Thaisz Miklós

A Hátrányos helyzetű/sajátos nevelési
igényű gyermekek nevelése-oktatása
szekció összefoglalója

1. Blokk: A leghátrányosabb településeken élő, jelentős részben roma gyerekek oktatása, esélyei – A „Felzárkózó települések” program

Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a KSH által készített számítási mód szerint legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező, azaz az ország legszegényebb 300 településen felzárkóztató program indult 2019 nyarán. Első körben 30 településen, 2020 nyarától pedig már összesen 67 településen zajlik az unikális felzárkóztató program, amelynek alapja a Szeretetszolgálat magyar örökség díjas „Jelenlét” programja. A program koordinálását a Belügyminisztériummal szoros együttműködésben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület végzi.

Bevezető előadás: A „Felzárkózó települések” program

Hajdú Krisztina klinikai szakpszichológus, országos vezető szakértő „Iskola a határon” c. előadásában bemutatta a „Felzárkózó települések”, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programját– kiemelt figyelemmel az oktatás területére.

A Jelenlét program egy komplex, közösségi rehabilitációs folyamat elindítása és működtetése:

• Jelenlét, mivel a program lényege állandó segítő jelenlét biztosítása a telepen lakók részére a „fogantatástól a foglalkoztatásig”.
• Komplex, mivel több szakterületre – szociális ellátás, oktatás/képzés, foglalkoztatás, gazdaságfejlesztés, egészségügy, kultúra – együttesen koncentrál.

A gyermekek nevelését-oktatását érintő alapvetések:

• Célunk, hogy minden gyerek a saját tempójában, ütemében haladhasson, ezért a hagyományostól eltérően kell megszerveznünk a tanulás kereteit és rugalmas iskolaszerkezetet alakítunk ki.
• Célunk, hogy a gyerekek minél több pozitív élményt élhessenek át, hogy támogassuk pozitív személyiségjegyeik erősítését, pozitív kapcsolataik kialakítását
• Nyitott, közösségi iskolai működésre törekszünk, ez feltételezi az érintettek (gyerek, szülő, pedagógusok, település) bevonását; a nyitott, helyi közösségbe szervesen illeszkedő intézményi jelenlétet; a szülőkkel és családokkal való szoros kapcsolatot; a civil szervezetekkel való kölcsönös együttműködést.
• A szülőkkel való együttműködés kölcsönös bizalmon és partneri viszonyon alapul. A családok/szülők részt vehetnek az iskolai életben. A szülők hozzáférnek a megfelelő információkhoz.
• Átmenetek fontossága: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvánnyal karöltve kiemelt figyelmet fordít az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessé tételére, megkönnyítésére, az idegrendszeri érés folyamatának támogatására

A bevezető előadás után szakmai beszélgetés alakult ki Hajdú Krisztina (klinikai szakpszichológus, országos vezető szakértő), Molnár-Gál Béla (igazgató – Don Bosco Általános Iskola, Szakképző Iskola, Technikum, Gimnázium és Kollégium) és Thaisz Miklós (ügyvezető igazgató – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány) között. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a siker elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e megtalálni a legmegfelelőbb kollégákat és hosszú távon – a helyiekkel szoros együttműködésben – működtetni a programot.

1. Blokk: Műhelyiskolákkal a lemorzsolódás ellen

Orosz Lajos, pedagógiai-módszertani szakértő, szakmai vezető az MMSZ Iskola Alapítvány műhelyiskola projektjéről szóló előadásával indult ez a blokk.

A műhelyiskola (mint új képzési forma) kísérleti projekt megvalósítását 2020 augusztusában kezdte meg az MMSZ Iskola Alapítvány.

A megvalósítás 17 hónapja alatt elérendő fő célok az alábbiak:

• Milyen módon és milyen módszerekkel történik egy műhelyiskola alapítása, a partnerek megkeresése, kiválasztása és felkészítése?
• Milyen eljárás keretében történik a bevonni kívánt 16-25 éves fiatalok kiválasztása?
• Milyen tanügyigazgatási, jogi lépések és dokumentumok szükségesek a műhelyiskola megalapításához és jövőbeli működéséhez?
• Hogyan, milyen módszerekkel, együttműködésekkel, költségekkel hozható létre és működtethető ez az új képzési forma?
• Hogyan, milyen módszerekkel és költségekkel tehetők alkalmassá a közösségi (szociális) gazdaság szereplői – kiemelt figyelemmel a vállalkozáshiányos térségekre – műhelyiskolai feladatok ellátására?
• Milyen módszerek, eljárások és motivációs eszközök, valamint támogatási formák alkalmasak – különösen hátrányos helyzetű tanulók esetében és hátrányos helyzetű térségekben – a műhelyiskolai képzések sikeres elvégzéséhez, lemorzsolódás nélkül?
• Milyen módon biztosítható az esetleges motivációs eszközök fenntartása nem ilyen kiemelt kísérleti helyzetben?
• Milyen módszerek és eljárások biztosítják, hogy műhelyiskolába bevont termelő és szolgáltató üzemekben dolgozók képesek legyenek a tanulókat a munkaerőpiacon releváns tudáshoz és képességekhez juttatni úgy, hogy azok elhelyezkedése, vagy továbbtanulása sikeres legyen?
• Milyen személyes, vagy szervezett támogatást igényelnek a tanulók és az üzemekben, vagy szolgáltató egységekben dolgozók, akikből az oktatók lesznek?

A hagyományos tanári (oktató) tevékenységhez képest a műhelyiskolában dolgozó mentorok és mesterek fő szerepe a fejlesztés és támogatás. Ennek megfelelően a minősítő értékelés helyét is felváltja a tanulási eredmények figyelembevételén alapuló fejlesztő értékelés.

A tanulási célok meghatározása, az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, sőt, a szabályrendszer és a szerződéses feltételek lefektetése is a tanulók bevonásával történik.

Puskás Balázs programvezető előadása a „Tedd képessé” Don Bosco szakképzés-fejlesztési mintaprogram Műhelyiskola eleméről.

A Szalézi Intézmény Fenntartó a Don Bosco iskola telephelyeként Magyarországon elsőként indított Műhelyiskolát, amely szakképzési mintaprogram a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok szakképzésbe történő visszavezetésére, résszakmához juttatására irányul.

A program három eleme:

• A lemorzsolódás megakadályozása (iskolai ösztönzők és programok).
• A lemorzsolódó diákok részszakmához juttatása (műhelyiskola).
• A végzett diákok bevezetése a munka világába (inkubátor program).

Létszám: öt db 8 fős csoport, melyhez tartozik 1-1 mester (szakoktató) és mentor csoportonként.

Öt részszakma: fémipari gyártás-előkészítő, csőhálózat szerelő, szobafestő, falazó kőműves, lakástextil készítő.

Heti négy nap oktatás, egy nap kompetencia-fejlesztés (pszichológus, gyógypedagógus, életpálya tanácsadó)

Juttatások: Fél minimálbér és 300 000 Ft pályakezdési támogatás, jogosítvány, bejáráshoz bérlet, kirándulások, eszközök, anyagok, munkaruhák.

2021 augusztusában átadásra kerül egy tanműhely-műhelyiskolai csarnok.

Kezdetek: az első két hónap eredményei, tevékenységei:

• A 40 diákból átlagosan 32 van jelen.
• Családlátogatások.
• Ytong, Trilak látogatás.
• Tesco Akadémia, városi kenyérgyár – támogatás, formálódó együttműködés.
• Gyaloglás világnapja – városi sportrendezvény szervezése 250 diákkal.
• Projekt munkák végzése: duguláselhárítás, szaniter szerelés, szobafestés, silók építése, adventi ajándéktáska varrás.
• Kirándulás a diákokkal szeptemberben.
• Első műhelyiskolai oktatói lelki nap.
• Egyéni fejlesztési tervek.
• November–december: tanulók és mesterek első evaluációja.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor Dr. Hafiek Andrea főosztályvezető (ITM Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály), Puskás Balázs programigazgató (Tedd képessé szakképzés-fejlesztési mintaprogram), Orosz Lajos szakmai vezető (Máltai Műhelyiskola Pilot) és Thaisz Miklós ügyvezető igazgató (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány) között. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a műhelyiskola képzési forma alkalmas lehet a 16 év fölötti, lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalok részszakmához juttatására, sőt jelentősen hozzájárulhat a szakképző intézmények pedagógiai kultúrájának megújításához is. Fontos, hogy a jelenleg futó pilot projektek tapasztalatai rendszerszinten beépüljenek a szabályozásba.