Baranyai Andrea – Horváthné Ligeti Kinga

Egy kattintásra a megoldástól – gyógypedagógiai
lehetőségek a digitális térben

A digitális világ nemcsak a mindennapjainkat szövi át, de az oktatásban is egyre nagyobb teret kap. Az iskola feladata is, hogy a digitális kompetenciát olyan szintre fejlessze, hogy a tanulók el tudjanak igazodni ebben a világban.

Az EFOP-3.2.2. projekthez csatlakozva gyógypedagógus kollégáimmal az irányelvek kidolgozása volt elsődleges feladatunk. A készülő okostankönyvek és digitális kiegészítők célközönsége azok a sajátos nevelési igényű gyerekek, akiknél vezető tünet az értelmi károsodás, enyhe fokban értelmi fogyatékosok, azaz – a gyógypedagógiai nomenklatúra szerint – tanulásban akadályozottak, intelligenciahányadosuk 50–69 közötti tartományban van.

A tanulásban akadályozott (továbbiakban eSNI) tanulóknak szánt fejlesztőeszközök tervezésekor különös figyelmet kellett fordítanunk az őket jellemző specifikumokra, melyek egyénenként eltérő mértékben és minőségben vannak jelen.

Enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak készített eszköz esetén elengedhetetlen:

• a sikerélmény biztosítása,
• a motiváció fenntartása változatos tevékenységekkel.

Az oktatás hatékonyságát esetükben is növeli, ha az információ több kommunikációs csatornán keresztül áramlik:

• Tedd!
• Nézd!
• Hallgasd!
• Mondd!

Az okosfeladatok erre kiváló lehetőséget biztosítanak. Hogyan? Például egyetlen videóban, akár 35 oldalnyi tartalom is megjeleníthető. A pszichológiából jól ismert ágenciahatás itt is remekül érvényesül, hiszen élményszerűvé teszi az oktatást: folyamatos a visszajelzés, a tanuló arról kap információt, hogy hol tart és mit tud. Az okostankönyvek történelmi jelentősége abban is áll, hogy remek eszköz a differenciálásra (mind a felfelé, mind a lefelé) és szinte az összes oktatásszervezési móddal kompatibilis. Az integráció élő eszköze, hiszen segítségével mindenki halad, miközben senki sem unatkozik.

A jelenleg folyó munkánkból a Rajz és vizuális kultúra tantárgyhoz kapcsolódó okostankönyvek készítését szeretném kiemelni. Első gondolatunk az lehetne, hogy ez az a tevékenységi terület, amit nem lehet tableten és okostáblán „megoldani”. Ugyanakkor kisiskoláskorban igen fontos rajzoláson, festésen kívül a vizuális kultúra magába foglalja a tanulók látásnevelését is; a vizuális észlelésen alapul a formafelismerés, a színfelismerés, a térészlelés, a rész-egész viszony felismerése. Fontos fejlesztési feladat a vizuális megfigyelőképesség erősítése, valamint a vizuális kifejezőkészség alakítása is. Sajátos nevelési igényű tanulók esetében különösen fontosak a tantárgyi kapcsolódások, a tantárgyi koncentráció: az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia és a hatékony, önálló tanulás elősegítésére is lehetőséget nyújt ez a tantárgy.

Készülő tankönyveinkhez animációkat, videókat is tudunk csatolni. Így tettünk a Vizuális kultúra tankönyvek esetében is. Tanulóink körében igen kedveltek az „ujjtornák”. Az ujjak tornáztatása elősegíti, hogy a gyermek képes legyen a kezével pontos, összehangolt, megtervezett mozdulatok elvégzésére, azaz hogy megfelelően fejlett legyen a finommozgása. Eddig kb. 20 db videó került leforgatásra, melyek segítségével ismert és kevésbé ismert mondókákon keresztül tudnak az okostankönyvet használó kollégák a kézfej és az ujjak izmainak edzésére, az ujjmozgások összerendezésére gondot fordítani. Tudjuk, hogy okostankönyvi, digitális keretek között a Rajz és vizuális kultúra tantárgy alapvető céljának tekinthető grafomotoros fejlesztés alig valósítható meg, ezért úgy gondoltuk, hogy a társuló kompetenciák fejlesztésére kell a hangsúlyt fektetni. A digitális oktatás ma már nem a jövő, hanem sokkal inkább a jelen. Ez azt is jelenti, hogy nem mást, hanem másKÉPP kell tanítanunk. Ehhez remek eszközt ad kezünkben a digitális tankönyv.