Dr. Jankó Krisztina

A Komplex Alapprogram
a fenntartói tapasztalatok tükrében

A vizsgálatról

A kipróbálási szakaszban résztvevő 53 köznevelési intézmény 13 fenntartóhoz tartozott, melyek közül 11 tankerületi központ volt, egy egyházi jogi személy (Egri Főegyházmegye) és egy felsőoktatási intézmény (Eszterházy Károly Egyetem). (Százalékos megoszlásuk: 16. táblázat.) A 2019. július–augusztus hónapban lezajlott vizsgálat során hét tankerületben (tatabányai, székesfehérvári, dunaújvárosi, közép-pesti, dunakeszi, monori, ceglédi) és az egyházi fenntartónál készültek interjúk. Emellett két olyan tankerületet is vizsgáltunk (érdi, szigetszentmiklósi) ahol a vizsgálat idején a Komplex Alapprogram bevezetése még csak tervezet volt. A válaszadók rendszerint a tankerület igazgatók voltak – két településen azonban a helyettessel beszélgethettünk. A Mérés, Értékelés Munkacsoport által készített interjúk elemzése mellett az Oktatási Hivatal fenntartói interjúit is felhasználtuk.

16. táblázat: A KAP kipróbálási szakaszában résztvevő
intézményegységek jellemzői – a fenntartó típusa szerinti megoszlás[1]

A KAP kipróbálásában résztvevő intézmények összesen 13 fenntartóhoz tartoznak. Közülük három fenntartó 1-1 intézményegység tapasztalatain keresztül ismerhette meg a KAP megvalósítását a kipróbálás évében. Két fenntartó esetében 2-2 intézményegység került bevonásra, a többi fenntartó három vagy még több intézményegységet támogathatott a KAP-ban történő részvétel során (17. táblázat).

17. táblázat: A KAP kipróbálási szakaszában résztvevő
intézményegységek jellemzői – fenntartói összetétel[2]

A fenntartói interjúk a következő tématerületekre koncentráltak:

• a fenntartói feladatellátás nehézségei, kihívások;
• a fenntartók KAP-pal kapcsolatos tapasztalatai, informáltsága;
• fenntartói támogatás lehetőségei a KAP intézményi megvalósulása érdekében;
• fenntartói javaslatok a KAP megvalósulása során.

A fenntartók Komplex Alapprogrammal kapcsolatos tapasztalatai

A megkérdezett tankerületi igazgatók fontosnak tartják és elismerik a program szükségességét, és ugyanezen a véleményen volt az egyházi fenntartású intézmények fenntartói felelőse is. A fenntartók képviselői kiemelt fontosságú fejlesztési területként említették a pedagógusok szemléletváltásának támogatását és módszertani gyakorlatuk megújítását. A fenntartók érdeklődésüket fejezték ki a pedagógusok továbbképzési részvételén adódó tapasztalatokra vonatkozóan, ezért a Komplex Alapprogram Mérés, Értékelés Munkacsoportja a jövőben tájékoztatókban informálja a fenntartókat a pedagógusok továbbképzésekre vonatkozó visszajelzéseiről.

Az iskolák Komplex Alapprogramba történő belépésében a fenntartók támogató szerepet játszottak, ami arra vezethető vissza, hogy többségükben szükségesnek érzik az intézmények szakmai megújulásának támogatását. Az intézmények részéről megnyilvánult kritikai észrevételeket – melyek jellemzően a bevezetéshez szükséges idő rövidségéből adódta - a fenntartók igyekeztek érdemben figyelembe venni. Sehol sem jelezték, hogy a Komplex Alapprogram megvalósítása feszültséget keltett volna az intézmény és a fenntartó viszonyában. Arra azonban többen is utaltak, hogy a Komplex Alapprogram teret nyitott a fenntartók számára is fontos szakmai együttműködések irányában.

Az intézmények kiválasztásával kapcsolatos eljárást a fenntartók egyöntetűen jónak ítélték meg: a Komplex Alapprogram vezetése által 2018-ban megküldött kiválasztási szempontrendszer és adatbázis alapján módjuk nyílt egyeztetni a projekvezetéssel, és javaslatot tehettek a belépő iskolákra. A program kipróbálási szakaszához való kapcsolódásban egyes intézményegységek számára inkább az önkéntesség, mások számára inkább a fenntartótól vagy az Oktatási Hivataltól származó ajánlás volt meghatározó. A fenntartók megítélése szerint az önkéntesen belépő intézmények esetében nagyobb aktivitás és fokozottabb együttműködési készség figyelhető a KAP megvalósítása terén. Aktívabban keresik a program előnyeit, adaptívan igyekeznek hasznosítani azt.

A Komplex Alapprogram jelenleg a fenntartókkal köt olyan együttműködési megállapodást, ami érinti az intézményeket. Az eljárásrenddel kapcsolatosan felvetődött annak igénye, hogy az együttműködés intézményi szándéknyilatkozatok formájában is jelenjenek meg. A fenntartói körben sajátosan tudatos és proaktív szerepkörben mutatkoztak meg az egyházi fenntartók, akik a Komplex Alapprogramhoz kapcsolódásban az egyházi fenntartású intézmények szakmai kapcsolatainak erősítését, az intézményrendszer átjárhatóságának növelését tartották kiemelten fontosnak. A fenntartók összességében kedvező tapasztalatokról számoltak be a Komplex Alapprogram intézményi megvalósítása vonatkozásában, az adódó nehézségeket átmenetinek tekintik.

