Tóth Gábor

„Kezünkben a digitális jövő” – Fejlesztési, képzési és
informatikai programok megvalósítása

Nagy tisztelettel, szeretettel köszöntök mindenkit!

Ahogyan Magyar Zita elnökasszonytól hallottuk az előbbiekben, meg kell tanulni együtt élni a digitális léttel, a digitális létben jól élni. Ez a konferencia is egy jó lehetőség erre, ezért én arról beszélnék, hogyan képzeljük el mi, milyen módszertani támogatást tudunk adni a szakképzőknek ahhoz, hogy jól kezeljék a digitális eszközöket, jó kezekben legyenek ezek az eszközök és jó helyre kerüljön mindaz a tudás, amelyet segítségül szeretnénk átadni. Talán mondhatom, az IKK mottója ez a rövid kifejezés: „Kezünkben a digitális jövő”.

Egy pillanatra álljunk meg ennél a kifejezésnél, mert ez a digitális jövő, amely a kezünkben van, ez nem csak azt jelenti, hogy uraljuk és vezetjük ezt a digitális jövőt, az, hogy a kezünkben van, sokkal inkább azt jelenti, hogy óvjuk, védjük, fejlesztjük, vigyázunk rá. Való igaz, hogy egyre inkább a gyerekek, a tanulók fejlődése, akik a szakképzésben részt vesznek, ezeken a digitális eszközökön múlik, ezért mi igyekszünk minél inkább jó módszertani háttértámogatást adni ahhoz, hogy ezek az eszközök sikeresen működjenek a gyakorlatban is. Néhány szóban hadd mutassam be tevékenységünket!

Az egyik legnagyobb olyan terület, amelyre feladatunk és meghívásunk szól, az életpálya tanácsadás és pályaorientáció ellátásában részt vevő személyek tevékenységének koordinálása. Tevékenységünk során előtérbe hozzuk, megmutatjuk, lényegében megjelenítjük, hogy akinek a szakmakeresés, az élettanácsadás területén kérdései vannak, azok tudjanak hozzánk fordulni, és most tudjuk olyan szakemberekhez irányítani őket, akiktől valós támogatást kapnak.

Másik terület a szakképző és a felnőttképző intézményeknek is a külső minőségirányítási rendszerének az értékelése vagy a minőségirányítási rendszer külső értékelése pontosabban, ennek az ellátása szintén az IKK Zrt. feladatai közé tartozik.

A harmadik nagy területről hadd beszéljek egy kicsit részletesebben, ez gyakorlatilag az a tájékoztatási és információs szolgálat, amelyet igyekszünk a szakképzés számára megvalósítani, és itt kimondottan azokra a szülőkre, külső érdeklődőkre, általános iskolásokra és a szakképzés egyéb résztvevőire gondolok, akik valamilyen kérdésben, értelmezésben megoldásra várnak és hozzánk fordulnak ezért.

Ez az ügyfélszolgálati tevékenység gyakorlatilag két területre irányul:

• egyrészt szeretnénk minél inkább vonzóvá, ösztönzővé tenni számukra a szakképzést, ezért a weboldalunkat, honlapunkat is úgy alakítottuk ki, hogy lehetőleg meg tudjuk szólítani ezt a generációt, meg tudjuk szólítani azokat a fiatalokat, és meg tudjuk szólítani az ő szüleiket is, akik ez irányban érdeklődnek;
• másik, hogy azoknak a szakembereknek is tudjunk támogatást adni, akik egy-egy jogszabályt, szakmát vagy bármilyen olyan fontos tételt szeretnének megnézni, ellenőrizni, amely a munkájukhoz kapcsolódik. Ez a fajta tájékoztatási és információs tevékenység, amelynek részeként megjelentek – és remélem, sokak előtt ismertek – a képzési és kimeneti követelmények, a programtantervek és a programkövetelmények is, amelyek folyamatosan bővülő rendszerben megjelennek az IKK Zrt. weboldalán.

Nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk és erről sok visszaigazolást kaptunk, hogy mennyire fontos, hogy egy térképes szakképzőintézmény-keresővel tudjuk támogatni az eligazodást. Egyszerűen rá kell kattintani erre a térképre, megnézni, hogy a lakhelyünkhöz legközelebb hol, milyen képzés folyik, milyen iskolában, milyen intézményben, és gyakorlatilag egy jó, valós térképet lehet kapni tudás szempontjából is, szakképzés szempontjából is, ez a térképes kereső ez egy jó kihasznált rendszer, további fejlesztését, bővítését is terjesztjük, tervezzük.

