Fodor Gábor

Az Iskolai nevelés–oktatás
szekció összefoglalója

Tisztelt Konferencia!

Jelentős kihívásokkal teli időszak áttekintésére vállalkoztak a szekció előadói, hiszen a 2020. március közepétől a tanév végéig terjedő időszak korábban soha nem tapasztalt újdonságokkal állított szembe mindannyiunkat, akik az oktatás területén – vezetőként, tanárként, diákként – működtünk az almúlt hónapokban. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a szülőkre háruló kihívásokat mellett sem, de a szekciónkban a másik oldalról közelítettünk.

Első előadóként mutathattam be annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet néhány héttel a távolléti oktatás elindítását követően folytattunk kollégáimmal. A kutatásnak volt egy pilot szakasza is a tankerületünkön belül, majd ennek a tapasztalatai alapján készült el az ország 16 tankerületére kiterjedő felmérés. A kutatás több szempont szerint tekinthető reprezentatívnak. A kapott válaszok egyértelműen alátámasztották, hogy a váltás váratlansága jelentette a legnagyobb kihívást, aminek következménye volt a rendekezésre álló eszközök kezdeti hiánya – értve ezalatt a kapcsolattartás eszközeit és a digitális tananyagokat egyaránt. Egyértelművé vált, hogy kollégáim pontosan látták a szülőkre háruló többletfeladatok mennyiségét, de azt is kifejezték, hogy a pedagógusok többletmunkája segített leküzdeni az akadályok jelentős részét. A kutatás eredményei is alátámasztják azt, hogy a digitális oktatás kihívásaira vonatkozóan több olyan kérdés vár megválaszolásra, amelyek nélkül nem lehet eredményes ez a tevékenység.

A második előadásban Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetője foglalta össze azokat a módszertani különbségeket, amelyekkel a pedagógusok munkáját igyekeznek támogatni kollégáival abban az irányban, hogy valóban beszélhessünk digitális oktatásról. Az előadó külön kiemelte a Digitális Témahét megváltozott körülmények között történt megrendezését, illetve köszönetet mondott a pedagógusoknak azokért a visszajelzésekért, amellyel a munkát segítették. Az előadásban kitért arra is, hogy a magyarországi tapasztalatokkal jelentős összhangban állnak a nemzetközi eredmények is. Előadásának egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend nem jelentheti a hagyományos módszerek más eszközökkel történő megvalósítását.

Egyházi Andrea előadásában megismerkedhettünk egy tankerület (Pápa) tevékenységének részleteivel. Rámutatott az alsó tagozatosok sajátos helyzetére, illetve kiemelte a tanár–diák–szülő hármas összefogásában rejlő lehetőségeket. Előadásában rámutatott arra is, hogy az eltelt időszakban milyen hatalmas fejlődés volt tapasztalható a digitális eszközök használatának fejlődésében.

Bokor György előadásában egy speciális terület – a zeneoktatás – virtuális térbe helyezésének tapasztalatairól, tevékenységeiről beszélt. Kitért a játékosítás lehetőségeinek használatára, a digitális tárhelyek használatára, de megmutatta, hogy jellemzően továbbra is a hagyományos módszerek alkalmazására került sor, de jelentősen átalakult környezetben.

Gulyás Andrea előadásában azókról a napi tevékenységekről adott számot, amely egy intézmény (Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola) mindennapjaiban jelent meg. Előadása részben a tavaszi időszakról szólt, de rámutatott arra is, hogy a tanévkezdésig terjedő időszakban milyen lépéseket kellett megtenniük ahhoz, hogy annak indítására már olyan szempontból is felkészültek legyenek, amit a tavasszal még csak próbálgattak.

Novák Károly (Cegléberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola) A Microsoft 365 környezet intézményi bevezetésének, a komplex rendszer használatának a részleteiről, tapasztalatairól szól. Előadásában olyan részletekre is kitért, hogy miként érdemes kialakítani a tanulócsoportokat, illetve melyik módszernek milyen előnyei lehetnek. Előadásában arról is szólt, hogy a megoldást kipróbálták a digitális munkarendben való működés mellett olyan helyzetben is, amikor a diákok ugyan ott voltak az iskolában, de tanáruk éppen karanténban kellett tartózkodjon, így távolról tarthatta csak meg a foglalkozást.