Ütőné Dr. Visi Judit

Pályaorientációt támogató mérőeszköz
és módszertan fejlesztése
az EFOP-3.2.13-17-2017-00002 projekt keretében

Szeretettel köszöntöm a kollégákat! Előadásomban az Oktatási Hivatal által vezetett, EFOP-3.2.13-as projekt fejlesztését, egy, a pályaorientációt támogató komplex mérőeszközt fogok bemutatni.

Beszélek majd magáról a projektről, annak tevékenységeiről, valamint a fejlesztés középpontjában álló eszközről, a POM-ról. Ezen felül olyan lehetőségekről is szó lesz, amelyek abban segítenek, hogy egymásra találjanak a pályaorientációval foglalkozó szakemberek.

A projekt fő célja, hogy egy átfogó módszertani fejlesztéssel támogassa a köznevelési intézmények pályaorientációs tevékenységét, és ebben nagyobb szerepet kapjon az úgynevezett MTMI-területek (matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai) iránti érdeklődés felkeltése.

A projekt fejlesztését végigkíséri egy általam kedvelt idézet: „az emberek ritkán érnek el sikert abban, amit nem élvezettel csinálnak” (Goethe). Szeretnénk elérni, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a fiatalok olyan szakmát válasszanak, amiben megtalálják önmagukat. Úgy gondolom, a pályaorientáció hozzájárulhat a sikeres pályaválasztáshoz, s így – közvetetten – ahhoz, hogy olyan dolgokkal foglalkozzunk, melyeket élvezettel csinálunk. Mi más is lehetne a siker kulcsa?

Most nézzük meg, milyen tevékenységeket ölel fel a projekt!

Mondhatjuk, hogy a fejlesztésnek három fő pillére van, melyek a következők:

• a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszköz (azaz a POM) fejlesztése;
• az érzékenyítő-szemléletformáló, illetve a POM használatára felkészítő pedagógustovábbképzések szervezése;
• azon fórumok és rendezvények szervezése, ahol a pályaorientáció iránt érdeklők találkozhatnak és információt cserélhetnek.

A POM fejlesztése azért fontos, mert – a megszokottól eltérően – nem csak mér, hanem tanácsot, „mankót” biztosít a fiataloknak, továbbá edukációs jelleggel is rendelkezik. A POM-hoz olyan szolgáltatások tartoznak, amelyek megkönnyítik az eszköz köznevelésben történő alkalmazását. Ilyenek például az előbb említett, pályaorientációt támogató továbbképzések, illetve ide tartoznak azok a fórumok és műhelyek, melyek a szakmabeliek közötti tudásmegosztást segítik. Reméljük, a vírushelyzet javulásával – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét szervezhetünk személyes találkozást jelentő rendezvényeket.

S hogy mik a POM általános jellemzői? A POM egy elektronikus felületen használható, pályaválasztást segítő mérőrendszer, amelyet regisztrációval és regisztráció nélkül is használhatunk. A POM két korosztály számára nyújt segítséget: az általános iskola hetedik-nyolcadikosainak, illetve a 16 év feletti fiataloknak.

A POM anonimitást biztosít, csak az tudja meg, mi jellemző rá, milyen irányba lehet érdemes továbblépnie, aki kitölti.

Moduláris felépítésű, ami biztosítja a kitöltés rugalmasságát is. Négy modulból épül fel, melyek a következők:

• az érdeklődés,
• a kompetencia,
• a személyes tulajdonságok;
• az MTMI-modul.

Az eszköz kipróbálását 2020 februárjában kezdtük el, végleges változata – reményeink szerint – 2021 májusára készül el.

Ahogy mondtam, a POM két fő részből áll: vannak regisztráció nélkül használható elemei, a lényeges elemek használata azonban regisztrációhoz kötött. Regisztráció nélkül megtekinthető a POM felülete, kezdőlapja, körül lehet nézni a pályák világában, megtekinthetők a pályaleírások, illetve böngészni lehet a gyakori kérdések között is.

A mérőeszköz moduljai (három önismereti kérdéssor és egy MTMI-feladatsor) regisztráció után tölthetők ki. A kitöltések alapján létrejövő Komplex profil személyre szabottan ajánl pályákat. Az én és a szakmák rész vagy a mások visszajelzését kérő, Így látnak mások funkció szintén regisztráció birtokában érhető el.