Az iskolák Komplex Alapprogramba történő belépésében a fenntartók támogató szerepet játszottak, ami arra vezethető vissza, hogy többségükben szükségesnek érzik az intézmények szakmai megújulásának támogatását. Az intézmények részéről megnyilvánult kritikai észrevételeket – melyek jellemzően a bevezetéshez szükséges idő rövidségéből adódtak – a fenntartók igyekeztek érdemben figyelembe venni. Az óraszámokkal kapcsolatban többek szerint előfordult egyes intézményvezetőknél kisebb ellenállás (vagy az alprogrami foglalkozások megvalósításához szükséges eszközbeszerzések hiánya miatt stb.), de pozitívan értékelik, hogy egyre több iskolában igénylik a programot.

A program intézményrendszeren belüli népszerűségéről, visszhangjáról a fenntartói visszajelzések többsége kedvezőnek mondható. A fenntartók többsége a belépő iskolák részére tankerületi értekezletet tart, ily módon is segítve az igazgatókat a feladatok tervezésében és megvalósításában. A fenntartók jellemzően koordinátori szerepben támogatják a Komplex Alapprogram megvalósítását. Egyes fenntartók kibővítetten fogják fel szerepüket, így szakmailag is tájékozódnak a program előrehaladásáról. Az ilyen célú helyi találkozók a program regionális pozícióját erősítik, lehetőséget teremtve az intézmények ön bemutatásra. A visszajelzések alapján kedvező gyakorlatnak tűnik a KAP megvalósulásának fenntartói a nyomon követése a tájékozódó megbeszéléseken, illetve hasznosnak tekinthetők az olyan találkozók is, melyeken a programban jelenleg nem részt vevő intézmények tájékozódhatnak az intézményi tapasztalatokról.

A fenntartók saját szempontjaik alapján is előnyösnek tartják a KAPOCS-iskolahálózat működtetését. Egyes interjúalanyok kifejezték, hogy szívesen rálátnának az ott folyó szakmai munkára, közvetlen kapcsolódással a Komplex Alapprogram irányítása felé. Feltevésük szerint a KAPOCS-iskolahálózat működése révén intenzívebbé válna a tapasztalatszerzés, az egymástól tanulás, az információcsere a Komplex Alapprogram megvalósításáról.

A fenntartók visszajelzései szerint az iskolavezetők jellemzően humán- vagy anyagi erőforrás igényt jeleztek a program megvalósításával kapcsolatban. A tárgyalt felvetések a személyi feltételek megteremtésére (például: létszámemelés, órakedvezmény), illetve a tárgyi és az eszköz feltételek megteremtésére vonatkozott. Az eszközigény érintette a kisértékű és fogyóeszközöket (például: nyersanyag, írószer, papír, ragasztó), de esetenként a nagyértékű, tartós eszközökre is vonatkozott (például: tablet, logikai játékok).

A fenntartók és az intézmények viszonylatában jellemzően felmerültek az iskolai dokumentumok aktualizálására vonatkozó kérdések is, amely az kipróbálási szakasz folyamán a Komplex Alapprogram programiroda útmutatása alapján egységesen megoldódtak.

A vizsgálat eredményeképpen bemutatjuk azokat a fenntartói javaslatokat, amelyek a program sikeres intézményi bevezetéséhez és megvalósulásához járulnak hozzá.

• A fenntartók érdeklődnek a tankerületek közötti együttműködés iránt. Ennek megvalósulását leginkább a KAPOCS-iskolahálózaton keresztül képzelik el. A KAPOCS-iskolahálózat egy ún. fenntartói fórummal egészülhetne ki. Szervezetileg egy területi szakmai segítő szerepkör kialakítását tartanák kedvezőnek.
• A fenntartók a továbbképzésekről, pedagógusok felkészítéséről szívesen vennének szakmai tartalmú visszajelzéseket. A feladat a Komplex Alapprogram Mérés, Értékelés Munkacsoport feladatellátása alapján oldható meg.
• Hasznosnak ítélték a fenntartói fórumokat, találkozókat.
• Kiemelten fontos javaslatként fogalmazódott meg a KAP bemutatása a hátrányos helyzetű településeken.
• Egyes fenntartók hasznosnak tekintenének a program által kommunikált olyan ajánlásokat, melyek alapján az intézmények eszközbeszerzésit orientálhatnák. Esetlegesen később rendelkezésre álló források esetén ezeket figyelembe vennék.
• Egyes fenntartók javasolták úgynevezett KAP Start Alapcsomag definiálását, mely tartalmazná a megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A csomag segítségével a belépő iskolák pontosabban irányíthatnák adaptációs folyamataikat. (Van, ahol fenntartói vagy akár önkormányzati támogatás megszerzésére is kísérletet tehetnének az iskolák a Start Alapcsomag ajánlásai révén.)

[1] KIR 2019

[2] KIR 2019