Bajor Péter

Nemzeti Tehetség Program: a köznevelés ösztönzője

Tisztelt Konferencia!

A korszerű, a nemzeti érdekeket szolgáló köznevelés egyszerre egyetemes és magyar érdekünk. Mire van szükségünk az oktatás terén? Kiszámíthatóságra, korszerűségre, hatékonyságra. A hagyományokra épülés, a nemzeti sajátosságok, valamint a korszerű célok, módszertanok szempontjait egyidejűleg kell érvényesítenünk.

A köznevelés ösztönzőjeként aposztrofálom a Nemzeti Tehetség Programot: azt gondolom, hogy a tehetségsegítésnek ez a nagyszerű programja, a megfogalmazott célokat képviselő pályázatok és projektek mind-mind ösztönzik, új impulzusokkal látják el a köznevelést. Az időszakos programok, projektek tehát a fejlődés, a szükséges változások ösztönzői az oktatás esetében is – ahogyan ez más társadalmi, gazdasági területeken is érvényes. Tekintettel a köznevelési, társadalmi közösségi célokra, a mi esetünkben külön kiemelendő, hogy az állam és a civil társadalom által közösen kezdeményezett és megvalósított programok, projektek lehetnek a leghatékonyabbak.

A tehetség, a bennünk meglévő képességek a társadalmi közösségünk természeti kincse, ezért nem győzöm ismételni: egyszerre egyetemes és magyar érdekünk, hogy a köznevelés egyidejűleg korszerű legyen, de őrizze nemzeti sajátosságainkat, ugyanakkor hatékony és eredményes struktúrában, keretrendszerrel működjön. Az ezekhez szükséges fejlődést, változtatásokat jellemzően programok és projektek ösztönzik mindenütt, így Magyarországon és a Kárpát-medencében is.

A Nemzeti Tehetség Program (NTP) különleges módon az állam és a civil társadalom által kezdeményezett programokkal és projektekkel dolgozik. 2006-ban alakult meg az a civil szerveződés, amit úgy hívunk, hogy Nemzeti Tehetségsegítő Tanács. Ekkor alakult meg a Matehetsz is, a Magyar Tehetséggondozó Szervezetek Szövetsége, amely a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács jogi képviseletét látja el. Ennek a civil kezdeményezésnek a szakpolitikai folyománya volt az Országgyűlés által 2008-ban elindított Nemzeti Tehetség Program. Az európai uniós fejlesztési projektek keretei között a Magyar Géniusz Program volt az első, amelyik ezt a közös nemzeti ügyet szolgálta, ugyanakkor 2010-től a Nemzeti Tehetség Program az állampolgári felajánlásként adható kiemelt adó 1%-ok között is megjelent, egyetlen állami előirányzatként az egyházak számára lehetséges rendelkezési lehetőségek mellett. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és a Nemzeti Tehetség Program első, tisztázó konferenciáit követően 2010 és 2012 között önkéntes csatlakozással elindulhattak a tehetséghálózati fejlesztések és a különböző óvodai és iskolai fejlesztő programok. A szakmai háttér biztosítása érdekében – nagyrészt a Matehetsz szervezésében – képzéseket indítottunk, kiadványok jelentek meg, az intézmények egyre rendszeresebben helyi tehetségnapokat tartottak. A 2011-ben megjelenő új köznevelési törvény több paragrafusában is megjelent a tehetséggondozás szükségessége, mint a nevelő-oktató munka fontos része.

bajor1_optimized.png

A Csermely Péter professzor által elindított hálózatos struktúrájú hazai együttműködések nyomán a Kárpát-medence tehetséghálózatában a Matehetsz mintegy 1400 tehetségpontja és 70 tehetségsegítő tanácsa mellett – a Nemzeti Tehetségközpont által működtetett – 39 Minősített Tehetséggondozó Műhely is elérhető, olvasható mintegy 300 tehetséggondozó jó gyakorlat leírása, továbbá a térképen keresztül is elérhetők a pedagógiai szakszolgálatok is, amelyek (2013-tól kezdődően fokozatosan kialakítva tevékenységeiket) a köznevelés központi finanszírozása keretében szintén működtetnek tehetséggondozó szolgáltatásokat. Fontos eredmény, hogy az immár 20 éves Arany János Tehetséggondozó Programok rendszere folyamatosan, magas színvonalon, a Nemzeti Tehetség Programmal több ponton is együttműködve segít tanévenként újabb és újabb 3000 fő becsatlakozó tanulót.

