Dr. Török Balázs

A Komplex Alapprogram vizsgálati módszerei

Az adatgyűjtés módszerei

A Komplex Alapprogram monitorozásának célja áttekintő képet adni az Alapprogram intézményi bevezetési és megvalósítási folyamatáról a 2018/2019-es tanév tapasztalatai alapján. Az adatok alapján munkaanyagok készültek a korrekciós szakaszban érintendő területek és munkafolyamatok azonosításához, illetve ezek alapján a korrekciós javaslatok megfogalmazásához.

A Komplex Alapprogram megvalósítását elsőrendűen a Mérés, Értékelés Munkacsoport (MÉM), és az ahhoz rendelten működő Adatfelvételi Csoport (MÉM-ACS) követte nyomon. A kipróbálási szakaszban alkalmazott mérési és nyomon követési rendszer az alábbi adatfelvételi eseményeken alapszik:

1. táblázat: Adatfelvételek célcsoportok, módszerek és időszakok szerinti bontásban[1]

Adatfelvétel időszaka	Adatfelvétel célcsoportja és módszere
	Pedagógus	Vezető	Tanuló	Szülő
Továbbképzési (a képzéseket követően)	Kérdőív (O/Ö)	Kérdőív (O/Ö)	-	-
Évkezdő (a tanév elején)	Kérdőív (O/Ö) (KAP - MÉM 2018b)	Kérdőív (O/Ö)  Interjú (K) (KAP - MÉM 2018a)	Kérdőív A (P/Ö/K/T) (KAP - MÉM 2018d) Kérdőív B  (P/Ö/K/T) (KAP - MÉM 2018e)	Kérdőív (P/Ö) (KAP - MÉM 2018c)
Évközi (a tanév folyamán)	Kérdőív (O/Ö) (KAP - MÉM 2019c) Interjúk/Fókuszcs. (K) (KAP - MÉM 2019b)	Kérdőív Vez. (O/Ö)  Interjú (K) (KAP - MÉM 2019a)	-	Fókuszcsop. (K) (KAP - MÉM 2019d)
Évzáró (a tanév végén)	Kérdőív (O/Ö) (KAP - MÉM 2018b) Interjúk /egyéni (K)	Kérdőív (O/Ö)  Interjú (K)	Kérdőív A (P/Ö/K/T) (KAP - MÉM 2018d) Kérdőív B  (P/Ö/K/T) (KAP - MÉM 2018e)	Kérdőív (P/Ö) (KAP - MÉM 2019e)

A jelentés a MÉM által gyűjtött és elemzett adatokon kívül az Oktatási Hivataltól (OH) mint konzorciumi partnertől megkért a közoktatási rendszerre vonatkozó adatbázisokon alapszik. Ide sorolandók a Korai jelzőrendszerből származó adatok, az Országos Kompetenciamérés eredményeiből származtatott adatok, a KIRSTAT adatok, valamint az OH által a mintaválasztást támogatandó „Nevelési, oktatási nehézséggel küzdő általános iskolák jellemzői” adatbázis. Az Oktatási Hivatal ezen túlmenően a KAP megvalósítók rendelkezésére bocsátotta azokat az interjú összefoglalásokat, óralátogatási jegyzőkönyveket, szakértői feljegyzéseket stb., melyeket a program monitorozásának folyamata során készített. Az adatforrásokra vonatkozó utalások a dokumentum belső munkaanyag természetének megfelelően kerültek kialakításra, ezért az interjúidézeteteket és forrásokat nem anonimizáltuk.

A Komplex Alapprogram kipróbálási szakaszában résztvevő intézményegységek

A Komplex Alapprogram (KAP) kipróbálási szakaszában 68 általános iskolai feladatellátási hely (intézményegység) vett részt a 2018/19-es tanév folyamán. Az intézményegységek részben a Mérés, Értékelés Munkacsoport mintaválasztása, részben önkéntes jelentkezés alapján kerültek (Gyurkó, Rákóczi 2019, p. 2; Harmosné, Makláriné 2019, p. 2) bevonásra, de akadt olyan intézmény is, amely az Oktatási Hivataltól kapott felkérést. Költséghatékonysági okokból a kipróbálásban résztvevő 68 intézményegységből a MÉM 50 intézményegységet vetett részletes vizsgálat alá.

