Salomvári György

Monitoringrendszer a fejlesztéspolitika szolgálatában.
A Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának
megvalósítását nyomon követő
monitoringrendszer bemutatása

SalomvGy

Az 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat rendelkezik Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS) elfogadásáról, amelynek célja az oktatási rendszer komplex digitalizálásának elősegítése. A 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet a Digitális Jólét Nonprofit Kft-t (DJ Nkft.) jelöli ki arra, hogy közfeladatai körében lássa el a DOS végrehajtásával összefüggő egyes feladatokat. Ilyen feladat többek között a DOS megvalósítását nyomon követő monitoringrendszer kialakítása és működtetése, amelyet az 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat Intézkedési terve a DJ Nkft. keretein belül létrejövő Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) felelősségi körébe rendel.

A DPMK a vállalt határidőre megvalósította a DOS Monitoring Rendszert (a továbbiakban: DMR) és ennek segítségével elkészítette az éves monitoring jelentéseket – ezzel biztosítva a DOS implementációjának köznevelési szempontú nyomon követését.

A XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia keretében elhangzott prezentáció bemutatta a DMR tervezése során figyelembe vett alapelveket, a létrejövő eredménytermékeket, valamint azok felhasználásával készült éves jelentés legfontosabb megállapításait. Végül kitért arra, hogy a DMR hogyan képes a fejlesztéspolitika szolgálatába állni.

A tervezés során figyelembe vett alapelvek közül értelemszerűen a legfontosabb, hogy a DMR minden tekintetben a DOS-ra épüljön. A ráépülés érdekében sor került a DOS tartalmi elemzésére, többek között az egyes kifejezések előfordulási gyakoriságának kiszámítására. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi jó gyakorlatok is felmérésre kerültek. A legfontosabb megállapítás, hogy a DOS felöleli a digitális pedagógia teljes spektrumát, az infrastruktúra túldimenzionálása – számos megközelítéssel ellentétben – nem jellemző rá. Ebből következik, hogy a DMR bázisát jelentő indikátorrendszert úgy kell kialakítani, hogy képes legyen lekövetni a DOS megállapított komplexitását. Ahhoz, hogy érvényes megállapításokat tegyünk, további alapelvként jelent meg az indikátorok kiszámításához szükséges adatok reprezentativitásának vagy teljeskörűségének követelménye, illetve a nemzetközi összehasonlíthatóság elve. Az adatforrások felmérése során az European Schoolnet által szervezett ICT IN EDUCATION felmérés, illetve a hazai KIR-STAT adatgyűjtés felelt meg a feltételeknek, ennek megfelelően a DMR indikátorai is elsősorban ezekre az adatokra épülnek.

SalomvGy 1

A DMR jelenlegi kiépítésében összesen 83 db indikátort tartalmaz, melyek hat fókuszterületen, azon belül 18 részterületen jelennek meg. Az indikátorok ezen túlmenően egy másik dimenzió mentén is besorolásra kerültek, így vannak forrás- vagy inputmutatók, kimeneti vagy outputmutatók, eredménymutatók, illetve hatásmutatók. Az indikátorok vizualizációja érdekében a DMR részét képezi egy Microsoft PowerBI alapú alkalmazás is, melyben 17 db interaktív funkció áll a felhasználók rendelkezésére.

A leírtak figyelembevételével megállapítható, hogy Magyarország az első ország az Európai Unióban, amely a 2018-as szabadon hozzáférhető European Schoolnet nemzetközi reprezentatív adatbázis tisztításával és újraértelmezésével nemzeti szintű, adatalapú, szakpolitikai döntéshozatal támogatására képes monitoringrendszert és elemzési módszertant dolgozott ki és alkalmazott éves jelentés készítése során.

Ezek után – a teljesség igénye nélkül – felsorolunk néhány érdekesebb, további elemzést indukáló megállapítást az éves monitoringjelentésből:

  • A nemzetközi és hazai adatok egyaránt azt mutatják, hogy mára – valamilyen formában – gyakorlatilag minden tanuló hozzáfér valamilyen internetkapcsolattal rendelkező eszközhöz (asztali számítógép, laptop, okostelefon, táblagép) az iskolán kívül, otthoni környezetben.
  • Az iskolai feladatokkal kapcsolatosan az európai tanulóknak mintegy 60%-a böngészik legalább heti gyakorisággal az interneten otthon, míg Magyarországon ez az arány 38%.
  • Mintegy 350 ezer olyan diák lehet a köznevelésben, aki még heti rendszerességgel sem lép fel tanuláshoz köthető céllal a világhálóra, bár otthon mind internet-, mind eszközhozzáféréssel rendelkezik. Ez a gimnazisták mintegy harmadára, az általános iskolásoknak pedig felére igaz.
  • A hazai köznevelésben (általános iskola és gimnázium együtt) tanuló diákok iskolai IKT használatának jellemzői:
  • Az iskolai IKT-eszközöket elvétve vagy soha nem használja a diákok mintegy harmada (320 000).
  • A diákok mintegy negyede (250 000 fő) passzív módon használja az iskolai IKT-eszközeit.
  • A diákok mintegy 40 százaléka (380 000 fő) aktívan használja az iskolai IKT-eszközöket.
  • A tanárok az internet kínálta alapvető kényelmi, hatékonysági előnyöket teljes mértékben felismerték és széleskörűen alkalmazzák.
  • A saját eszközök használatának rendszerszintű bevezetése jelenleg spontán módon zajlik, a magyar diákok saját használatú IKT eszközei inkább beszivárognak, mintsem átgondoltan megjelennek az oktatásban.
  • Magyarországon nem ösztönzik sem a tanárok közötti, oktatási célú digitális együttműködést, sem az IKT órai használatát sem anyagilag, sem extra időkerettel.

A felsorolt elemzési megállapításokon túlmenően a DMR fejlesztéspolitikai eszközként is alkalmazható, miután az adatvizualizációs felületén az egyes indikátorokhoz stratégiai célértékek is hozzárendelhetők. Az adatvezérelt fejlesztéspolitikai alkalmazás ezek után az alábbi logikát követi:

  • az oktatási stratégia elemzése;
  • a stratégia megvalósításának nyomon követését biztosító indikátorok kidolgozása;
  • a stratégiai célértékek meghatározása nemzetközi és hazai, reprezentatív vagy teljes körű adatok alapján;
  • a stratégiai célértékek időbeli változásának nyomon követése;
  • az aktuális indikátorértékek alapján indikátorértékekben megfogalmazott célok megvalósulásának értékelése, szükség esetén korrekciója.

Összefoglalva a DMR egyrészt adatelemzési, másrészt fejlesztéspolitikai eszközként is alkalmazható, ezáltal széleskörű szakpolitikai felhasználási lehetőségekkel rendelkezik, melyek elősegítik a digitális pedagógia további térhódításához szükséges feltételek megteremtését