A 2012 és 2015 között megvalósított Tehetséghidak kiemelt projekt mintegy 35 ezer fő tanuló számára finanszírozott (ún. gazdagító programpárok keretében) csoportos fejlesztést, emellett elindultak az egyéni támogatások is, személyiségfejlesztéssel, mentorálással, külföldi utazások biztosításával. A 2015-ben kezdődött (és most is futó) Tehetségek Magyarországa kiemelt projekt pedig már nagy volumenben az egyéni, személyre szabott segítésre fókuszál: a Tutor Program segítő alaptevékenysége mellett a tutorált tanulók ösztöndíjat is kapnak, fejlesztő táborokban és hétvégéken vehetnek részt.

Az 1%-os adófelajánlásokhoz kapcsolódó, éves kiírásokban megjelenő ún. NTP-pályázatok és az EU-s projektek fejlesztései egyre szélesebb társadalmi körben tették elfogadottá és népszerűvé a tehetséggondozást. Ezzel szoros kölcsönhatásban az egyes tehetséggondozó intézmények önerős és projektszerű programok keretében évről-évre nagyobb számban vállaltak tehetségfejlesztő tevékenységeket, amelyek azután jó gyakorlatként, a többi intézmény számára ösztönző példaként jelentek meg.

A tehetséggondozást a saját működésébe integráló, egyre nagyobb számú köznevelési, felsőoktatási intézmény, valamint civil szervezet és alapítvány egyúttal egyre több program megjelenését eredményezte, ami pedig egyre nagyobb tehetségsegítő kapacitást jelentett (és jelent) a felnövekvő gyermek és tanuló generációk számára. Ki kell emelnünk a tehetségsegítés koordinálásában 2015-től főszerepet vállaló Nemzeti Tehetség Központot (korábbi nevén Új Nemzedék Központot), valamint a kiváló minőségű programokkal működő, 2020-tól már jelentős forrásokat felhasználó alapítványt, a Mathias Corvinus Collegiumot. A civil kezdeményezések mellett jelentős, a tehetségsegítést célzó vállalkozói, vállalati támogatás is megjelent – társadalmi felelősségvállalás keretében. A társadalmi népszerűségre reagálva és az értékelvű műsorkészítési szempontokat érvényesítve 2013 óta a médiában is nagy számban megjelentek a tehetségbarát riportok, műsorok, cikkek. Sőt, az intézményi tehetséggondozást és a szülői gondoskodás szándékát érzékelve a tehetségfejlesztés természetszerűen megjelent az üzleti vállalkozások termékei, szolgáltatásai között is.

Ahogyan említettük, a Nemzeti Tehetség Program fontos eleme az ún. „kiemelt 1%”-os adófelajánlás, és az erre alapozott NTP-pályázati rendszer. Visszatérő bizalommal mintegy 280–350 ezer állampolgár ajánlja fel támogatását a nemzeti ügyként számon tartott program javára. Az Országgyűlés által 2015 óta (évente körülbelül a duplájára) kiegészített keret összege több, mint hárommilliárd forint egy-egy tanévben. A kormányzati elkötelezettséget jelzi az a tény is, hogy 2014-től az EMMI-ben, idén októbertől pedig a miniszterelnökségen főosztályi szintű koordinációval gondozzák a Nemzeti Tehetség Program teendőit. Az NTP-pályázatok kiírásai a tehetséggondozás komplex szemléletét tükrözik, a célok és célterületek között szerepelnek például a következők: különféle tehetségterületi fejlesztések, ösztöndíjak, versenyek, felnőttképzések, segítői elismerések (Bonis Bona), segítő szervezetek, rendszerek támogatása, nemzetközi kapcsolatépítés stb. A nemzetpolitikai szándékot jelzi, hogy a pályázatok elérhetők a határon túli magyar intézmények és fiatalok számára is.

A Matehetsz immár tíz éve valósít meg tehetségsegítő programokat az NTP-pályázatok támogatásával és Európai Uniós fejlesztési projektek keretében. Az állami és civil együttműködés emblematikus szereplőjeként korszerű szempontok szerint és komoly volumenben valósított meg programokat. Néhány szám példaképpen:

  • 60 000 gyermek, tanuló csoportos fejlesztése;
  • nyolcezer fő egyéni támogatása (utazás, mentorálás, ösztöndíj, tutorálás);
  • 600 millió forint ösztöndíjtámogatás tanulóknak;
  • 27 ezer pedagógus-továbbképzési résztvevő;
  • a szakirodalom terén 41 szakkönyv, 23 tanulmányfüzet, 1 kézikönyv online és papíralapú megjelentetése.

A Matehetsz által megjelentetett publikációk természetesen csak kis részét képezik az eltelt években megjelent szakirodalomnak. A tehetséggondozás minőségi javítása érdekében a Nemzeti Tehetség Központ és más szereplők kiadásában sorra jelennek meg – szakemberek, pedagógusok, szülők, döntéshozók számára hasznos – kutatási eredmények, népszerűsítő kiadványok. A „szakmai elméleti muníció” terén talán mérföldkőnek is tekinthető, hogy – az online publikációt követően 2020-ban – immár papíralapú kötetben is elérhető „A tehetség kézikönyve”, 30 szakember kétévnyi munkája, ami méltó szakmai összefoglalása a tehetségsegítés szakmai alapjainak, komplex szempontrendszerének, sokféle teendőjének.