2. táblázat: A KAP kipróbálási szakaszában érintett intézmények száma[2]

Elemzési egység	db
Kipróbálásban résztvevő intézmények:	53
Kipróbálásban résztvevő feladatellátási helyek:	68
Részletes vizsgálatba bevont intézmények:	44
Részletes vizsgálatba bevont feladatellátási helyek:	50
Kontrollcsoport-képzés céljával bevont feladatellátási helyek:	7

A mintaválasztás szempontjai és eszközei a következők voltak:

• a minta megfelelő heterogenitást mutasson településtípus, intézményméret és KIK-index tekintetében (A KIK-index = korai iskolaelhagyási kockázat index – százalékos arányban fejezi ki a korai iskolaelhagyás tekintetében a veszélyeztetett tanulók arányát a teljes tanulólétszámhoz viszonyítva.)
• a mintaválasztáshoz felhasználásra kerültek az Oktatási Hivatal által készített „A nevelési-oktatási munkájuk terén nehézségekkel küzdő alap- és középfokú iskolák azonosítására szolgáló mutatórendszer”. A mutatórendszeren keresztül a KIR lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelzőrendszere - 2017. júniusi adatok, KIR tanulói nyilvántartás 2016/2017. tanévi lemorzsolódási adatok, 2017. Országos kompetenciamérés adatai alapján váltak differenciálhatóvá a hazai oktatási rendszer iskolái.
• A KAP tanulókra gyakorolt hatását kontrollcsoportos vizsgálati elrendezésben valósította meg a MÉM csoport, ezért hét - a KAP által nem érintett - intézmény is bevonásra került.

A KAP összesen 14 774 tanuló iskolatapasztalatára hathatott a 2018/19-es tanév során, azonban figyelembe kell venni, hogy a KAP bevezetése felmenő rendszerben történik, ezért szoros értelemben az alsó tagozatos tanulók tekinthetők célcsoportnak a kipróbálás évében (3. táblázat). Az alsó tagozaton történt teljes spektrumú bevezetés esetén 7097 tanuló kerülhetett volna bevonásra a KAP-ba, azonban figyelembe kell venni, hogy az iskolák erőforrásaik függvényében léptették be az egyes osztályaikat a programba. A korai iskolaelhagyás tekintetében veszélyeztetett tanulók 1513-an voltak. Tanulószám tekintetében a minta heterogenitását mutatja a 142-es szórásérték, valamint hogy a legalacsonyabb tanulólétszámmal működő intézményegységben (tagintézményben) a statisztikai adatok alapján 17 tanuló volt regisztrálva.

3. táblázat: A KAP kipróbálási szakaszában résztvevő intézményegységek jellemzői – tanulói adatok[3]

Intézményegység jellemzők	Adat
Intézményegység (feladatellátási hely)	68
Összes tanuló az intézményegységekben (fő)	14 774
Átlagos tanulószám (fő/intézményegység)	217
Szórás	142
Legalacsonyabb tanulószám (fő)	17
Legmagasabb tanulószám (fő)	805
25. percentilis	128
50. percentilis (medián)	196
75. percentilis	284
Interkvartilis terjedelem	156
KIK42F44F[4] veszélyeztetett tanulók száma	1 513
KIK veszélyeztetett tanulók átlagos aránya az 5–8. évfolyamon (N = 57)	27%
KIK veszélyeztetett tanulók szórása az 5–8. évfolyamon (N = 57)	19
HH tanulók száma	1563
HH arány	11%
HHH tanulók száma	2 468
HHH arány	17%
1. évfolyamos tanulók	1 792
2. évfolyamos tanulók	1 662
3. évfolyamos tanulók	1 798
4. évfolyamos tanulók	1 845
Alsó tagozat összes tanuló	7 097

A KAP összesen 1539 pedagógus látókörében jelenhetett meg a mindennapos tanulásszervezés során a 2018/19-es tanévben, azonban figyelembe kell venni, hogy a KAP aktív megvalósítása csak a képzésen részt vett tanárok esetében feltételezhető (4. táblázat). A pedagógusszám tekintetében a minta heterogenitását mutatja a 14-es szórásérték, valamint hogy a legalacsonyabb tanulólétszámmal működő intézményegységben (tagintézményben) a statisztikai adatok alapján két pedagógus volt nyilvántartva^[5].

