Dr. Imre Nóra

A Komplex Alapprogram
szülői szemmel

ImreN

A Komplex Alapprogram pilot szakaszába (2018/19) belépő intézmények – hasonlóan más iskolákhoz – változó intenzitású és irányú, de folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a helyi külső környezettel – a fenntartóval, a helyi önkormányzat képviselőivel, civil szervezetekkel és a helyi közösségekkel. Az iskola a helyi közösség tagjai közül a legszorosabb kapcsolatban az intézménybe járó tanulók családjával van.

A Komplex Alapprogram koncepciója szerint az iskola és a szülők közötti kapcsolatrendszer partneri viszonnyá alakítása, az intézményes nevelés-oktatás iránti bizalom megteremtése és fenntartása hozzájárulhat a program céljainak eléréséhez. A szülőkkel való szorosabb együttműködés, a helyi közösség eltérő mértékű aktivitásának, elvárásainak figyelembevétele, a szülői elkötelezettség növelése motivációs erőként hathat a tanulók iskolai előrehaladására. Ezentúl pozitív hatást gyakorol a gyermek iskolán belüli közérzetre, „jóllétére”, valamint megkönnyíti az intézményes normák elfogadását és a beilleszkedést. 

„A Komplex Alapprogram közvetett célcsoportja a korai iskolaelhagyásban veszélyeztetett tanulók. A szülő, az egyes tanulón keresztül vonható be az iskola életébe és válik megszólíthatóvá az iskola és az otthon viszonyrendszerében. Cél, hogy az iskola és a szülők közötti kapcsolatrendszer partneri viszonnyá alakuljon, mert ez hozzájárulhat a korai iskolaelhagyás megelőzéséhez (K. Nagy et al. 2018, pp. 54–55).  

Az előadás elsődleges célja az volt, hogy képet adjon a Komplex Alapprogramot bevezetett intézményekben 4. évfolyamos tanulók szüleinek nézeteiről, tapasztalatairól a program bevezetésével kapcsolatban. A Komplex Alapprogram pilot szakaszába belépő oktatási intézmények esetében a különböző célcsoportok (pedagógus, intézményvezető, tanuló, szülő, képzők) KAP programhoz való viszonyulását – azonos mintán, de eltérő adatfelvételi módszerekkel mértük. Az intézményvezetői interjúk, a pedagógus online kérdőíves lekérdezés mellett a tanulói, illetve a szülői adatfelvétel papíralapon történt meg a vizsgált időszak (2018/19) elején és végén (KAP - MÉM 2018, 2019). Mind az évkezdő (n = 1804) és évzáró (n = 1353) szülői adatfelvétel a 4. évfolyamos tanulók szüleinek körében zajlott, önkitöltő jelleggel. A kérdőíves adatfelvételek mellett fókuszcsoportos interjúkra is sor került – egy szűkebb mintán – (n = 33) az évközi időszakban.

A Komplex Alapprogram a szülőket másodlagos célcsoportként azonosítja. A 2018/19-es tanév elején megkérdeztük a 4. évfolyamos tanulók szüleit, hogy hallottak-e a Komplex Alapprogramról. A szülői kérdőív adatai alapján az látható, hogy a válaszadó szülők 72,4%-a hallott az új programról (N = 1460). Az évzáró vizsgálatnál ugyanerre a kérdésre 86,0% válaszolt igennel (N = 1165). A kereszttábla-elemzések azt mutatják, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők tájékozottabbak voltak a KAP-ról, mint az alacsonyabb társadalmi státuszúak (p < 0,001).

A szülői adatfelvétel során érdeklődtünk arról is, hogy mely fórumokon, csatornákon keresztül kaptak információkat a szülők az új programról. Az alábbi ábra jelzi, hogy a legnagyobb arányban a szülői értekezleten és iskolai szintű igazgatói tájékoztatás keretében szereztek tudomást a programról a szülők. Kisebb arányban tájékozódtak helyi újságok, szórólapok útján. 

ImreN 1

15. ábra: Honnan hallott a Komplex Alapprogramról
(„Élménysuliról”)? (Szülői válaszok %-ban)[1]

Az „Élménysuli” alapvetően jó hívószóként jelent meg a szülők körében, túlnyomórészt pozitívan fogadták az új programot. A pilot szakasz első félévének szülői tapasztalatai szerint az új pedagógiai módszertan (DFHT) által vezetett tanórák tetszenek a gyerekeknek. Érzékelhetően növekedett a gyerekek közötti interakció, ami a délutáni szabadidő sávban, vagy akár az iskolán kívüli időszakban is tetten érhető. Többet beszélgetnek, játszanak együtt azokkal a gyerekkel is, akikkel eddig nem tették. Ugyanakkor – elsősorban a magasabban iskolázott, ambiciózus szülők – tartanak attól, hogy gyermekeik tanulmányi teljesítménye lemarad azokhoz képest, akik nem eszerint a program szerint haladnak, ami a továbbtanulásnál hátrányt jelenthet. Sok szülő jelezte, hogy már érzékelik a délutáni tanulás, a gyakoroltatás (házi feladat) hiányát, s ezzel egyidejűleg gyermeküknél a feladat- és felelősségtudat háttérbe szorulását.

