Hudacsek Lászlóné

A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése
KRÉTA ESL
Rugalmas tanulási utak a szakképzésben

A szakképzési rendszer egyik legsúlyosabb problémája a végzettség nélküli iskolaelhagyás. Bár az utóbbi néhány év távlatában megállapítható, hogy csökkent a lemorzsolódók aránya, de országosan még mindig meghaladja a 12%-t. Változatlanul nagy a régiók közötti szórás. Míg Közép-Magyarországon 7% alá csökkent a veszélyeztett csoportba tartozó diákok száma, addig Észak-Magyarország megyéiben még mindig 17% feletti az arány.[1]

A szakképzés fenntartói nem rendelkeznek pontos, naprakész információval a tényleges lemorzsolódással kapcsolatban, illetve nincs teljeskörű információjuk a végzettség nélküli iskolaelhagyás okairól sem. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a motiváció hiánya az alapvető okok között szerepel. A szakképzés feladatellátásait összevetve a legveszélyeztetettebbek a szakközépiskolák tanulói. A beiskolázási statisztikák egyértelműen alátámasztják, hogy a szakközépiskolába jelentkezők többsége nem az első helyen megjelölt iskolába/szakmára nyer felvételt. Sokan ezt kudarcként élik meg, csökken a lelkesedésük. Ehhez párosulnak az alapkompetenciahiányok, a tanulási, beilleszkedési nehézségek. Tovább rontja a helyzetet a támogató családi háttér hiánya. A problémák halmozódása az esetek többségében tanulmányi sikertelenséghez vezet, tovább növelve a lemorzsolódás veszélyét. A veszélyeztetettség csökkentését az érintettek támogatása, az egyéni képességekhez igazodó tanulási utak kijelölése, a rászoruló diákok egyénre szabott mentorálása jelentheti.

A végzetség nélküli iskolaelhagyás által veszélyeztetett tanulók képzésben tartása, szakmához, részszakmához juttatása a szakképzés kiemelt feladata. A szakképzés korábbi rugalmatlan rendszere kevés lehetőséget biztosított a hagyományos iskolai környezetben nem, vagy nehezen nevelhető diákoknak, fiatal felnőtteknek. A probléma fókuszba kerülése a szakképzés átalakításának során új, rugalmas tanulási utak kialakítását tette szükségessé.

A Szakképzés 4.0 stratégia célkitűzéseihez igazodva a szakmai oktatás alaprendszere speciális funkciókkal egészül ki. Ezek a funkciók elsősorban a kompetenciahiányok csökkentését és végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklését célozzák.[2]

• Orientációs, szakképzést előkészítő évfolyam
• Dobbantó program
• Műhelyiskola

Bár a képzési formák célcsoportja, tartalma és kimenete eltérő, a fejlesztési célok és módszerek közösek.

Célok:

• alapkompetenciahiányok csökkentése
• foglalkoztatók által elvárt kompetenciák fejlesztése
• a szakmai képzésbe való belépés megalapozása
• területileg fókuszált, okokra koncentráló, célirányos programok kidolgozása.

Módszerek:

• projektszemlélet az oktatásban
• élményalapú oktatás
• csapatmunka
• egyénre szabott fejlesztés
• új szemléletű értékelés.

Az orientációs, szakképzést előkészítő évfolyam célcsoportját a pályaválasztásban bizonytalanok, az általános iskolát kompetenciahiányokkal befejezők, magatartás zavarral, tanulási nehézségekkel küzdő, diákok jelentik. Olyan tanulók, akik befejezték az általános iskolát, de felzárkóztatásra szorulnak annak érdekében, hogy a további iskola kudarcok veszélyét csökkenteni tudjuk. A programot pilot rendszerben a Göd 2.0 program keretében a gödi Piarista Szakközépiskola, Szakgimnázium indította el a 2018/2019-es tanévben. Idén újabb hét iskola csatlakozott a programhoz.

A program nem az általános iskolai tananyag ismétlésére épül. A képzés alappillérét az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése, továbbá a pályaorientáció és az életpálya kompetenciák fejlesztése jelenti. A fejlesztés célja a diák képességeihez illeszkedő szakmaválasztás mellett a szakmatanuláshoz szükséges alapok megszerzése. A biztos jövőkép és életpálya reménye a tanulók motivációjának erősödését eredményezheti.