4. táblázat: A KAP kipróbálási szakaszában résztvevő intézményegységek jellemzői – pedagógus adatok[6]

Intézményegység jellemzők	Adat
Intézményegység (feladatellátási hely)	68
Összes pedagógus az intézményegységekben (fő)	1539
Átlagos pedagógusszám (fő/intézményegység)	23
Szórás	14
Legalacsonyabb pedagógusszám (fő)	2
Legmagasabb pedagógusszám (fő)	69
25. percentilis	14
50. percentilis (medián)	20
75. percentilis	30
Interkvartilis terjedelem	67

A Komplex Alapprogram a korai iskolaelhagyás tekintetében az átlagnál magasabb magas kockázati besorolású intézményi körre koncentrált, amit az is mutat, hogy a fenntartók intézményi körében mért átlagoknál rendre kedvezőtlenebbek a Komplex Alapprogramba bevont intézmények átlagai (5. táblázat) (Az átlagok az intézmények korai iskolaelhagyási mutatóin alapszanak – a mutató százalékos formában jelzi a veszélyeztetett tanulók arányát az intézményegységben.)

5. táblázat: Az egyes fenntartók intézményeiben a korai iskolaelhagyás
veszélyeztetettség (átlag) és ugyanez az KAP résztvevő intézményekben (átlag)[7]

Fenntartó	Ált. isk. átlag	KAP (N = 57)[8]
Balassagyarmati Tankerületi Központ	18,5	31,4
Ceglédi Tankerületi Központ	17,4	30,9
Dunakeszi Tankerületi Központ	18,5	18,6
Dunaújvárosi Tankerületi Központ	14,2	14,8
Egri Főegyházmegye	17,3	25,8
Egri Tankerületi Központ	16,6	32,7
Eszterházy Károly Egyetem	8,4	0
Hatvani Tankerületi Központ	18,1	16,1
Közép-Pesti Tankerületi Központ	7,2	4,5
Monori Tankerületi Központ	16,7	19,1
Székesfehérvári Tankerületi Központ	11,8	12,9
Tatabányai Tankerületi Központ	15,5	15,7

A KAP kipróbálásának intézményfenntartói környezete

A Komplex Alapprogram megvalósítása eltérő fenntartói háttérrel működő intézményeket érintett a 2018/19-es évben. (A KAP-MÉM adatgyűjtési tevékenysége a korrekciós szakasz megalapozását és a minőségügy bővítését követően – 2019. 05. 01-től – terjed ki a fenntartói környezet vizsgálatára annak érdekében, hogy a KAP oktatási rendszerbeli elfogadottsága, illeszkedése és támogatottsága minél kedvezőbb lehessen.)

6. táblázat: A KAP kipróbálási szakaszában résztvevő
intézményegységek jellemzői – a fenntartó típus szerinti megoszlás[9]

Fenntartó típusa	KAP résztvevő intézmény % (N = 68)	MÉM vizsgálatba vont intézmények % (N = 50)
állami felsőoktatási intézmény	3	4
egyházi jogi személy	25	30
tankerületi központ	72	66
Összes (%)	100	100

A feladatellátási helyek fenntartói három eltérő típusba voltak sorolhatók. A legnagyobb arányban (72%) tankerületi központok voltak a fenntartók. Egyházi jogi személy a kipróbálók egynegyedének volt fenntartója. Három százalékban felsőoktatási intézmény biztosította a bevont intézmény fenntartását (Eszterházy Károly Egyetem).

