Dr. Szemerszki Marianna
A Komplex Alapprogram továbbképzései,
igények és megvalósulás
A Komplex Alapprogram keretei között hét db, egyenként 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés került kidolgozásra, amelyek közül kettő („A Komplex Alapprogram Koncepciója” (KAK) és a „Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban” (DFHT)) a Komplex Alapprogramba bevont pedagógusok számára kötelező volt, kettő pedig szabadon választható az alábbi képzések közül:
- Digitális alapú alprogram (DA)
- Életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA)
- Logikaalapú alprogram (LA)
- Művészetalapú alprogram (MA)
- Testmozgásalapú alprogram (TA).
Előadásunkban azt vizsgáltuk meg, hogy a program keretében kínált továbbképzések mennyire tudtak reagálni a pedagógusok továbbképzési igényeire és milyen a képzések fogadtatása a résztvevők körében.
A Komplex Alapprogram kipróbálási szakaszában több adatforrás is rendelkezésre áll a képzések monitorozásához, ezek egyike egy online kérdőíves adatfelvétel, amelyet minden továbbképzésen résztvevő pedagógus megkap a képzést követően, s melynek segítségével értékelheti a lezajlott továbbképzéseket. Az értékelés önkéntes és anonim módon történik, a kitöltőtől nem kérünk személyes beazonosításra alkalmas adatokat. Célunk a továbbképzések minőségének biztosítása és folyamatos javítása mellett az esetleges korrekciók megalapozása, aminek érdekében számos szövegesen megválaszolható kérdést is beépítettünk kérdőívünkbe.
Három témakörben gyűjtünk visszajelzéseket a képzésekről:
- A továbbképzés tartalmi elemeivel kapcsolatos visszajelzések.
- A továbbképzés módszereivel, oktatással való elégedettség.
- A továbbképzés megszervezésével kapcsolatos visszajelzések.
A gyűjtött adatok alapján egy-egy továbbképzés kapcsán lehetőség van az időbeli folyamatok bemutatására, illetve az eltérő időszakokban megszervezett képzések fogadtatásában mutatkozó eltérések vizsgálatára is.
A megvalósult képzéseknek alapvetően négy fő időszaka különíthető el, függően attól, hogy mikor került bevezetésre az iskolákban a program. A Komplex Alapprogramot a 2018/2019. tanévben bevezető intézmények számára a képzések 2018. május-júniusában, illetve a tanévet közvetlenül megelőzően, vagy a tanév elején (2018. augusztus-szeptember) zajlottak, míg a tanév során folytatódtak a továbbképzések a programot később bevezetni szándékozó intézmények pedagógusai számára.
Továbbképzési igények
Korábbi kutatások rendre azt mutatják, hogy a pedagógusok leggyakrabban a szakmódszertani és pedagógiai kompetenciák területén, a tanulók differenciálásával és együttnevelésével (egyénre szabott fejlesztés, tehetséggondozás, különböző hátterű gyerekek együtt tanítása) kapcsolatban, továbbá a tanulói viselkedéssel kapcsolatos problémáik megoldásában (tanulói viselkedés „kézben tartása”, agresszió- és konfliktuskezelés) igényelnének segítséget. Jelentős szükséglet mutatkozik továbbá az IKT-ismeretek fejlesztése terén, illetve a digitális tananyagok, segédanyagok használatának bemutatásával kapcsolatban. (Sági, 2011; Szemerszki, 2015; Széll, 2015)
A továbbképzéseken való részvétel a Komplex Alapprogramban
A teljes kipróbálási szakaszban (2018. május és 2019. június) több mint 4000 pedagógus több mint 15 ezer továbbképzése valósult meg, amelyekre vonatkozóan a feldolgozott visszajelző kérdőívek száma 5102 volt. A válaszadási arány átlagosan 36%, amely az átlagosnál valamivel kedvezőbb volt a KAK és a DFHT-képzések vonatkozásában.
A két kötelező képzés (KAK és DFHT) esetében a válaszadók megoszlása jól tükrözi a résztvevőkét, míg az alprogrami képzések esetében érvényesülnek bizonyos tantárgyi sajátosságok: például: a Logikaalapú alprogrami képzést a matematikát, természettudományos tárgyakat tanítók választották nagyobb arányban, a Művészetalapú alprogramról pedig a művészeti tárgyakat, a magyart, történelmet tanítók jeleztek vissza az átlagosnál gyakrabban.
A továbbképzések fogadtatása
A továbbképzésekről összegzően elmondható, hogy azokat a pedagógusok jól követhetőnek, újszerűnek, előzetes várakozásaiknak megfelelőnek tartják. Visszajelzéseik szerint a képzések megfelelően reflektálnak az iskolák és a pedagógusok szakmai igényeire, és gyakorlati szempontból is jól hasznosíthatók. Az ötfokú skálán mért elégedettségi mutatók 4-es körüliek vagy azt meghaladók, a gyakorlati hasznosíthatóság és az újszerűség szempontjából különösen a Digitális alapú alprogram, illetve a DFHT-képzések értékelése kimagaslóan kedvező.