A regisztráció nélkül használható felületekhez keresőalkalmazások állnak rendelkezésre, így böngészhetünk a szakmák között. A pályaleírások általában rövid összefoglalót jelentenek a pályákkal, a pályához vezető képzésekkel kapcsolatosan. Összegyűjtik egy-egy szakmáról a legfontosabb ismereteket, mellettük, az oldal szélén pedig ún. rokonszakmák jelennek meg. Ezekre kattintva tovább lehet lépni egy újabb szakmára, arról is lehet információkat gyűjteni, és meg lehet nézni, hol folyik ilyen képzés, hol tanulhatók ezek a szakmák.

Ha regisztráció nélkül lépünk be erre a felületre, az intézménylista (ajánlott intézmények) Budapest központú, míg regisztrációval azonnal a lakóhelyhez közeli intézményeket javasolja az eszköz.

Aki az eszköz valamennyi funkcióját használná, annak érdemes regisztrálnia, hiszen regisztráció után van lehetősége arra, hogy több szempontból - a modulok által kínált területeken - megvizsgálja magát.

Ahogy korábban említettem, a kitöltő megvizsgálhatja a személyes tulajdonságait, az érdeklődését (több szempontból is), a kompetenciáit. Fontos tudni, hogy ezek a kérdéssorok önértékelésen alapulnak, míg az MTMI-modulban olyan feladatokkal találkozik a kitöltő, melyek a reál tárgyakhoz kötődő kompetenciákat, érdeklődést vizsgálják.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nem iskolai tudást mérünk, hanem érdeklődést, alkalmazási kompetenciákat és az MTMI-területekhez való viszonyulást. Szeretnénk felhívni a figyelmet az MTMI-területekre és megmutatni azt, hogy ezek a területek mennyire érdekesek, mennyire sokszínűek lehetnek. Reményeink szerint nem csak nekünk, a felhasználóknak is tetszeni fognak az itt található feladatok.

A modulokat tetszőleges sorrendben lehet kitölteni, az MTMI-modul kivételével a kitöltés bármikor abbahagyható. Az aktuális állapotot menti a rendszer, és egy éven belül nem szükséges elölről kezdeni, hanem a kitöltő ott folytathatja, ahol abbahagyta.

A mérőeszköz korlátlanul (akárhányszor) használható, azonban az újbóli, teljes használatra csak egy lezárt mérés után van lehetőség. Ez azért jó, mert többször megmérhetjük, megnézhetjük magunkat és eredményeinket összevethetjük a korábbiakkal – ennek köszönhetően pedig mélyül az önismeret.

Ahogy az elején is elmondtam, két külön változat készül két korosztály számára – az általános iskolások kérdéssora rövidebb, belső tartalmi arányai is eltérnek a középiskolásoknak összeállított kérdésekétől.

Az önismereti modulok esetében nincs „jó és rossz válasz”, a kitöltő saját véleménye számít, így fontos, hogy a kitöltő az igazat állítsa magáról, a valóságnak megfelelően töltse ki a kérdéssorokat.

Az érdeklődés és a személyes tulajdonságok esetében egy ötfokú Likert-skálán történik az értékelés, a Kompetencia-kérdéssor kicsit más, mert ott két dolgot is megkérdeznek a kitöltőtől. Az egyik, hogy milyen gyakran alkalmazza adott kompetenciáját (gyakran vagy ritkán), illetve milyennek érzi magát ebben a tevékenységben (kevésbé jónak, inkább jónak, vagy nagyon jónak).

Az MTMI-modulban harminc egyszerű – kipróbált és bemért – feladatot talál a kitöltő. Ellenétben a többi modullal itt vannak jó és rossz válaszok, és a kitöltőnek a jót kell megadnia. Ugyancsak elér a többi modultól az is, hogy az MTMI-modul időkorlátos, a válaszadásra 45 perc áll rendelkezésre.

Minden kérdésre válaszolni kell bármelyik modul esetében, erre – mielőtt kilépne valaki az egyes modulokból vagy lezárja a mérést – figyelmeztet is a rendszer, azonban a lezárásig van lehetőség visszalépni az egyes kérdésekhez, feladatokhoz és javítani, módosítani a választ.

Ahogy mondtam, a mérés több alkalommal is megismételhető, ahhoz azonban, hogy újabb komplex profilt kapjon a kitöltő, mind a négy modult újra ki kell töltenie. Ha csak egy-egy modult tölt ki újra, egyéni profilt kap, amelyhez nem kapcsolódik pályaajánlás.

