Kóródi Bence Gábor
Az Oktatási Hivatal taneszközfejlesztései
az EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében
szekció összefoglalója
Farkas Csaba kerettantervi szakértő, tananyagfejlesztő A módosított Nat és kerettanterv szerint fejlesztett tankönyvek a Digitális kultúra tantárgyban című előadásában kitért arra, hogy a digitális átalakulás milyen komoly kihívást is jelent az oktatási rendszerünk számára. Ahhoz, hogy a tanulók sikeresen érvényesüljenek a társadalmi életben és megfeleljenek a gazdaság munkaerőpiaci elvárásainak, el kell sajátítaniuk a felvetődő és megoldásra váró kérdések digitális eszközökkel történő megoldását. Ebben a folyamatban nagy szerepe van az informatika tantárgy helyét átvevő, tartalmában és célkitűzéseiben megújult digitális kultúra tantárgynak. A digitális kultúraváltás egyúttal kommunikációs kultúraváltást is jelent, amelyhez az oktatásnak-nevelésnek is alkalmazkodnia kell, hiszen mindez hatással van a szókincsünkre és az életvitelünkre, a munka világára is (digitális írástudás, összetett problémák megoldása, adatbázisok, táblázatkezelési és programozási alapismeretek, információs technológiák, robotika, webes és mobiltechnológiák). Az új tantárgyhoz készült ötödikes és kilencedikes tankönyveket szeptembertől már használhatják a tanulók és a tanárok, de már készülnek a hatodikos és a tizedikes tankönyvek is.
Bozóki Anita témavezető a Multimédiás tananyagtartalmak és a Nemzeti Köznevelési Portál című előadásában élőben mutatta be a portál multimédiás tartalmait, az okoskönyvekbe ágyazott és a médiatárban külön is fellelhető, több mint 2000 digitális tartalmat – az animációktól a kisfilmekig, interaktív térképektől és a hangoskönyvektől az egyéb audiovizuális tartalmakig mindazt a gazdag tárházat, amelyből válogathat a pedagógus az óráján – bármely tantárgyat is tanít. A szakértő kitért ezek pedagógiai lehetőségeire a szemléltetéstől az élményszerű tanulásig, illetve ezek típusaira is: arra, hogyan lehet és célszerű felhasználni ezeket a tanórán.
Törőcsik Katalin témavezető Okostankönyv-fejlesztés felmenő rendszerben a módosított Nat szerint címmel tartott előadást, melynek során bemutatta a Nemzeti Köznevelési Portál főoldalát és ennek fő funkcióit. Ismertette az okostankönyv alapvető részeit és a leckék felépítését, használatát. Elmondta azt is, hogy a nyár folyamán az 5. és a 9. évfolyamon a NAT2020-as tankönyvek alapján átdolgozásra került a közismereti okostankönyvek tartalma, és ezeket a frissített okostankönyvek kerültek publikálásra a tanév kezdetére. Részletesen bemutatott egy-egy leckét a NAT2020-as Történelem 5., az Irodalom 5., a Magyar nyelv 9. és a Matematika 9. okostankönyvekből. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is számos NAT2020-as okostankönyv fejlesztése zajlik, készül a Technika és tervezés 5. és a Digitális kultúra 5. és 9. papír tankönyvek okostankönyvi adaptációja. Jelenleg a Vizuális kultúra 5. és 9. tanári kézikönyv digitális változatán dolgoznak. 2021 tavaszán akkreditálásra kerülnek a Vizuális kultúra 7–11. okostankönyv sorozat elemi is, amelyek már eleve csak digitálisan lesznek elérhetőek. A jövő évben felmenő rendszerben folytatódik a NAT2020-hoz igazított tankönyvek alapján a 6. és a 10. évfolyamos okostankönyvek átdolgozása, frissítése is, továbbá a télen megkezdődik egy alsós digitális tananyagfejlesztés is – multimédiás és gamifikációs elemekkel gazdagítva.
Végül Forró Orsolya és Takács Ádám a Papír alapú és digitális taneszközök fejlesztése az SNI-s tanulók számára című előadásukban annak a munkának az eredményeiről számoltak be, amely a papír alapú taneszközök digitalizálásával és önálló digitális tartalmak létrehozásával gazdagítja a köznevelési portál kínálatát. Enyhe SNI-s (eSNI-s) csoporton itt a tanulásban és az értelmükben akadályozott gyermekeket értjük, akik intelligenciahányadosa 50 és 70 közötti. A csoporton belül igen jelentősek az idővel csak növekvő egyéni különbségek, amelyek miatt oktatásukban a tananyagok személyre szabása, a differenciálás nem nélkülözhető. A tananyagok fejlesztésekor fontos szempont volt az a feltételezés, hogy a gyerekek – a középsúlyos, olvasni gyakorlatilag nem tudó, másik SNI-s célcsoporttól (kSNI-s) eltérően – idővel a könyvek, elsősorban a számukra fejlesztett okosfeladatok önálló használatát is elsajátítják. Az eSNI-s gyerekek fejlesztéséhez természetesen felhasználtak kSNI-s és a neurotipikusan (átlagosan) fejlődő gyerekeknek készült feladatokat is. Az okosfeladatok számottevő része olyan tantárgyak – például számtan vagy olvasás-írás – tanulása során is segítséget jelenthet, amelyekhez nem készülnek eSNI-s tananyagok. Kitértek arra is, hogy a feladatszerkesztő felület használatával a pedagógusok saját feladatokat is készíthetnek, a publikált vagy saját feladatokból pedig feladatsorokat állíthatnak össze. A szakemberek által készített feladatokból a pedagógusok saját példányt menthetnek, majd néhány kattintással (néhány paraméter megváltoztatásával) a csoport vagy az egyes gyerek igényeihez tudnak szabni gyakorlatilag bármely feladatot. Mindezek fényében igen valószínű tehát, hogy a jelenleg is fejlesztés alatt álló SNI-s taneszközök a gyógy- és fejlesztő pedagógus kollégák nélkülözhetetlen segítőtársai lesznek.