Körülbelül 50–60 ezer látogató fordul meg havonta az IKK weboldalán. Ez arra utal, hogy van értelme feltölteni az anyagokat, egyre inkább valós információs forrásként tudunk működni, és azt reméljük, hogy ez a szám tovább fog bővülni fog. Az ügyfélszolgálatnak létezik olyan szegmense is, ahol munkatársaink fogadják a hívásokat, telefonon, e-mailen, és erre igyekeznek válaszokat adni, ezek leginkább struktúraváltó képzésekkel kapcsolatban jelennek meg, hiszen a Szakképzés 4.0-ban olyan képzési módszerek és lehetőségek is napvilágra kerültek, amelyek korábban nem. Így ebben a rendszerben sokan valóban segítséget igényelnek, mit és hogyan érdemes használni az új oktatási elemekből, mi az, ami leginkább vonzó lehet a fiatalok számára.

Hasonló célt szolgál ez a bizonyos szakmafüzet, amelyet 145 000 példányban juttatunk el a fenntartókhoz. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiadásában, az Ágazati Készségtanácsok ajánlásával jelent meg ez a nagyon hasznos kiadvány. Az alapszakmákról szóló füzet egy színes, érdekes, vonzó kiadványként jelent meg, s azt reméljük, hogy ez egy jó rendszerré válik, és folyamatosan meg tudjuk újítani. Mindezt a honlapunkon is megtalálhatják, tehát nem fontos megkeresni a füzetet nyomtatva, gyakorlatilag ugyanez a tartalom, a szakmák érdekes, beszédes, képpel illusztrált rendszerében megtalálható a weboldalon.

Most engedjék meg, hogy néhány szóban beszéljek azokról a projektekről, amelyek az IKK Zrt. gondozásában jelennek meg, nem teljes volumenében, de néhány érdekes részt kiemelve belőlük. A GINOP-6.2.4-es programból talán hadd emeljem ki azt a részt, hogy a Kréta Fókusz Intézményi Monitoring Rendszernek a bevezetése zajlik éppen, s ez egy nagyon jó lehetőséget jelent a szakképzésben oktatók számára, és annak a menedzsmentnek is, akik az intézményeket vezetik, irányítják. Gyakorlatilag az a fajta oktatói munka, amely egyre inkább digitális eszközökkel valósul meg, támogatást is kap a Kréta rendszerben digitális eszközök segítségével. Tehát lehetőség lesz arra, hogy az intézmény vezetője, a menedzsmentje tudja követni az oktatók munkáját, tudják ezt ellenőrizni, tudjanak támogatóan beavatkozni, ha szükséges, és egyáltalán, alapvető visszajelzéseket kapjanak az oktatás folyamatáról. Nagyon fontos dolgot jelez ez a változás, hiszen az egész vezetői módszerek, illetve az irányítás struktúrája úgy alakul át a szakképzési oktatásban, hogy ezekben a szerepkörökben egy folyamatos jelenlét alakul ki, amelyet a digitális eszközök tesznek lehetővé. És ezáltal sokkal naprakészebben lehet követni a munkát, sokkal inkább lehet olyan változásokat generálni, amelyet helyi szinten fognak megvalósítani az intézményekben. Lehetőséget ad átgondolni, hogyan kell igazán jól megszólítani a fiatalokat, milyen eszközökre, milyen beavatkozásokra van szükség, milyen új elemeket lehet becsempészni a tanórai munkába. Az intézményvezetők folyamatosan tudják követni, és sokkal inkább egy közös csapatmunka alakul ki a szakképzési intézményekben. Ez nagyon jó fejlesztés, nagyon jó az irány.

