Petránné Képes Gizella

A magyar óvodák jelene, jövője… – Hogyan tovább?
szekció összefoglalója

Online szekciónk előadásai a konferencia témájával koherensek voltak.

Első előadónk, Smizsánszkyné Marján Ida köznevelési szakértő, szociológus, nyugalmazott óvodavezető volt. Előadásának címe: A mai magyar óvodai nevelés helyzete szakmai, módszertani, és pedagógus ellátottság terén, a köznevelés-fejlesztési stratégia rendszerében. Az előadó prezentálása komplexen, objektíven, mindenki számára érthetően, kiválóan hasznosíthatóan foglalta össze az előadás címének megfelelő tartalmakat. Ez az előadás hiánypótló szakmai segítséget nyújt valamennyi óvodai szakember számára, segít eligazodni a hatályos, az óvodák életét szabályozó jogszabályi környezetben, utat mutat szakmai jövő képünk alakításában.

Második előadónk, Veres Jánosné mesterpedagógus, vezető szaktanácsadó, intézményvezető – Nyírbátori Kerekerdő Óvoda, Nyírbátori Óvodaszövetség elnöke volt. Előadásának címe: A pandémiás időszak alatti digitális munkarend megvalósítása a Nyírbátori Kerekerdő Óvodában, tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye óvodáiban. A prezentáció rendkívüli alapossággal, sok-sok képpel illusztrálva, hitelesen mutatta be a pandémia idején végzett nevelő-fejlesztő munkájukat, melynek egyik sajátossága volt, hogy az óvodai csoportok hibrid módon valósították meg munkájukat, hiszen az egyes óvodai csoportok egy része járt óvodába, és voltak, akik otthonukban kapcsolódtak be az óvodai csoportjuk életébe. Előadásából jól nyomon követhetőek voltak a tanügyigazgatási, a munkáltatói és a pedagógia munka folyamatai, melyek megerősítik azt, hogy ezt az időszakot a magas fokú, minden területre kiterjedő szervezettség jellemezte. Az előadásban hangsúlyosan jelent meg az óvoda partneri hálózatával való együttműködés nélkülözhetetlensége. Mindenkinek ajánlom az előadás anyagának megismerését, sok-sok hasznos, más óvodák szervezeti-módszertani kultúrájába sikeresen és eredményesen beépíthető információval szolgál.

A szekció harmadik részében beszélgetést terveztünk: „Jövőkép a konferencia előtti időszak tapasztalatainak tükrében – tanügy igazgatási, munkáltatói, pedagógiai (nevelő-fejlesztő) munka, partnerkapcsolatok” témában. Az online szekció munkájába 23 fő érdeklődő jelezte részvételét, ennek ellenére az interaktívra tervezett szekciónk „éles online közvetítésébe” – többszöri kérésem, kérdésem ellenére – az előadókon kívül senki nem jelentkezett be sem írásban, sem szóban. Nagyon sajnálom ezt, hiszen az óvodai nevelés jövőképének alakításához vártunk volna konkrét fejlesztő javaslatokat, szerettük volna, ha a szekció témájával kapcsolatban megosztották volna tapasztalataikat.

A szekció két előadójával közösen a következőket fogalmaztuk meg az online konferenciába bekapcsolódók részére, rajtuk keresztül az óvodai nevelés minőségi fejlesztésében elkötelezett irányítók, megvalósítók számára.

A konferencia első két napjának előadásai, a szekcióban elhangzott előző két előadás, valamint saját vezetői és szakértői munkánk során nyert tapasztalataink alapján összegezve elmondhatjuk, hogy felelősségteljes feladatunk a jövőben – a világjárvány okozta veszélyhelyzet okán is – az online oktatásra és a digitális oktatásra való felkészülés. Második előadónk, Veres Jánosné egy olyan integrált óvodai szervezet pandémia idején végzett munkájáról osztotta meg tapasztalatait, ahol nem volt probléma az informatikai eszközök és feltételek hiánya, az óvodapedagógusok nagy részének informatikai kompetenciái megfelelőek voltak. A digitális oktatás kialakításába már tettek lépéseket – többek között a DIOO képességfejlesztő rendszer már beépült az óvoda életébe, elektronikus csoportnaplót vezetnek.