A képzések blended típusú képzések, amelyek 10 óra távoktatási elemet és 20 kontaktórai képzési elemet tartalmaznak. Ez a képzési struktúra alapvetően tetszésre lelt a résztvevők körében, leginkább csak kisebb módosításokra tettek javaslatot. A Digitális alapú alprogram esetében például a válaszokból kirajzolódott, hogy az előzetes tudás sok esetben nagyon eltérő volt a csoporton belül, s részben emiatt a távoktatás helyett néhányan a több kontaktórát preferálnák, s értékelik a képzések során az egyénre szabott segítséget.
Adataink szerint a továbbképzések elsősorban a módszertani kultúra gazdagítása terén értek el átütő sikert: a résztvevők önértékelése szerint a különféle csoportmunkák, kooperatív tanulásszervezési formák megismerése és gyakorlati alkalmazása terén fejlődtek a legtöbbet. A továbbképzések többsége a pedagógusok jobb együttműködését is elősegítette, ami részben a képzési módszertannak, részben pedig annak is köszönhető, hogy a két kötelező képzés tantestületi szinten került megszervezésre, de az alprogrami képzések is sok esetben egymással munkatársi kapcsolatban álló vagy egymást ismerő pedagógusok bevonásával zajlottak tantestületi vagy tankerületi szinten. Bár a képzések elsősorban pedagógiai-módszertani jellegűek, ennek ellenére a szakterületi ismeretek terén is tudtak újdonsággal szolgálni, ezt elsősorban a Digitális alapú alprogram (DA) képzésekhez, illetve az Logikaalapú alprogram (LA) képzésekhez kapcsolódóan hangsúlyozták a pedagógusok.
A visszajelzést adók túlnyomó többsége kifejezetten elégedett volt a képzést végző trénerek teljesítményével, az ötfokú skálán valamennyi képzéstípus esetében 4,6 fölötti átlagértékek születtek. Az is megfigyelhető, hogy a képzői átlagteljesítmény az idők során is fokozatosan javult, s ugyanez mondható el a továbbképzések megszervezésére. A képzők többségét már a kezdetektől szakmailag hitelesnek és jól felkészültnek értékelték a résztvevők, mindemellett a minőségbiztosítási folyamatok eredményeképpen értékelésük további javuló tendenciát mutat.
Ugyancsak javuló eredmények jellemzik a képzések tárgyi feltételeit és szervezettségét. A képzések időpontja kapcsán tapasztaltuk a legnagyobb megosztottságot: itt a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik teljesen elégedettek voltak a képzések időbeli ütemezésével, s a legmagasabb azoké, akik egyáltalán nem voltak elégedettek. A kisebb-nagyobb elégedetlenségüknek hangot adók igényeinek való megfelelés ugyanakkor nem egyszerű, mert nincsenek teljesen egy irányba mutató vélemények. A nyitott kérdésre adott válaszok tükrében megállapítható, hogy a hétvégi (szombat) időpont nem mindenkinek ideális, mások azonban kifejezetten örülnek neki. Ugyanígy megosztó az is, hogy a tanév végén, a tanév elején vagy tanév közben legyenek a továbbképzések.
Megoldást jelenthet, hogy a – jellemzően tantestületi szervezésű – KAK és a DFHT képzések esetében a Komplex Alapprogram képzéseit szervezők minél inkább igyekeznek figyelembe venni a helyi igényeket, míg az alprogrami képzéseknél szélesebb időpontválasztékot próbálnak biztosítani. Emellett a folyamatosan gyűjtött visszajelzési adatok is lehetőséget adnak a korrekcióra.
A képzések minőségének javítása mellett fontos szerepe van a képzéseken megismert új módszertanok és tartalmi elemek gyakorlati alkalmazásának elmélyítésében annak a Szakmai Támogatórendszernek is, amely kidolgozásra került a Komplex Alapprogramban. Ez a díjmentes pedagógusképzéseken túlmenően online tartalmakkal, online illetve papír alapú kézikönyvekkel, módszertani útmutatókkal, óra- és foglalkozástervekkel segíti a pedagógusokat, illetve az iskolákat, továbbá lehetőséget biztosít a szakmai konzultációra és a szakmai együttműködésekre is hospitálások, intézményi workshopok révén.
Irodalom
Sági Matild (2011): A pedagógusok szakmai továbbfejlődésének hazai gyakorlata nemzetközi tükörben. In: Sági M. (szerk.): Erők és eredők. Budapest. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 47–85.
Széll Krisztián (2015): Iskolai légkördimenziók – az igazgatók és a pedagógusok percepciói. In: Sági M. (szerk.): A pedagógushivatás megerősítésének néhány aspektusa. Budapest. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 57–82.
Szemerszki Marianna (2015): A pedagógusok szakmai kompetenciáinak és továbbképzési igényeinek életkor szerinti eltérései. In: Sági M. (szerk.): A pedagógushivatás megerősítésének néhány aspektusa. Budapest. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 34–56.