A másik része ennek a projektnek a tartalomfejlesztés, amely talán az IKK egyik legfontosabb tevékenysége, a módszertani iránymutatások kidolgozása. Hiába vannak új digitális eszközök, hiába készülnek el új anyagok, könyvek és más eszközök, ha nem adunk segítséget ahhoz, hogy az oktatók hogyan használják ezeket. Ez nem technikai jellegű támogatás, hanem az oktatás metodikájában, rendszerében mutat fel új ötleteket, lehetőségeket. Olyan új gondolatokat hozhat felszínre, amelyre korábban nem is gondoltak. Nyilván megváltozik, meg kell változnia a kommunikációnak ezzel a generációval. Nem lehet a régi eszközöket erőltetni. És ezek a digitális taneszközök, ezek gyakorlatilag azt teszik lehetővé, hogy egészen másfajta kommunikáció alakuljon ki az oktatók és a diákok között. Más jellegű kapcsolatépítés, más jellegű kisugárzása lesz az iskolának, a szakképző intézménynek a külvilág számára. Azért fontos, mert ez nagyon hasonlít arra a kommunikációra, amely az Ipar 4.0 keretében egy újfajta digitális, IT-vezérelt, ipari-fejlesztési, tehát a munkaadóknál szerepet vállaló képzésben jelenik meg, és ez egyre inkább képes lesz kommunikálni a szakképzésben folyó munkával. Ez valójában egy struktúraváltás, amely egy új módszertani lépcsőt jelent a szakképzésben. Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon időszerű és fontos lépés volt, szükséges volt, hogy ez elinduljon.

Korábbi előadásokban szó esett már a Dobbantó programról és a Műhelyiskoláról. Mi ezek fejlesztése során olyan módszertani anyagot tudunk adni az oktató kezébe, olyan ötleteket, olyan lehetőségeket igyekszünk felmutatni, hogy a speciális helyzetben lévő fiatalokat hogyan lehet ösztönözni, motiválni. Hogyan lehet érdekessé tenni számukra mindazt, ami az órákon történik, hogyan tekinthetjük őket olyan partnernek, akiket bevonunk egyfajta érdekes felfedezésbe. Itt a szakképzés egy-egy részszakképesítés megszerzését jelenti a műhelyiskolában. A Dobbantó program módszertani segédletében pedig ahhoz adunk támpontokat, hogyan segíthetjük a diákokat ahhoz, hogy olyan készségeket szerezzenek, amellyel szinte valóban úgy érezhetik: megtanultam úszni, vagy kinyílt egy új világ, ami eddig elérhetetlen volt. Ehhez a célhoz illesztve szeretnénk egy olyan jó támogató rendszert felépíteni, amelyben magabiztosan, jókedvűen és ötletekkel gazdagon ellátva tudnak majd az oktatók és a mesterek segíteni a fiataloknak. Az a cél, hogy oktatók és mesterek egy szakmai-szellemi közösséget hozzanak létre mindazoknak, akik a műhelyiskolában ezekkel a fiatalokkal majd foglalkoznak. Nyilván egy másfajta kommunikáció, ez is, amire utaltam, egy másfajta dialógust feltételez, de azt gondoljuk, hogy ez eredményes és hasznos tevékenység lesz mindenki számára.

Egy másik projektnek a fejlesztéseire is utalni szeretnék, amely szintén fontos munkát végzett el, gyakorlatilag az új szakmák megjelenéséhez kapcsolódik. Elkészültek a programtantervek, de azon túl, hogy gyakorlatilag ezzel meghatározza a szakképzési oktatói feladatokat, a helyes használatához egy olyan digitális e-learning tananyag is készült, amely támogatást nyújt ahhoz, hogyan lehet ezt értelmesen, okosan használni? Együttműködésben állunk a digitális szakképzési és felnőttképzési módszertani központtal, értelemszerűen ezeket a digitális fejlesztő módszertani munkákat össze tudjuk kapcsolni, és nagyon fontos, kiemelném azokat az ágazati workshopokat, amelyekben olyan szakembereket, mérnököket, munkáltatókat vontunk be, akik jól ismerik már, hogy az Ipar 4.0-ban milyen fejlesztések történtek, hogyan érdemes ezeket tanítani, és az oktatók számára tartanak továbbképzéseket.

