Szalay Sándor

A Digitális pedagógiai folyamatok tervezése
Digitális Jólét Program
szekció összefoglalója

A szekció célja az volt, hogy a köznevelési intézmények digitális átállását segítő, az intézményi digitális pedagógiai folyamatok nyomon követését biztosító, tehát a tervezést támogató eszközökre, lehetőségekre irányítsuk rá a figyelmet. A szekció előadásait a konferencia oldalán utólagosan is megtekinthetik. Három részre bonthatjuk a szekcióban folyó munkát.

Az első részben – Ki, mit, hogyan? alcímmel – Tószegi Attila intézményvezető – Zuglói Hermann Ottó Tudásközpont Általános Iskola –, illetve Moss László intézményvezető – Budapest V. kerületi Eötvös József Gimnázium – tartottak előadást arról, hogy az intézményeikben elvégzett korábbi tevékenységek mennyiben járultak hozzá ahhoz, hogy a digitális munkarendre történő átállásuk viszonylag zökkenőmentes volt. Mindkét intézményvezető előadásában nagy hangsúlyt kapott:

• a mindenkori helyzethez illeszkedő tanulási/tanítási környezet kialakítása;
• a „kevesebb néha több”;
• „lassan járj, tovább érsz”;
• nem ülhet egész nap gép előtt a tanuló.

Kitértek arra is az előadásban, hogy nagyon sok energiát kellett abba is fektetni a kollégáiknak, hogy lehetőség szerint kerüljék a tanulók (és önmaguk) túlterhelését, illetve folyamatosan biztosítsák a megfelelő eszközellátottságot.

Mindketten kitértek arra is, hogy erőfeszítéseiket a szülői közösség is értékelte, támogatta, szükség esetén személyes felajánlásokkal is.

A második részben a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Módszertani Központja által megvalósított EFOP-3.2.15 kiemelt projekt keretében kidolgozott Digitális Névjegy Rendszer iskolai kipróbálásának tapasztalatairól, illetve a rendszer visszajelző funkciójának használatáról folytatta kerekasztal-beszélgetést:

• Kampné Gilyén Mária igazgatóhelyettes – Leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola;
• Tarné Éder Mariann, igazgatóhelyettes – Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium;
• Pintér Zsolt, igazgatóhelyettes – Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium.

A beszélgetés moderátora Frész Attila a Digitális Pedagógiai Központ munkatársa volt.

A Digitális Névjegy Rendszer (DNR) olyan komplex online felületen működő intézményi visszajelző- és fejlesztőeszköz, amely alkalmas az iskolák digitális fejlettségi szintjének meghatározására. A rendszer célja sokrétű, hiszen a visszajelzést és fejlesztési javaslatokat nyújtó funkciók révén strukturált formában nyújt információkat a köznevelési intézmény digitális érettségéről és a fejlődés lehetséges lépéseiről. A DNR az iskola digitális átmenetének folyamatában betöltött helyzetéről nyújt pillanatképet: az ehhez vezető út – azaz a rendszer használata – pedig segíti, megerősíti az iskola szereplőinek komplex gondolkodását a digitális iskoláról és annak valamennyi területéről. A beszélgetésben a meghívottak intézményük DNR-rel kapcsolatos tapasztalataikról vallottak. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy a három – több közös vonással is rendelkező, de lényegesen eltérő működési módot reprezentáló intézmény – vezetője jelentős eredménynek tartja intézményük digitális tevékenységének megítélésében a kialakított rendszert.

A DNR elsődleges felhasználója az iskola, amely a modulok kérdéseinek megvitatása és azokra közösen megadott válaszokat követően útmutatást kap a digitális átmenet folyamatában való előrelépés lehetőségeiről. A rendszer visszajelzést nyújt az iskola digitális fejlettségi állapotártól, valamint fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg a tovább haladáshoz, ezáltal támogatást biztosít a beavatkozások és további stratégiai lépések tervezéséhez.

A Digitális Névjegy Rendszer a fenntartó számára információt ad az irányítása alá tartozó iskolák digitális fejlettségéről, ezzel segítve a fenntartó hatáskörébe tartozó fejlesztési erőforrások hatékony felhasználását. Így az adatok ismeretében, célzott területeken, megfelelő eszközökkel tudja támogatni az iskolákat abban, hogy a digitális fejlettségük tekintetében tervezett módon, megfelelő stratégiát alkalmazva léphessenek előre.

A DNR az egyes tématerületekre vonatkozó országos és megyei bontású aggregált adatokat valamennyi érdeklődő számára elérhetővé teszi. Ezáltal láthatóvá válik, hogy a köznevelés a digitalizációban fontos szerepet játszó területeken átlagosan milyen érettségi fokon áll. Az egymást követő évek felmérései után a fejlődés üteme is kirajzolódik, így országos szinten is megfigyelhetővé válnak a változás tendenciái.

A harmadik részben a digitális intézményi működés háttérszolgáltatásairól hallgathattak meg előadást a szekció résztvevői.

Kósa Fehér László főosztályvezető – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség – előadásában az intézmények számára biztosított szolgáltatások biztonsági oldalát emelte ki, de kitért a felhasználói igényekből következő fejlesztési lépésekre is.

Ónodi-Kiss Zoltán főosztályvezető – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség – a szolgáltatásmenedzsment oldaláról közelítve mutatta be az intézményen belüli és azon kívüli hálózatok működésének fenntartása, fejlesztése és bővítése érdekében tett lépéseiket, jövőbeli terveiket.

A záró előadásban Dán Katalin – senior IoT account manager, Vodafone Magyarország Zrt. – a Vodafone Digitális Tanterem szolgáltatásaival ismertette meg – több gyakorlati példát is bemutatva – a hallgatóságot.

A Digitális Tanterem program keretében a résztvevő iskolák tanulói digitális pedagógiai módszereket és tartalmakat magában foglaló, minőségi oktatást kaphatnak. Céljuk, hogy a gyakorló pedagógusok tudatosan használhassák a digitális eszközöket és speciális tartalmakat, ezzel is növelve a tanulók motivációját és a tanulás hatékonyságát, eredményességét.

A digitális oktatás tantárgyaktól és intézményektől függetlenül képes előnyöket nyújtani a felhasználói számára – így a közoktatási intézményeken túl akár a magániskolák, nyelviskolák vagy felnőttképzéssel foglalkozó intézmények számára is kiváló megoldás lehet a Digitális Tanterem.

A Digitális Tanterem program keretében egy okos tanterem eszköztára:

• egy érintőképernyős kijelző – okos tábla – és az azt vezérlő számítógép,
• a tanári notebook,
• az osztály létszámától függően 35–40 darab tablet, és
• a tabletek biztonságos tárolására és feltöltésére szolgáló szekrény.