Természetesen – mint minden mérőeszköznek – a POM-nak is az a célja, hogy visszajelzést adjon a kitöltő számára. Fontos hangsúlyozom, hogy visszajelzést és nem a hagyományos értelemben vett eredményt és értékelést.

Egy-egy modul kitöltése után úgynevezett egyéni profilt kap a kitöltő, amit azonnal megkap, amint befejezte a modul kitöltését. Kap diagramokat személyes tulajdonságairól, érdeklődéséről, kompetenciáiról, és az MTMI-területekkel kapcsolatos eredményeiről. Ezeket, külön-külön egyéni profiloknak nevezzük és megjelenítésük elsősorban grafikus formában történik, de emellett szöveges információkat is kaphat a kitöltő. Megadott helyekre kattintva egyéb fontos információk, magyaráztok is olvashatók a visszajelzési felületen.

Fontos tudnunk, hogy a mérés egy adott állapotot rögzít, a visszajelzés egy pillanatkép, ezért érdemes többször visszatérünk és későbbi időpontokban is kitöltenünk a kérdéssorokat.

Mint említettem, az eszköz egyik jellemzője, hogy anonimitást biztosít, ugyanakkor a visszajelzésként kapott profilok letölthetők, kinyomtathatók, és ha szeretné a diák, a szülővel vagy pályaorientációs szakemberrel meg is oszthatja azokat.

Megmutattuk, mit tud jelenleg az eszköz, de nézzük meg, mik lesznek jövőbeni funkciói. Fontos eleme lesz a már említett komplex profil. Miután elkészültek az egyéni profilok, a különböző modulok eredményei, a rendszer egy bonyolultabb háttérszámítással komplex profilt alakít ki az egyéni profilok adataiból. A komplex profil alapján ajánl a kitöltő számára pályákat, képzési utakat a POM, olyanokat, amelyek a visszajelzések alapján a leginkább illenek a kitöltőhöz.

Az „Így látnak mások” funkció választható eleme lesz a mérőeszköznek, lehetőség lesz arra, hogy a kitöltő megkérje ismerőseit, tanárait, szüleit arra, hogy jellemezzék őt. A felkért személyeknek egy meghatározott, az önismereti kérdőívekhez hasonló kérdéssort kell kitölteniük. Összesen öt főnek küldhetünk ilyen meghívót. A kitöltések alapján tükröt kap a meghívó arról, hogy a számára fontos emberek hogyan vélekednek róla. Ez a funkció választható és egyáltalán nem befolyásolja a profilok megrajzolását.

A komplex profil birtokában – az én és a szakmák funkcióban – böngészhetünk a szakmák világában. A kitöltő megnézheti, ha mondjuk kertész, vagy orvos szeretne lenni, akkor komplex profilja hogyan illeszkedik ezeknek a szakmáknak, pályáknak a profiljához, hol kell esetleg fejlődnie, hol érte már el azt a kompetenciaszintet, ami e szakma gyakorlásához szükséges. A funkció célja az ismeretszerzés, az érdeklődés felkeltése, az egyéni fejlődési célok felismerése, felismertetése.

Azt gondoljuk, a POM fontos szerepet tölthet be az intézményi pályaorientációban, hiszen beépíthető a pedagógiai programba, rugalmasan, az iskolai élethez igazítva alkalmazható; akár egy pályaorientációs nap keretében, akár több osztályfőnöki órát, akár egy természettudományos órát felhasználva. A POM használatával reméljük, csökkenhet a lemorzsolódás mértéke, és nőhet az esélyegyenlőség.

Összegzésképp elmondhatjuk, hogy a POM útmutatásokat, ajánlásokat fogalmaz meg, segítséget nyújt, ismeretet, információt biztosít a kitöltő számára és iránytűt nyújt a pályák, a munka világához.

Fejlesztésünkhöz akkreditált továbbképzés tartozik, ami jelenleg is zajlik, de e-learning tananyagok áttekintésére és e-learning képzések elvégzésére is lehetőség van.

A projekt fontos feladata az is, hogy fórumok, műhelymunkák alkalmával a pályaorientáció területén különféle fejlesztéseket végző szervezetek, közösségek képviselőit összefogja, közelebb hozza egymáshoz a munka világát, a piaci szereplőket, a felsőoktatást és a köznevelést. Úgy látjuk, hogy sok fejlesztés zajlik itthon, sok jó gyakorlattal rendelkezünk a pályaorientációs munkában, és ezek megismertetése, majd ennek köszönhetően egyre szélesebb körű alkalmazásuk fontos lehet a sikeres pályaorientációs tevékenység szempontjából.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet!