célja, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a repüléshez köthető felsőoktatási képzések iránt, hiszen a munkaerőpiacon jelenleg hiány mutatkozik a végzett szakemberekből.

A pedagógiai programunkban megjelenik a terepgyakorlatok rendszere. Minden tagozatos diákot évente legalább egyszer elviszünk olyan külső helyszínre (természetvédelmi területek, látogatóközpontok, vegyipari üzemek, atomerőmű stb.), ahol az órán tanultak természetben való megtapasztalására, vagy ipari hasznosításának megismerésére nyílik lehetősége. A terepgyakorlatokhoz mindig komplex feladatlapok, előzetes felkészítés és utólagos ellenőrzés kapcsolódik.

A témaheteknek, témanapoknak szintén hagyománya van, ám ez is örvendetesen megjelent a többi iskolában is az elmúlt években, például a Fenntarthatósági Témahét országos programmá vált. Mi évről évre megrendezzük azonban az Agykutatás Hetét is, ahol neves előadók vezetik be a középiskolás diákokat a téma rejtelmeibe. Az idei évben pedig újdonságot jelentett a „TÁG a világ, élj benne okosan!” témahét, ami az egészséges életmódra nevelést helyezte középpontba, és a szülők közreműködésével valósult meg.

A Diákkonferenciák alkalmasak arra, hogy a diákok az érdeklődők elé tárják önálló kutatómunkájuk eredményeit. Iskolánk 20 éve szervezi meg a „Szülőföldem szép határa…” diákkonferenciát az ország AJTP-s diákjai számára. Itt lehetőségük van, hogy megmutassák szűkebb hazájuk értékeit a saját szemszögükből. És ha már a diákkonferenciáknál tartunk, meg kell említeni. hogy 2020-ban a Tóth Árpád Gimnázium ad otthont a Tudományos Diákkörök XX. Kárpát-medencei Konferenciájának, amit nagy érdeklődéssel várunk.

Mert kell egy csapat…

Régóta közismert, hogy az iskolai oktatás eredményessége elsősorban a pedagógusokon múlik. A Tóth Árpád Gimnáziumban zajló eredményes természettudományos oktatás zálogát is ők jelentik. Ugyanis az elmúlt években egy olyan közösség jött létre, akik – azon túl, hogy mindegyikük kiváló szaktanár – igazi csapatot alkotnak. Mindenben segítik egymást, kiemelt figyelmet fordítanak a közösség új tagjainak a beilleszkedésére. Megosztják egymással tudásukat, az elkészült feladatlapokat, dolgozatokat, prezentációkat közösen használják.

A tudásmegosztás ma már túlmutat az intézményen. Mint a Pedagógiai Oktatási Központ Bázisiskolája évente több alkalommal tartunk bázisintézményi foglalkozásokat, ahová várjuk a tanulni vágyó pedagógusokat. Részt veszünk az Őszi és a Tavaszi Pedagógiai Napokon, ahol bemutató órákat, műhelyfoglalkozásokat tartunk. A Szegedi Tudós Akadémia Bázisiskolájaként igyekszünk a térség fiataljait bevonni a magasabb biológiai tudományok és gyakorlatok megismerésébe. S talán a legfontosabb tudásmegosztó tevékenységünk, hogy a Debreceni Egyetem Partneriskolájaként évente több tanárjelölt összefüggő tanítási gyakorlaton szerzi meg nálunk a pálya elkezdéséhez szükséges tapasztalatokat.

Végül, de nem utolsósorba álljon itt azoknak a kollégáknak a neve, akik jelenleg biztosítják a Tóth Árpád Gimnáziumban folyó természettudományos, matematika és informatika oktatás magas színvonalát: Asztalos-Derecichei Eszter, Dr. Bajza Istvánné, Baksa Gyula, Baló Péter, Bodó Tamás, Cseh Attila, Cseh Miklós, Fenyősné Kircsi Amália, Gőz József, Hajzer György, Hotzi Tibor, Hotziné Pócsi Anikó, Kelemen Mihály, Kiss Andrea, Kovács Ákos, Kovács Miklós, Lőrintz Levente, Márton Anita, Nagyné Schmidt Éva, Nagyné Szabó Erzsébet, Novák Veronika, Rajtik Nóra, Suba István, Surányi László, Szemerédyné Baksa Zsuzsanna, Dr. Szűcsné Kerti Anita, Dr. Várallyainé Balázs Judit, Fülöpné Szegedi Erika (laboráns), Szegedi Tímea (laboráns).

[1] International Baccalaureate (IB) Diploma Programme (DP)