7. táblázat: A KAP kipróbálási szakaszában résztvevő
intézményegységek jellemzői – fenntartói összetétel[10]

Fenntartó neve	Intézményegység
Egri Főegyházmegye	17
Egri Tankerületi Központ	14
Hatvani Tankerületi Központ	9
Monori Tankerületi Központ	7
Ceglédi Tankerületi Központ	5
Esztergomi Tankerületi Központ	3
Székesfehérvári Tankerületi Központ	3
Tatabányai Tankerületi Központ	3
Balassagyarmati Tankerületi Központ	2
Eszterházy Károly Egyetem	2
Dunakeszi Tankerületi Központ	1
Dunaújvárosi Tankerületi Központ	1
Közép-Pesti Tankerületi Központ	1
Összes	68

A KAP kipróbálásában résztvevő intézmények összesen 13 fenntartóhoz tartoztak. Közülük 3 fenntartó 1-1 intézményegység tapasztalatain keresztül ismerhette meg a KAP megvalósítását a kipróbálás évében. Két fenntartó esetében 2-2 intézményegység került bevonásra, a többi fenntartó 3 vagy még több intézményegységet támogathatott a KAP-ban történő részvétel során.

Felhasznált források

Gyurkó Gábor – Rákóczi Enikő (2019): Hernád – Pusztavacs Általános Iskola. Szakértői feljegyzés intézményvezetővel készített interjúról. EFOP-3.1.2-16-2016-00001 projekt keretében az Oktatási Hivatal mint konzorciumi partner által készített feljegyzés. Hernád.

Harmosné Végh Mária – Makláriné Hajas Teréz (2019): Nógrádmegyeri Mikszáth Kálmán Általános Iskola. Szakértői feljegyzés intézményvezetővel készített interjúról. EFOP-3.1.2-16-2016-00001 projekt keretében az Oktatási Hivatal mint konzorciumi partner által készített feljegyzés. Nógrádmegyer.

KAP - MÉM (2018a): Intézményvezetői interjú. Évkezdő. EKE-OFI.

KAP - MÉM (2018b): Pedagógus-kérdőív. Évkezdő. EKE-OFI.

KAP - MÉM (2018c): Szülői kérdőív. Évkezdő. EKE-OFI.

KAP - MÉM (2018d): Tanuló kérdőív - motiváció. Évkezdő. "Én és az iskola". EKE-OFI.

KAP - MÉM (2018e): Tanuló kérdőív - szociometria. Évkezdő. "Én és az osztályom" (Szociometria). EKE-OFI.

KAP - MÉM (2019a): Intézményvezetői interjú. Évközi. EKE-OFI.

KAP - MÉM (2019b): Pedagógus-fókuszcsoport. Évközi. EKE-OFI.

KAP - MÉM (2019c): Pedagóguskérdőív. Évközi. EKE-OFI.

KAP - MÉM (2019d): Szülői fókuszcsoport. Évközi. EKE-OFI.

KAP - MÉM (2019e): Szülői kérdőív. Évzáró. EKE-OFI.

Oktatási Hivatal (2016): Tájékoztató a lemorzsolódás megelőzését szolgáló beavatkozásokról és a korai jelzőrendszerhez kapcsolódó korai jelző-és pedagógiai támogató rendszer tervezett tevékenységeiről.

[1] A zárójelben szereplő betűk feloldása: O = Online; P = Papíralapú; Ö = Önkitöltős; K = Kérdezőbiztos jelenlétében; T = Tanár jelenlétében.

[2] Forrás: KIRSTAT 2017

[3] KIRSTAT 2018

[4] Korai Iskolaelhagyás Kockázat (KIK)

[5] Statisztikailag azon a feladatellátási helyen veszik figyelembe a pedagógust, ahol munkaidejének több, mint 50%-át tölti.

[6] KIRSTAT 2018

[7] KIRSTAT 2018

[8] Az elemszámot befolyásolja, hogy az alsó tagozatból álló intézményegységre nem képződik adat a korai jelzőrendszerben. Oktatási Hivatal 2016.

[9] KIR 2019

[10] KIR 2019