Dr. Révész László
A Komplex Alapprogram EFOP-3.1.2.
Eszterházy Károly Egyetem
szekció összefoglalója
Ahogy a köznevelésben is, a Komplex Alapprogram életében is jelentős változásokat hozott a pandémia, melyre a program kidolgozásakor és bevezetésekor nem lehetett felkészülni. A kialakult helyzet következtében a programot a megvalósítás tekintetében igazítani kellett a lehetőségekhez. A feladat a helyzetelemzéssel, a módosítandó területek azonosításával, és a megoldáskereséssel kezdődött meg.
A megoldások között szerepelt a pedagógus-továbbképzések fenntartása, mely a távtanítás, majd távoktatás bevezetésével valósulhatott meg. A program képzéseit távoktatásos formára dolgoztuk át, akkreditáltuk az Oktatási Hivatalnál, majd egy korszerű, interaktivitást lehetővé tevő online platformot dolgoztunk ki. Ez lehetőséget biztosított a pedagógusok bevonására, a képzések megvalósítására. A képzésszervező rendszerünket adaptáltuk a megváltozott lehetőségekhez, majd felkészítettük a képzőket egy, a szokásostól jelentősen eltérő, új képzési formára és szerepre. A távoktatásban a képzők feladata eltolódott a facilitálás, tutorálás irányba.
Másik jelentős fejlesztési terület a Szakmai Támogatórendszer átalakítása. Az alapjai megvoltak az online formában is megvalósítható szakmai támogatásnak, hiszen kialakításra került már korábban az e-SzTR, azonban a pedagógusok jellemzően hagyományos módon (telefon, email, személyes) vették igénybe a szakmai támogatást. Szakmai támogatóink a pandémiás időszakban nem látogathatták az iskolákat, így a teljes szakmai támogatási szolgáltatáscsomag online formára került átdolgozásra. Az e-SzTR felület megújult, valamint funkciókkal bővült. A jelenléti támogatások jellemzően online felületeken valósultak meg.
A program ezen szakaszában fontosnak tartottuk a különböző csatornákon való kapcsolattartást az iskolákkal, így az élménysuli magazinunk, a Facebook-kommunikációnk első sorban arra fókuszált, hogy tanácsokat adjunk az iskoláknak, a pedagógusoknak, valamint segítsük a program megvalósítását. Létrehoztunk a KAPOCS-tagoknak egy zárt Facebook-csoportot, ahol napi szinten kommunikáltunk az iskolákkal, válaszoltuk meg a kérdéseiket.
Meglepő módon ebben a nehéz helyzetben az iskolák kedvét nem vette el a program megvalósítása és a KAPOCS iskolahálózatba, valamint az Élménysuli címre több iskola jelentkezett, mint az első tanévet követően. Ennek eredményeként jelenleg már 70 iskola tagja az iskolahálózatnak, valamint 25 Élménysuli van az országban. 11 iskola meg is újította az Élménysuli címet!
A jövő tekintetében bízunk a program további sikerében, valamint abban, hogy az iskolai tanítás-nevelés, valóban az iskolában valósul meg.
A Komplex Alapprogram számokban
Dr. Török Balázs tudományos főmunkatárs – Eszterházy Károly Egyetem Komplex Alapprogram – előadásában az országos köznevelési adatbázisok vizsgálataira alapozva mutatta be, hogy milyen hatással volt a Komplex Alapprogram a bevont intézményi kör mutatóira.
Az elemzések alapján egyértelműen kimutatható, hogy a Komplex Alapprogramba bevont intézmények mutatói rendszerint az adott terület (megye) átlagánál rosszabb értékeket mutatnak. A Komplex Alapprogram – a korai iskolaelhagyás megelőzése során – az oktatási rendszer kompenzációs kapacitásait erősíti, miközben pedagógiai eljárásrendi javaslatai révén a tanulói tapasztalatok kedvező irányú befolyásolását célozta meg.
Bár a korai iskolaelhagyásban veszélyeztetett tanulók aránya a Komplex Alapprogram által támogatott intézményi körben 2017 és 2019 között minden mérési időszakban magasabb volt, mint a nem KAP-os intézményegységekben a 2019-es országos kompetenciamérés átlag adatai arra is utalnak, hogy a Komplex Alapprogramba bevont intézményegységeken keresztül a projekt azon tanulókat érte el, akik alacsonyabb készségszintjük miatt a korai iskolaelhagyás tekintetében magasabb kockázati besorolásúnak tekinthetők, mint azok a tanulók, akik a nem KAP-os iskolákba járnak.
A Komplex Alapprogram jelenlegi helyzete az iskolákban
Dr. K. Nagy Emese dékán, munkacsoportvezető – Eszterházy Károly Egyetem Komplex Alapprogram a Komplex Alapprogram elfogadásáról, iskolai bevezetéséről nyújtott rövid összefoglalót.