„Az én fiamnak sokkal jobb lett az osztálytársakkal a viszonya is. Sokkal jobban együtt vannak, sokkal jobban együtt játszanak, élményekkel jön haza, úgyhogy nagyon jó, én, ami negatívum, így van, hogy a tanulás az otthonra is marad, szerintem alapvetően a tananyag sok a gyerekeknek, én ezt érzem.”
(Turós 2019) 

Az évzáró kérdőíves adatfelvétel során megkérdeztük a szülőket a Komplex Alapprogram által bevezetett új programelemekről, a DFHT-KIP-es órákról, az új alprogrami foglalkozásokról. A szülők jellemzően nem ismerik a programelemek szakterminusait, ehelyett a „csoportmunka”, „csoportfoglalkozás” kifejezést használják. Érdeklődtünk, hogy mennyire tartják kedvezőnek a több csoportmunkát délelőtti tanórákon. A válaszadó szülők (N = 1167) nagyarányban (84,4%) jelölték kedvezőnek ezt a változást. Közel 10%-uk nem tudta megítélni, s csak 5,5%-uk vélekedett negatívan erről az új pedagógiai módszertanról. Ezentúl az alábbi ábra azt is jelzi, a szülők többsége a beszélgetőkörök és a ráhangolódás órák bevezetését is kedvezőnek tartja (76,9%), hasonlóan a délutáni alprogrami foglakozásokhoz (74,5%).

ImreN 2

16. ábra: Ön mennyire tartja kedvezőnek gyermeke szempontjából
az alábbi változtatásokat? (Szülői válaszok %-ban, N = 1167)[2]

Az új pedagógiai módszertanról (DFHT-KIP) a fókuszcsoportos interjúkban (N=33) résztvevő szülők alapvetően pozitívan nyilatkoztak.  Elsősorban azért tartják jónak, mert gyermekeik élvezik, szeretik ezeket az órákat, megtanulnak együttműködni másokkal, önkifejezésük, kommunikációjuk is érzékelhetően fejlődik. Más szülők úgy nyilatkoztak, hogy így jobban elfáradnak a gyerekek, mert ez a módszer minden egyes gyerektől aktivitást igényel. Tartanak attól, hogy az alsó tagozaton az alapkészségek (pl. olvasás, szövegértés) elsajátítására kevesebb idő jut, emiatt a gyakoroltatás otthonra marad.

A délutáni idősávban bevezetett alprogrami foglalkozásokról megkérdezett szülők többsége pozitívan nyilatkozott, mert élményszerűek, újdonságot jelentenek gyermekeik számára. Főként azokban az iskolákban mondták ezt, ahol a délutáni idősávban nem volt nagyszámú, érdekes programkínálat (pl. szakkörök, iskolán kívüli programok). Hátrányként jelezték ugyanakkor, hogy szorosabb lett gyermekeik délutáni időbeosztása, ebből eredően kevesebb idő jut a szabad játékra, beszélgetésre. 

Mind az évkezdő, mind az évzáró szülői kérdőívben feltettünk iskolára, a tanulásra vonatkozó kérdéseket. Érdeklődtünk arról, hogy szeretnek-e bemenni az iskolába, beszélgetni gyermekük tanáraival. A válaszadó szülők túlnyomó része alapvetően pozitív attitűddel fordul gyermeke iskolája felé, szívesen megy be az iskolába és beszélget a tanárokkal. Többségük alapvetően elégedett a pedagógusok szakmai munkájával.

ImreN 3

17. ábra: Mennyire tartja igaznak az alábbi állításokat? (Szülői válaszok %-ban, N = 1217)

Összességében elmondható, hogy a Komplex Alapprogram iskolai bevezetése kapcsán a szülők számára a gyermekeiket érintő kedvező változásként leginkább az élményközpontúság és a szociális készségek erősödése jelennek meg, míg kockázati tényezőként érzékelhető számukra a házi feladatok háttérbe szorulása, valamint a begyakoroltatásra fordított időtartam csökkenése.    

Felhasznált források

1.Nagy, Emese; Révész, László; Falus, Iván (Eds.) (2018): A Komplex Alapprogram Koncepciója. Eszterházy Károly Egyetem. 1. kiadás. Eger: Líceum Kiadó. 

KAP – MÉM (2018 október): Szülői adatfelvétel adatbázis. KAP kipróbáló iskolák évkezdő szakasz. 

KAP – MÉM (2018): Szülői kérdőív. Évkezdő. EKE-OFI.

KAP – MÉM (2019): Szülői kérdőív. Évzáró. EKE-OFI.

KAP – MÉM (2019. június): Szülői kérdőíves adatfelvétel. KAP kipróbáló iskolák – évzáró szakasz.

[1] Forrás: KAP-MÉM szülői évkezdő adatfelvétel (KAP – MÉM 2018 október)

[2] Forrás: KAP-MÉM szülői évzáró adatfelvétel (KAP – MÉM 2019. június)