A program nemcsak tartalmában, de módszereiben és szemléletében is eltér a klasszikus szakközépiskolai oktatástól. Az oktatás nem hagyományos tantárgyi keretekben, hanem projektszemlélet mentén történik. A cél az erősségek felszínre hozása, sikerélmény megélése. Az oktatók mentorszerepben vesznek részt az oktatásban.

A sikerek kulcsa a személyes kísérés, a tanulók fejlődési útjának folyamatos követése. A folyamat segít a tanulóknak önmaguk megismerésében, célokat tűznek, törekszenek azok megvalósítására és közben megtanulják értékelni eredményességüket, feltárják az eredménytelenség okait. Fejlődik a kommunikációjuk, kreativitásuk, megtanulnak csapatban dolgozni.

Az orientáció másik fontos eleme a job shadowing, az ágazatok, a szakmák megismerése. Tanműhelyi foglalkozások és vállalati programok keretében, szakoktatók bevonásával segítik a diákok sikeres szakmaválasztását. Az egyéni fejlesztés a bemeneti és a követő mérésekre alapozott fejlesztési tervek mentén haladva történik. A tanulók munkájának értékelése szövegesen és nem érdemjeggyel történik.

Az előkészítő év befejezését követően a diák képességei és érdeklődése alapján felvételi nélkül folytathatja tanulmányait a választott szakmában. Az orientációs évfolyamon tanuló fiatal szakképzési ösztöndíjra jogosult. Az újszemléletű program nagy kihívást és egyben nagy lehetőséget jelent diáknak és oktatónak egyaránt. Dobbantó program és a műhelyiskola szorosan összekapcsolódik.

A Dobbantó program keretében szervezett alapkompetencia-fejlesztés célja, hogy a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára lehetőséget biztosítson a sikeres egyéni életút megtalálásához. A program a szakmatanuláshoz szükséges alapkompetenciák, a személyes és szociális kompetenciák fejlesztése mellett rugalmasan igazodik a diák egyéni adottságaihoz. Személyre szabottan, speciális pedagógiai módszerek alkalmazásával készíti fel a fiatalt a műhelyiskolába való belépésre, a részszakma megszerzésére. Nemcsak tartalmában, de a képzési idő hosszában is igazodik a tanuló igényeihez.

A műhelyiskola a Szakképzési Hídprogramot váltja fel. A szakképzésben tanuló, lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalok jelentős hányada nem tud és nem is akar hagyományos iskolai környezetben teljesíteni. Többségük azonban manuális feladatok végzésében kifejezetten ügyes. A műhelyiskola ezeknek a fiataloknak nyújt lehetőséget részszakma megszerzésére. A képzés a hagyományos mester-inas kapcsolatra épül. . A műhelyiskolában a szakmát a gyakorlati képzés helyszínén sajátítja el a fiatal. A szakoktató 3-5 diákkal foglalkozik, akik a részszakmához kötődően a mestertől sajátítják el a kapcsolódó közismereti tartalmakat is. A végzettség megszerzése nem tanévhez kötött, de legalább fél évig tart. A mester a fiatal egyéni fejlődésének megfelelően dönt a szakmai vizsgára bocsátásról.

A tanulót nemcsak megnyerni, de megtartani is kell. Az iskola típusától, és a képzési formától függetlenül az eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen a tanulók státuszának folyamatos nyomon követése, monitorozása. Ehhez nyújt támogatást a korai iskolaelhagyást csökkentő tanuló jelzőrendszer, a „Tanuló Monitoring rendszermodul” bevezetése. A KRÉTA-ESL modul olyan tanulói monitoring rendszer, amely indikátorok segítségével méri a tanulók lemorzsolódási veszélyeztetettségét. Az e-napló adatait felhasználva a tanulók tanulmányi eredményei, mulasztási adatai segítségével határozza meg a tanulók ESL veszélyeztetettségének értékeit.

A rendszer folyamatosan nyomon követhetővé teszi a diákot érintő változásokat az osztályfőnökök, az intézményvezetők, az intézményfenntartó, illetve a szakképzési centrumok felelős munkatársai számára. A naprakész adatok alapján, veszélyeztetettség esetén lehetőség van az azonnali beavatkozásra, az érintett diák fejlesztési tervének kidolgozására, a fejlesztés megkezdésére.

[1] Forrás: Oktatási Hivatal

[2] Forrás: Stratégia 4.0