Az előadó kiemelte, hogy a program sikeressége több tényező függvénye. Az osztálytermi hatékonyságot befolyásolják a pedagógusok személyiségjegyei, képességei, készségei, pedagógiai döntésüket pedig meghatározza az attitűdjük (amely tapasztalat útján szerveződik), a nézeteik (amely elkötelezettséget, ideológiát jelent) és a tudásuk (azaz a szakszerű cselekvést irányító propozíciók és értelmezések). A Komplex Alapprogramnak is, mint bármelyik más, az oktatásban megjelenő innovációnak az elfogadása azért nehéz, mert a pedagógusok nézetei nagyrészt stabilak és ellenállnak a változásoknak. A pedagógusok tanulástámogatásának a célja, hogy szemléletbeli és pedagógiai, módszertani kultúraváltás következzen be a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok sikeres nevelésének-oktatásának a tekintetében.
A program alkalmazásának a sikeréhez nem elég az egyén szintjén zajló változás, hanem szükség van a szervezeti kultúra változására is. A Komplex Alapprogram azokban az iskolákban sikeres, ahol mind a vezető, mind a pedagógusok kielégítő tudással rendelkeznek a nevelés-oktatás folyamatairól. A helyi igények szintén fontos szerepet játszanak a program sikerében, amely mellett kulcsfontosságú tényezőként emeljük ki a kommunikációs stratégia kidolgozását, amelynek a leglényegesebb eleme a folyamatos információáramlás. Jelenti ez a fenntartó, a pedagóguskollégák, a beiskolázási körzet, a szülők és az egyéb partnerszervezetek más és más tartalmi oldalról való informálását, a kölcsönös és folyamatos információcserét. Elfogadottság és elégedettség, a sikerélmény érzete akkor érhető el, ha a döntéshozásban szerepet kap, és megvalósul a szereplők közti állandó kommunikáció, a résztvevők folyamatos tájékoztatása, tájékozottsága.
A program jelenleg a megvalósítás tekintetében a „kiteljesedés” szakaszában van. E félévben közel száz iskola képzése és utókövetése kezdődik meg.
A Komplex Alapprogram digitális portfóliájának bemutatása
Dr. Racsko Réka munkacsoport-vezető – Eszterházy Károly Egyetem Komplex Alapprogram – előadásában bemutatta, hogy a Komplex Alapprogram informatikai támogatásához egy olyan – az Eszterházy Károly Egyetem Informatikai Fejlesztések Intézete által kidolgozott – keretrendszert (eKERNEL) implementáltak, amely lehetővé teszi az egykapus belépést, azaz a pedagógusok – a bejelentkezést követően – minden digitális szolgáltatást ugyanazon a felületen érnek el. A fejlesztéseket az Informatikai Fejlesztésekért felelős munkacsoport koordinálta, illetve egy helpdesk szolgáltatást jelenleg is működtetnek a technikai problémák megoldására.
A komplexalapprogram.hu egy publikus, bárki számára elérhető weboldalt is kínál az érdeklődőnek. A KAPU rendszer pedig a belépési pont a módszertani kultúraváltást elősegítő program bevezetését és alkalmazását segítő szolgáltatási portfólió informatikai felületeihez (Képzésszervező Rendszer, e-Learning, Elektronikus Szakmai Támogató Rendszer, Tudástár, Jelenléti Támogató Rendszer).
A Képzésszervező Rendszer célja, hogy a KAP-hoz csatlakozni kívánó pedagógusok két kötelező és két választható 30 órás blended-, és a távoktatási formában megvalósuló továbbképzését koordinálja, valamint az ehhez szükséges adminisztratív jellegű tevékenységeket ellássa.
Az e-SZTR (Elektronikus Szakmai Támogatórendszer) egy virtuális támogató felület, amelyen keresztül szakmai jellegű kérdéseiket küldhetik el az iskolák.
A Tudástár a program intézményi bevezetését támogató kiadványokat, szakmai anyagokat, óravázlatokat és segédleteket tartalmaz a programban résztvevők számára kereshető felületen. A rendszer folyamatosan bővülő, lektorált tartalmakat kínál. Jelenleg 59 tematikus tervet, 1661 ellenőrzött óravázlatot, 1189 alprogrami foglalkozásterv-illusztrációt, 25 tanítói és tanári kézikönyvet, 1917 db tankockát, 37 mintaóra-felvételt és 35 egyéb kiadványt tartalmaz. A pedagógusoknak saját tanmeneteket is szerkeszthetnek az interaktív felületen, melyhez a Tudástárban lévő meglévő anyagokat is hozzákapcsolhatják. Célunk tartalombővítés, a szakmai támogatás keretében készülő óravázlatok közül a kiválók publikálása által.
A Jelenléti Támogatórendszer célja, hogy a Komplex Alapprogramot alkalmazó intézmények vezetőinek, tantestületeinek, pedagógusainak egyéni és csoportos formában megvalósuló jelenléti támogatást nyújtson. A tanácsadások és hospitálások igénylése és megszervezése, valamint az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése a felületen keresztül történik.
Úgy véljük, hogy e komplex rendszer hatékonyan támogatja a pedagógusok digitális módszertani kultúraváltását és az iskolák digitális érettségének növelését, amelyre a jelenleg kialakult járványhelyzetben fokozott szükség és igény mutatkozik.