A Matehetsz munkájának komoly elismerése a 2020 szeptemberében megkötött stratégiai partnerségi megállapodás, amivel Magyarország Kormánya – immár egy írásos dokumentum keretében is rögzítve – bevonta a Matehetsz munkatársait a tehetségsegítéssel kapcsolatos jogszabályi egyeztetésekbe és döntéshozatali eljárásokba. A civil oldal elkötelezett állami támogatását emellett megtisztelő módon kifejezi az a tény is, hogy a Matehetsz 293 millió forint támogatást kapott egy önálló tulajdonú székhely kialakítása érdekében: a nemrég felavatott Matehetsz Tehetségházról több hírcsatorna is beszámolt.

A Nemzeti Tehetség Program jelentős eredménye tehát a megvalósító intézmények és szervezetek gyarapodó száma és erősödő tevékenysége. A több szervezeti, intézményi szereplő pedig több tehetségsegítő programot valósít meg, ami egyre nagyobb hazai tehetségsegítő kapacitásként áll a felnövekvő generációk rendelkezésére. Jogos lehet tehát az optimizmusunk, amikor a különböző szakmai célú tehetségprogramok köznevelési (alapműködésbe implementálódott) térnyerését látjuk!

A Csermely Péter professzor által elindított, hálózatos alapműködésű magyar tehetségsegítő rendszer már a kezdetektől különleges elismerést kap Európában és a világ más tájain. Csermely Péter 2012 és 2020 között az Európai Tehetség Tanács elnökeként kezdeményezte egy európai tehetségsegítő hálózat kialakítását is: ennek eredményeként mára immár 25 európai tehetségközpont köré mintegy 400 EU-tehetségpont csoportosult. Ezzel tehát Magyarország egy figyelemre méltó módszertannal járult hozzá más nemzetek tehetséggondozásához – és ezzel együtt a hazánkról kialakítható pozitív képet is erősítette, valamint fontos körülmény az is, hogy a Kárpát-medence magyar szakemberei és tehetséges fiataljai számára jelentős nemzetközi kapcsolatrendszer vált elérhetővé.

A fentebb leírt eredmények új lehetőségeket mutatnak nekünk és további teendőket is kijelölnek számunkra. Mi lehet a célunk a következő években? Továbbra is az, hogy a tehetséges fiatalok érdekében egyre sűrűbbre szőjük a komplex társadalmi tehetséghálózatot. A tehetséget felismerő és segítő komplex rendszert fejlesszünk. Egyre szélesebb körben teret nyerjen a személyre szabott pedagógia és fejlesztés. Célunk lehet továbbá, hogy:

  • A köznevelésben általánossá váljanak a projektek keretében kiérlelt, változatos formájú tehetségsegítő megoldások. A csoportos és egyéni fejlesztések új szervezeti keretei és finanszírozása kialakuljanak.
  • Erősödjön az intézményi szervezetfejlesztés igénye, szélesebb teret kapjon a pedagógusok lelki egészségének támogatása, a nyitottság az intézményi belső szakmai megújulásra.
  • Növekedjen az intézmények külső együttműködéseinek és kapcsolatrendszerének sokfélesége más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, programokkal.
  • A pedagógiai szakszolgálati tehetségsegítő aktivitás erősödjön.
  • A tehetséggondozás pozitív társadalmi megítélése és a vállalati támogatás szakszerűbb, árnyaltabb legyen.
  • A felsőoktatási tehetségsegítés személyre szabottabb legyen.
  • A tanárképzés minősége, valamint a tanári pálya presztízse és elismertsége növekedjen.

Talán nem szerénytelenség, ha azt állítjuk, a Nemzeti Tehetség Program komoly eredményeket ért el az eltelt években, és a megvalósító szervezetek és kormánytisztviselők elkötelezettsége garancia a folytatáshoz is. Bízhatunk abban, hogy a megtapasztalt korszerű módszertanok mentén a tehetségprogramok a köznevelés és a felsőoktatás terén is általánossá válnak, implementálódnak. Bízhatunk abban is, hogy az NTP-pályázatok éves ütemezése egyre stabilabb lesz, és a szükséges szakmai finomhangolások is megtörténnek. És bízhatunk abban is, hogy a 2021–2027-es Európai Uniós fejlesztési időszakban lehetőségünk lesz új tehetségtámogató tevékenységek megvalósítására. A Matehetsz és a Nemzeti Tehetség Központ munkatársai dolgoznak a szakmai terveken…

Köszönöm szépen a figyelmet!