A GINOP-6.1.10-es projektből néhány dolgot hadd emeljek ki. Az egyik az akkreditált vizsgaközpontok rendszerének a kidolgozása, ennek a modelljét készítik elő. Az akkreditált vizsgaközpont egy nagyon fontos kimeneti mérés, mely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szakmának a megszerzése, amire törekednek a fiatalok, illetve törekednek a felnőttek és a fiatalok a felnőttképzésben, ez egy garantált minősített, hitelesített rendszerben történjen meg. Ennek óriási szerepe van, hiszen az országban bárhol, ugyanolyan feltételek között zajlik majd a vizsgák értékelése, a megvalósítása, tehát egy nagyon fontos hitelesítő mérőpontot, minőségi garanciát jelentenek a szakképzés számára. Az ágazati képzőközpontok pedig egy másik nagyon érdekes, új fejlesztési terület, ahol gyakorlatilag a munkavállaló, a munkáltató és a szakképzés találkozik egymással. Elsősorban azokat a kis- és középvállalkozásokat várjuk az ágazati képzőközpontokba, akik eddig kevésbé tudtak részt venni a duális programokban. Az ágazati képzőközpontokban lehetőség nyílik arra, hogy gyakorlatilag egy központi térben, a munka világa a munkáltatók valós igényeivel, valós technológiai utasításokkal és elvárásokkal, valós szakemberekkel találkozzanak a szakképzéssel. Ez megint azt a célt szolgálja, hogy a valós életből merítsen példát a szakképzés, és lehetőleg minél inkább úgy tudjuk ezeket a fiatalokat majd útjukra bocsátani, hogy tudják, hogy mire vállalkoznak, és mi vár rájuk a munkahelyükön.

Szintén ebben a projektben jelenik meg, folytatásul a Műhelyiskola és Dobbantó programnak a konkrét módszertani megvalósulása, hogy mit és hogyan, milyen helyszíneken, milyen módszerekkel érdemes a diákok számára átadni. Az orientációs évfolyamról annyit szeretnék csak mondani, ahogyan korábban Magyar Zita elnök asszony is beszélt róla, ebben a témában is készítünk digitális módszertani segédanyagokat, és az is világosan látszik, hogy nagyon nagy igény van rá, hiszen gyakorlatilag kapnak a fiatalok egy évet arra vonatkozóan, hogy megtalálják a saját szakmájukat, hivatásukat, milyen irányban kell elindulniuk.

A GINOP-6.2.6-os program keretében gyakorlatilag okos struktúrákat alakítunk ki, itt infrastruktúra fejlesztés történik, okos mérőeszközöknek a bevezetése, tehát hogy infrastrukturálisan is felkészülten várják a szakképző intézmények feladataik bővülését, s fenntartásuk legyen hosszú távon is stabil és gazdaságos. A GINOP-6.2.8-as projektben pedig kimondottan gyakorlatorientált IT-tudás átadása valósul meg az oktatók számára is, és a szakképzésben résztvevő tanulók számára is. Tehát ez nem csak digitális tananyagfejlesztés, hanem IT kompetenciának a fejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy eredményesen és jól használják az oktatók a digitális taneszközöket és tananyagokat.

Az IKK keretein belül működik a ReferNet weboldala, ez az a tevékenység, amely ez európai szakképzésfejlesztési központhoz, a Cedefophoz kapcsol bennünket. megjelenítjük az európai szakképzés irányait, törekvéseit, kísérleteit. Másrészről pedig a ReferNet weboldalán keresztül tudjuk megjeleníteni, megosztani a széles közvéleménnyel a magyar szakképzés eredményeit, célkitűzéseit és újfajta szakmai módszereit.

Végezetül, hadd szóljak néhány szót az oktatói továbbképzési rendszerről. Az IKK egyik olyan feladatáról beszélünk, amelyről azt reméljük, ha jól csináljuk, akkor a szakképzésben oktatók számára valós segítséget tudunk nyújtani. Olyan akkreditált továbbképzéseket szeretnénk megvalósítani, amely rendszerben, rendszerezetten, ütemezetten azokat az oktatói kompetenciafejlesztéseket biztosítja, amelyre leginkább szükségük van jelenlegi feladataik között. Akár online formában, akár tanfolyam formában – reméljük, lesz még erre is lehetőség – mindenki számára elérhetővé szeretnénk tenni azt, amit a Szakképzés 4.0 alatti stratégiai megújuláson értünk. A továbbképzésekkel támogatást szeretnénk adni új személyes és szakmai kompetenciákat kialakításához, illetve a régiek frissítéséhez, megújításához. Vagyis nemcsak azoknak szeretnénk támogatást adni, akik eleve érdeklődőek, nyitottak a változásra, hanem mindazok számára, akik szakképzési intézményben tanítanak, hogy legyen lehetőségük megismerni a szakképzésben rejlő új lehetőségeket, kapjanak ösztönzést és motivációt saját munkájuk megújításához is. Terveink szerint egy rendszerezett, szépen egymásra épülő modulokból álló továbbképzési rendszer épül fel, s ezt 2021-ben el tudjuk indítani. Azt reméljük, hogy ez újabb, hasznos és fontos eleme lesz az IKK támogató tevékenységének.

Köszönöm a figyelmet!