Felelősséggel kijelenthetjük, hogy bizony, ez nem jellemző a magyarországi óvodák túlnyomó részére, ezt megerősítette első előadónk is, akinek szintén országos szintű kitekintése van erre vonatkozóan is.

Nagyon aktuális módszertani kérdés, hogy a digitális oktatásnak van-e helye az óvodák életében. Ha nincs, mivel indokoljuk? Ha van helye, akkor mit értünk a „digitális óvodai nevelésen”, „Digitális játékon”? A konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében elhangzott, hogy az óvodában csakis megfelelő módszertani felkészültséggel rendelkező pedagógusokkal lehet megvalósítani a digitális játékokon keresztüli fejlesztést., erre fel kell készíteni az óvodapedagógusokat. Az egyik résztvevő megfogalmazta a digitális oktató programok/játékok lényegét: „Olyan programok, amiben a gyerek be tud lépni, el tud igazodni, fejlődik”. Tisztázni szükséges az óvodai digitális oktatás terminusait, módszertanát. Úgy humán, mint tárgyi feltételekben fel kell készülni ennek megfelelő mértékű és minőségű bevezetésére az óvodák életébe. Digitális játékon keresztüli óvodai nevelés? Sok-sok kérdést vet fel ez a téma. Lehetnek és vannak ellenzői, lehetnek és vannak képviselői. „Ütköztetni” szükséges ezeket az érveket, ellenérveket. Mindenképpen meg kell osztanunk egymással véleményeinket, tapasztalatainkat, hiszen a jövő az informatika világába mutat, ezt el kell ismernünk, a világjárvány jelen időszakában nem mondhatjuk azt, hogy a digitális oktatásnak nincs helye az óvodában, ezt bebizonyította a tavaszi veszélyhelyzet ideje, és (sajnos) most is erre kell készülnünk. Nem engedhetjük el óvodásaink kezét, segíteni kell a karanténba kényszerülő családokat, óvodás gyermekeinket: érezzék, hogy nincsenek egyedül, otthonukban is, továbbra is óvodai közösségükhöz tartoznak.

Kisfaludy László köznevelésért felelős államtitkár „Új köznevelési stratégia” című előadásában elhangzottakat röviden összegeztük a szekció résztvevői számára, fókuszálva az óvoda világára ismertettük a 2021–2030 időszakra kitűzött stratégiai célokat.

Összegzésként, a szekció végén elhangzott: mindenképpen pozitívumként fogalmazzuk meg, hogy a magyarországi óvodák – a különböző mértékű és minőségű tárgyi és humán feltételek mellett – a tavaszi pandémia időszakában minden tőlük telhetőt igyekeztek megtenni azért, hogy óvodásaikkal mindennap valamilyen formában megtalálják a kapcsolatot, biztosítsák számukra a mindennapi fejlesztő tevékenységekhez szükséges feltételeket, ebben a szülők és egyéb szakmai segítők nagy része aktív partner volt.

Dr. Aáry-Tamás Lajos előadására hivatkozva a szekció résztvevőinek közvetítettük az ezzel kapcsolatos dicsérő szavait: A magyar oktatás jól vizsgázott, minden köznevelésben részt vevő szereplőt – pedagógust, gyermeket, szülőt – dicséret illeti a távoktatásban való részvételéért.

Milyen problémákkal is nézünk szembe az óvodai távoktatás és digitális oktatás terén?

• Az óvodák informatikai eszközparkja minimális szinten sem biztosított.
• Az internet lefedettség, az óvodapedagógusok IKT kompetenciái, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek bevonása és az online oktatás adatvédelmi szabályainak betartása nem megfelelő.
• Nem alakult még ki sem helyi, sem régiós, sem országos szinten a tudásátadásnak az a szegmense, a „Jó gyakorlatok megosztása”, ahol a digitális, és online óvodai neveléssel kapcsolatos munkaügyi, tanügyigazgatási, módszertani és a partneri kapcsolatok működtetésének tapasztalatait az óvodák megoszthatják egymással.

Ezeknek a problémáknak a megoldásában közösen kell tennünk a jövőben, ehhez kívánok mindenkinek sok sikert, kitartást és jó egészséget.