Metka Katalin – Pólya Tamás – Baráth Szabolcs

Az EFOP-3.1.7-16-2016-0001 Esélyteremtés
a köznevelésben kiemelt projekt eddig elért eredményei
és a továbblépés lehetőségei a végzettség nélküli
iskolaelhagyás és a tanulói lemorzsolódás
visszaszorítása tekintetében

A projekt közvetlen célja az Esélyteremtő Intézménnyé válás folyamatának támogatása a leghátrányosabb helyzetű településeken működő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nevelő-oktató 150 alapfokú köznevelési intézményben. A folyamat sikerének fontos feltétele a tanulók tanulási motivációjának erősítése, iskolai kudarcainak leküzdése, a szociokulturális helyzetükből eredő hátrányaik csökkentése, önértékelésük növelése. E célok elérése érdekében a projekt legfőbb tevékenysége az intézményfejlesztés, a pedagógusoknak nyújtott szakmai szolgáltatások biztosításával, amely során a 2018/2019-es és a 2019/2020-as tanévben átfogó, helyi viszonyokra reagáló, gyakorlatközpontú fejlesztés történ, történik. Ebben a munkában az együttműködő iskolákban dolgozó összesen 289 fő támogató szakértőt az Oktatási Hivatal által delegált 30 fő mentor és nyolc szupervízor, 22 fő gyógypedagógus és 19 fő pszichológus segíti.

A kitűzött célok elérése a TÁMOP-3.3.13. azonosítószámú, Eötvös József Program – Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló című kiemelt projekt, mint elődprojekt által kifejlesztett, Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszer (ETIPE) adaptációján keresztül történik. Az Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszernek a mindennapi nevelő-oktató munkába történő beépíté­sével szélesedik a projektben bevont 150 köznevelési intézmény módszertani repertoárja, amely által a tanulók társadalmi integrációjának, sikerességének előmozdítása édekében tudnak minden tanuló fejlődési szükségleteire, élethelyzetére, igényeire differenciált és adekvát pedagógiai válaszokat adni.

A projekt megvalósítása során a 2017/18-as tanévben, az együttműködő 150 intézményben – mentori támogatással – elkészültek a fejlesztést megelőző és megalapozó intézményi helyzetelemzések. A 150 iskola megfogalmazta, hogy melyek azok az intézményspecifikus területek, amelyek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében fejlesztésre szorulnak, és a saját erőforrásokra támaszkodva, reálisan és mérhető módon, adott időegység alatt javíthatók. A fejlesztendő területek között hangsúlyosan szerepelt a tanulói és a tanári motiváció erősítése, a tanulói és a tanári kompetenciák fejlesztése, a szervezetfejlesztés, a magatartási problémák és konfliktusok kezelése, a közösségépítés és a szülőkkel való együttműködés feltételeinek megteremtése.

A gyakorlati munka 2018/19-es tanévben vette kezdetét az Esélyteremtő intézmény­fejlesztési és intézkedési tervek alapján, amelyeket az iskolák saját fejlesztendő területeikre készítettek el a mentorok szakmai közreműködésével. A támogató szakértők az iskolákban folyamatosan segítették és segítik az idei tanévben is az aktuális cselekvési tervek megvalósítását, a mentorok ezt a folyamatot támogatják szakmai szolgáltatásaikkal, valamint lehetővé teszik az intézmények közötti tudásmegosztást is műhelyfoglalkozások szervezésével és lebonyolításával a hálózati együttműködések kialakítása, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok átadása érdekében.

A gyógypedagógusok 2017 októbere óta látják el az együttműködő intézmények szakmai támogatását. 2018/2019-es tanévben az 1. és 5. évfolyamon tanulók hiánypótló beszédértési vizsgálatára került sor. Az intézmények pedagógusai számára módszertani útmutató készült „Ötlet és szakirodalmi ajánló a tanórák differenciált támogatásához címmel.

Az intézményfejlesztés hatékonyságának növelése és a pedagógusok mentális támogatása céljából a pszichológusok által vezetett burn out, asszertivitás és mediációs tréningek zajlanak. „Szakirodalmi ajánló a burn out témakörében” címmel kiadvány készült.

Az együttműködő intézmények, a szervezetfejlesztési folyamat támogatásához, elméletben és gyakorlatban is használható segítséget kaptak a pszichológusok által összeállított „Koncepció az ETIPE programban résztvevő iskolák fejlesztésére” című szakmai anyagban.

Az intézményfejlesztés keretein belül megvalósult „Surranópálya” újdonságot jelentő programelem célja, a tanulók ötleteire épülő, a tanári kart és a helyi település lakóit is bevonó, közösségfejlesztési módszerekre alapozott projekten keresztül elérni a befogadó szervezeti kultúra fejlődését, az intézményi szervezeti kultúra javulását.

A gyermekeket körülvevő sokszínű világ a lehetőségek mellett veszélyeket is hordoz magában, számos olyan probléma adódhat, amellyel korábban nem, vagy csak marginálisan találkoztak. Ezekre a problémákra újszerű reagálásra van szükség, összetettebb megközelítésre, partnerek bevonására, társadalmi és helyi együttműködésre, olyan külső szakemberekre, akik a tanulókkal az őket leginkább foglalkoztató témákról „Tabuk nélkül” tudnak beszélni. A projekt által kidolgozott „Tabuk nélkül” programelem a drogfogyasztás, iskolai erőszak, on-line függőség és szexualitás témaköreit érintik.

A köznevelési intézmények fejlesztése céljából bevont 150 intézményből 30 intézmény került kijelölésre, melyek a projekt keretében pedagógusképző felsőoktatási intézménnyel együttműködő köznevelési módszertani intézménnyé (Módszertani Partneriskolává) válnak. A partneriskolák feladata a pedagógushallgatók fogadása az intézményekben, gyakorlati felkészítés az oktatási esélyteremtés feladataira, fő cél, hogy a fejlesztések és tapasztalatok eredményei beépüljenek a pedagógusképzésekbe. Az Oktatási Hivatal és a módszertani partneriskolák öt egyetemmel működnek együtt (ELTE, Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár és Pécs). A két tanévre szóló együttműködés ideje alatt a felhívás alapján 150 pedagógushallgatónak kell ellátogatnia, hogy csoportos, önálló, vagy összefüggő egyéni szakmai gyakorlatát valamelyik módszertani partner intézményében töltse 2018 szeptemberétől, jelenleg több mint 300 pedagógushallgató látogatott el az intézményeinkbe. Az érdeklődés a hallgatók részéről folyamatos.

A roma lányok/nők korai oktatási lemorzsolódásának csökkentésére indult útjára 2015-ben a „Fiatalkorú anyák tanulását segítő tevékenységek lebonyolítása” pilot projekt. Majd ezzel párhuzamosan voltak elérhetők a hazai forrásból támogatott ROM-ISK-15 és ROM-ISK-16 számú „A roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése” című pályázatok 2015-ben és 2016-ban. A pályázatok a hátrányokkal küzdő, elsősorban roma lányok iskolai lemorzsolódásának csökkentését, valamint ehhez kapcsolódóan továbbtanulási esélyeik növelését célozta. További céljuk volt a lemorzsolódással veszélyeztetett lányok tanulási motivációjának és családjaik tanulást szorgalmazó magatartásának erősítése, családalapítás és gyermekvállalás későbbi életkorra halasztása, egészségi állapotuk javulása, valamint áldozattá válásuk valószínűségének csökkentése.

Ezen pályázatok tapasztalataira építve 2017 márciusában jelent meg az EFOP-1.4.4-16 „BARI SHEJ (NAGYLÁNY)” című pályázat, amely szintén a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma lányok komplex támogatását kívánja biztosítani a korai iskolaelhagyás leküzdése érdekében. Az EFOP-3.1.7-16-2016-00001 – „Esélyteremtés a köznevelésben” című kiemelt projekt teljeskörű szakmai háttértámogatást nyújt az EFOP-1.4.4-16 BARI SHEJ (NAGYLÁNY) nyertes pályázói részére a projekt teljes megvalósítási időszak alatt. A szakmai támogatás keretében a mentorok munkájának segítésére Mentor kézikönyv készült, ez alapján képzésben részesültek és műhelyfoglakozásokon vehettek részt. A mentori munka nyomon követése érdekében Mentorrendszert működtetünk, ami alapján lehetségessé válik az elért eredmények kommunikálása.

A projekt keretén belül támogatott 288 TANODA sikeresen zárta a projektjeit.

A szakmai támogatás a következő területeken, témákban valósult meg:

• A regisztrált tanodák méréseit a mérés-értékelési szakértő folyamatosan segíti. Az eDia rendszerbe 8120 gyerek mérési azonosító feltöltésére került sor. Az Összegzés, és összefoglaló tanulmány elkészült, lektorálása folyamatban van.
• A tanodák szakmai munkáját, zárásait és hiánypótlásait a tanácsadók folyamatosan támogatják.
• Két képzési módszertan kifejlesztése, akkreditációja befejeződött. Elkészült a tanodai Jó gyakorlatok gyűjteménye, lektorálása és tördelése folyamatban van. Lezárult a tanoda szakmai képzés (22 csoport) és lezajlott a menedzsment képzés (17 csoport).
• Elkészült az előírt öt módszertani segédanyag.
• A hálózatosodás támogatására 35 műhelymunka lezajlott. A külső tárhelyre a szakmai anyagok feltöltése folyamatos.
• Elkészült a Költséghatékonysági elemzés, befejeződött a lektorálása.
• Elkészült az Ajánlás, tanodákkal megosztásra került.
• Elkészült az Összegző tanulmány, lektorálása folyamatban.
• Elkészült a Tanodai jó gyakorlatok, utolsó körös lektorálása folyik.

A Második Esély Iskolák szakmai támogatása is a projekt céljai és feladatai között szerepel.

A 13 nyertes intézmény a szakmai támogatás keretei belül képzésben részesült, műhelyfoglakozások alkalmával segítséget kaptak a be- és kimeneti méréseik elvégzéséhez, valamint a hálózatosodásuk támogatása hozzájárult egymás szakmai munkájának és problémáinak megismeréséhez.

Azt gondolom a projekt a maga sokszínűségével sok hasznos tapasztaltot szerzett, amelynek megosztásával sokban segítheti a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését.