A Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Iskola Alapítvány műhelyiskola projektje

Összefoglaló, általános adatok

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján a műhelyiskola a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába állásához szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési forma. A műhelyiskola folyamatos mentori támogatással hozzájárul a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy személyes és társas kompetenciáinak fejlesztéséhez és önálló életkezdéséhez szükséges alapismeretek átadásához. A műhelyiskolai képzési forma egyik célja a szakképzési rendszerben a lemorzsolódással veszélyeztetett, 16 éven felüli (általános iskolai végzettséggel rendelkező vagy Dobbantó programot végzett) fiatalok képzésben tartása, illetve be- és visszajuttatása a szakképzésbe.

Az alapítvány által végzett program a Korm. rendeletben megfogalmazott műhelyiskolai képzési formához kapcsolódik, annak kísérleti pilotjaként működik. A pilot program megvalósítása keretében a részszakma megszerzésére irányuló műhelyiskolai képzés a szakképzésről szóló 2020. évi LXXX. törvény 9. § (4) bekezdése alapján a szakképzésért felelős miniszter engedélyével kísérleti jelleggel, pilot programként, a miniszteri engedélyben és jelen kérelemben meghatározott feltételekkel kerül megszervezésre. A megvalósítandó program célja a képzésben részt vevők részszakmához juttatása mellett az is, hogy a műhelyiskola tervezéséhez, működtetéséhez és hatásának vizsgálatához szakképző intézmények számára módszertanokat, szerződés mintákat, eljárásokat, szervezési- és képzési irányítási jó gyakorlatokat tegyen közzé.

A pilot program célja továbbá a szakképző intézményben a lemorzsolódás határán álló vagy már lemorzsolódott tanulók képzésbe történő visszavezetése, a korai iskolaelhagyás csökkentése, valamint a tehetséggondozás megvalósítása.

A támogatott tevékenység megvalósításában együttműködő szervezet(ek):

• MMSZ Károly Róbert Középiskola (3200 Gyöngyös, Katona József u. 4.) olyan szakképző intézmény, ahol megteremthető a feltétel a jelenleg is oktatott szakács, cukrász, pincér - vendégtéri szakember és kereskedelmi értékesítő (eladó) szakmákhoz kapcsolódó részszakmák (pl.: cukrászsegéd, pincérsegéd, szakácssegéd) megszerzésére. Az iskola a tanműhelyek alapinfrastruktúrájával – tankonyha, kávézó, tanétterem, cukrászkabinet, pincérkabinet, kereskedelmi kabinet és pénztárgépterem stb. – rendelkezik. Az iskolában fejlesztő terem kerül kialakításra. Az iskola képzett szakoktatói gárdájából kerülnek ki szakmaspecifikusan a programban mentoroknak nevezett szakemberek. Az iskola végzi a tanulók vizsgáztatását és képzését.
• Északnyugati Átjáró Oktató és Közösségfejlesztő Szociális Szövetkezet (5235 Tiszabura, Széchenyi utca 4.) A szövetkezet tiszaburai és tiszabői telephelyein (Varroda: 5235 Tiszabura, Széchenyi u. 4.; Asztalos üzem: 5235 Tiszabura, Dózsa György út 90., Növénytartósító üzem: 5232 Tiszabő, Fő utca 32.) találhatók azok az üzemek, amelyek a műhelyiskolai képzést a későbbiekben megvalósítják.
• MMSZ Iskola Alapítvány Tiszaburai Általános Iskolájában (5235 Tiszabura, Kossuth Lajos utca 62/B) a tiszaburai és tiszabői műhelyiskolai képzéshez a tiszaburai iskola tud a fejlesztő terem kialakításához megfelelő helyiséget biztosítani – a szociális szövetkezet telephelyein a fejlesztő terem kialakítása nem megoldható –, amelynek felszerelését a projektből kívánjuk biztosítani. A termet az MMSZ Iskola Alapítvány szereli fel, és a jövőbeni műhelyiskolai képzéseken is használni fogja.

A programot megvalósító szervezet bemutatása

A megvalósítás helyszínein a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület évek óta jelen van, aktív szociális és nevelő-oktató munkát, munkaerőpiaci tevékenységet folytat[1]. Az MMSZ Iskola Alapítvány óvodák, általános és középiskolák fenntartójaként komoly tapasztalatokat szerzett a szakképzés és az alapfokú oktatás területén.

A megvalósítás települési és intézményi helyszínei:

• Gyöngyös városában az MMSZ Károly Róbert Középiskola olyan szakképző intézmény, ahol megteremthető a feltétel a jelenleg is oktatott szakács, cukrász, pincér-vendégtéri szakember és kereskedelmi értékesítő (eladó) szakmákhoz kapcsolódó szakácssegéd, cukrászsegéd, pincérsegéd részszakmák megszerzésére. Az iskola a tanműhelyek alapinfrastruktúrájával – tankonyha, kávézó, tanétterem, cukrászkabinet, pincérkabinet, kereskedelmi kabinet és pénztárgépterem stb. – rendelkezik. Az iskolában fejlesztő terem kerül kialakításra. Az iskola képzett szakoktatói gárdájából kerülnek ki szakmaspecifikusan a programban mentoroknak nevezett szakemberek. Az iskola végzi a tanulók vizsgáztatását és képzését.
• A Tiszabura községben is működő, de több telephelyen is jelen lévő Északnyugati Átjáró Oktató és Közösségfejlesztő Szociális Szövetkezet (5235 Tiszabura, Széchenyi utca 4.) A szövetkezetben az asztalos, a divatszabó (női szabó), illetve – lehetőség szerint – az élelmiszeripari ágazatba tartozó feldolgozó szakmákhoz kapcsolódó részszakmák megszerzésére nyílik majd lehetőség. A műhelyiskola-koncepciónk kiválóan illeszkedik az MMSZ Kunhegyes járásban, a szövetkezet telephelyein elsősorban Tiszabőn, Tiszaburán folytatott kiterjedt szociális, oktatási és munkahelyteremtő tevékenységéhez, amelyben már most partnerünk a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és a Magyar Nemzeti Bank. A telephelyeken találhatók azok a piaci elven működő termelő üzemek, amelyekben a műhelyiskola képzést szeretnénk elvégeztetni. Előzetes információink szerint az üzemek készek erre a feladatra, de a részletek és feltételek kimunkálása a program keretében történik.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) való együttműködés pont arra a területre – a középfokú szakképzésre – terjedne ki, amely terület irányába szeretnénk kiterjeszteni tevékenységünket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „fogantatástól a foglalkoztatásig” programjának szellemében.

Az MMSZ Egyesülethez kötődő szociális szövetkezet tiszaburai telephelyei – Tiszaburán, Tiszabőn és a térségben élő – a programban részt vevő tanulói esetében munkahelyi körülmények között látnák el a műhelyiskolai tanulók felkészítését a szakmai vizsgára, azaz végeznék a munkába ágyazott képzést. A tiszaburai és tiszabői tanulók a gyöngyösi iskolával állnak majd tanulói jogviszonyban.

• MMSZ Iskola Alapítvány Tiszaburai Általános Iskolája (5235 Tiszabura, Kossuth Lajos utca 62/B). Az iskolában kerül kialakításra a fejlesztő terem, ahol a tanulók üzemben nem megvalósítható fejlesztése történik. Az iskola tanáraiból is kerülnének ki mentorok, akik a mentori tevékenység keretében az iskola programjához illeszkedően pályaorientációs tevékenységet is folytatnának. Az iskolában kerül kialakításra a fejlesztő terem, a képzés során a mentorok alapkompetencia fejlesztést illetve szociális kompetencia fejlesztést végeznek. A terem műhelytől eltérően inkább iskolai környezetre hasonlítóan kerül kialakításra. A teremben érhetők el az esetleges szakmai könyvek, informatikai eszközök. Terveink szerint a terem a jövőben is szolgálni fogja a szakképzést, mint szakmai orientációs tér, illetve a műhelyiskola folytatásánál is használni fogjuk.

A program bemutatása

A műhelyiskolai képzésen olyan, a Szakképzés 4.0 stratégia egyik fontos újításaként megjelenő (a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Szkt.), valamint az Szkr-ben nevesített), munkába ágyazott szakképzési formát értünk, amelynek célja tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között, egy-öt fős csoportokban, 6–24 hónapos képzési idő alatt részszakmához juttatni a képzésben résztvevő tanulókat.

Az Szkt. 21. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a szakképző iskola – a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző iskola esetében a szakképzési centrum engedélyével – műhelyiskola keretében a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési formát indíthat.

Mindezek alapján olyan képzési formát és intézményt képzeltünk el a projektben kísérleti jelleggel pilot program keretében kipróbálni, amely képzési formában tanulók a részszakmához kapcsolódó kompetenciákat, szakmai tudást a munkafeladatok ellátása során magas szociális, egészségügyi és mentális biztonságban sajátíthatják el. Az említett biztonságos környezet alatt elsősorban a közvetlen munkahelyi, szociális és mentális biztonságot értjük. Az üzemek szociális jellegüknél fogva érzékenyek a hátrányos helyzetű emberek problémáira, illetve a szociokulturális sajátosságokra. A műhelyiskola minden esetben a munkaerőpiaccal közvetlen, élő és aktív kapcsolatban van, magas munkaszocializációs biztonságot nyújt, valamint mindezeken felül elvégzését követően lehetőség van a magasabb szakmai képesítést nyújtó intézményben való továbbtanulásra is. Ugyanakkor a műhelyiskola fókuszban tartja és hangsúlyosan támogatja a tanulók munkába illesztését, vagy önálló vállalkozás ösztönzését. Mindezen tevékenységeket a lakóhelyhez lehető legközelebb kívánjuk vinni, a helyi intézményi hálózat fejlesztő hatásainak kihasználása érdekében is.

A pilot projekt és annak kísérletként való működése

Mivel új képzési formáról van szó, szükséges a modell kísérleti leírása a szakmai előkészítési szakaszban. Ugyanebben a szakaszban szükséges az alapvető paraméterek előzetes kidolgozása, az érintettek (szakemberek és tanulók) kiválasztási folyamatának, az együttműködést leíró eljárások, szerződésminták és más működéshez szükséges elvek és módszerek elkészítése. A pilot projektben mindezek kipróbálása, a beválás értékelése, valamint esetleges korrekciója is megtörténik.

A végrehajtási szakaszban a partnerekkel együtt előzetes kontroll alá vetnénk az előkészítő szakaszban készült anyagokat, valamint módszertani felkészítést is végeznénk. Szintén a végrehajtási szakaszban a mentorok és mesterek által nyújtott szolgáltatásokkal látnánk el a képzést, mint fő feladatot, figyelembe véve a felmerült tanulói és a képzést szolgáltatók (a szociális szövetkezet tiszaburai üzemei és a gyöngyösi iskola) által jelzett pedagógiai, és szociális igényeket. A tanulók esetében többféle motivációs elem kerülne kipróbálásra, ezek közül az egyik ilyen az ösztönző rendszer, amelynek finanszírozási módját, lehetőségeit, feltételeit megvizsgáljuk.

A projekt záró szakaszában főleg, de már a folyamat során is közzé kívánunk tenni egyes elemeket. A záró szakasz feladata a modell véglegesítése a folyamatba ágyazott értékelések és értékelő dokumentációk, valamint vizsgálatok alapján.

A projekt keretében összesen legalább 20 tanuló szerez részszakmát a 2020/2021. és a 2021/2022. tanév során, a pilot program 17 hónapos megvalósítási időszakában. Nem zárjuk ki a lehetőségét annak, hogy több tanuló is képzettséget szerezzen, mert a végzett, vagy lemorzsolódott tanulók helyébe igyekszünk újabb tanulókat felvenni, a program költségvetési keretei között.

A program alapvetően pilotként működik. Célunk az, hogy a Műhelyiskola létrehozása és működtetése a gyakorlatban pilot jelleggel folytatott tevékenységként elvégzésre, tapasztalatai rögzítésére és szintetizálásra kerüljön. Az alkalmazott módszerek például: adatok és információk rögzítése és feldolgozása, dokumentum és adatelemzés, fókuszcsoportos interjúk. A folyamatos jelleggel történő beszámolási és elszámolási rendben keletkező adatok és információk dokumentáltan biztosítják azt a kellő mennyiségű tényadatot, amelynek alapján az összegző tevékenységek megalapozottsága biztosítható.

A munkatevékenységeket mindezek miatt is erős szakmai adminisztrációval és minőségbiztosítással kívánjuk végezni, hogy a tapasztalatok és általánosítások validációja biztosított legyen, így a Minisztérium kipróbált eljárásokat és módszereket tudjon adni a műhelyiskolai képzést indítani szándékozó szakképző intézményeknek.

Eredménynek tekintjük azokat a strukturáltan leírt tapasztalatokat és módszereket, valamint leírásokat, amelyeket módszertanként, gyakorlatként más megvalósítók számára közzétehető formában átadunk. A kísérleti jelleggel megvalósuló program eredményeit képező módszerek és modell leírások az alábbi, az ITM-mel is egyeztetett kérdések/hipotézisek mentén születnek meg. Az eredményeket megközelítő pontossággal a hipotézisekhez illeszkedően bemutatjuk, természetesen ezeket a negyedéves jelentésekben, az ITM igényei szerint alakítjuk, formáljuk:

Kérdéseink, melyekre a pilot program megvalósítása során válaszokat keresünk

Milyen módon és milyen módszerekkel történik egy műhelyiskola alapítása, a partnerek megkeresése, kiválasztása és felkészítése?

• Alapítási dokumentumok, maga az alapítási eljárás és gyakorlati igazgatási tanügyigazgatás tapasztalatok.
• Oktatók és mentorok, valamint az üzleti szervezetek e területtel, vagy feladattal megbízott szakembereinek felkészítő képzési módszere, képzési tartalma és programja.

Milyen eljárás keretében történik a bevonni kívánt 16–25 éves fiatalok kiválasztása?

• A képzésben résztvevő tanulók felkutatásának és bevonásának eljárása és eszközei, ezen területek gyakorlati tapasztalatai.

Milyen tanügy-igazgatási és jogi lépések és dokumentumok szükségesek a műhelyiskola megalapításához és jövőbeli működéséhez?

• Az alapítás jogi aktusának leírása és dokumentumai.
• Az iskolai szervezetbe integrálás dokumentumai.
• Szerződés minták a tanulókkal és együttműködő partnerekkel.

Hogyan, milyen módszerekkel, együttműködésekkel, költségekkel hozható létre és működtethető ez az új képzési forma?

• Fejlesztés és működés költségei, a költségvetés mintázata.

Hogyan, milyen módszerekkel és költségekkel tehetők alkalmassá a közösségi (szociális) gazdaság szereplői – kiemelt figyelemmel a vállalkozáshiányos térségekre – műhelyiskolai feladatok ellátására?

• A szociális gazdasági szereplőkkel történő együttműködés eljárása és mintája.

Milyen módszerek, eljárások és motivációs eszközök, valamint támogatási formák alkalmasak – különösen hátrányos helyzetű tanulók esetében és hátrányos helyzetű térségekben – a műhelyiskolai képzések sikeres elvégzéséhez, lemorzsolódás nélkül?

• A program előkészítése során már tapasztalatokat gyűjtöttünk a célcsoport motivációs igényeiről és a környezet motivációs tulajdonságairól. Egy fenntartható és méltányos ösztöndíjrendszerre vonatkozóan javaslatot kívánunk megfogalmazni azzal a céllal, hogy a majdani alkalmazóknak segítséget nyújtsunk egy komplex tanulói motivációs rendszer kialakításához.

Milyen módon biztosítható az esetleges motivációs eszközök fenntartása, nem ilyen kiemelt kísérleti helyzetben?

• Külön az üzleti tervezési logika rendjét követve, az üzemekkel együttműködve igyekszünk egy olyan üzleti modellt alkotni, amely modellel a képzés motivációs eszközrendszere jelen speciális képzési helyzeten túl is fenntartható.

Milyen módszerek és eljárások biztosítják, hogy műhelyiskolába bevont termelő és szolgáltató üzemekben dolgozók képesek legyenek a tanulókat a munkaerőpiacon releváns tudáshoz és képességekhez juttatni úgy, hogy azok elhelyezkedése, vagy továbbtanulása sikeres legyen?

• A dolgozók felkészítésének folyamata és módszertana reményeink szerint erre a kérdésre a vizsgált helyzetben választ ad.

Milyen személyes, vagy szervezett támogatást igényelnek a tanulók és az üzemekben, vagy szolgáltató egységekben dolgozók, akikből az oktatók lesznek?

• Az oktatók és tanulók kiválasztásának és felkészítésének módszertana eljárásában keressük erre a kérdésre a választ.

A program szerkezeti elemei

A program során a résztvevők és a program szakmai értékelő és összegző tevékenységeit és eredményeit a fenti hipotézisek/kérdések alapján határoztuk meg. Bizonyos kérdésekre vonatkozóan vannak nem igazolt előfeltételezéseink és megoldásaink, de annyira új képzési formáról van szó, hogy ezek igazolásához valóság alapú vizsgálat kell.

A megvalósítandó program két pillérből áll. Egyrészt a részszakma megszerzésére felkészítő gyakorlati képzés és a képzés előkészítő és megvalósító tapasztalatok rögzítése.

A program fő pillére maga a részszakmára felkészítő gyakorlatorientált oktatás, 20 főt kívánunk részszakmához juttatni. A lemorzsolódást igyekszünk kiküszöbölni, mértékét nem tudjuk megnyugtató biztonsággal becsülni. A program során lemorzsolódó tanulókat folyamatosan pótolni fogjuk. Azon tanulók esetében is igyekszünk feltölteni felszabaduló helyet, akik sikeres vizsgát szereznek.

 

A képzendők köre (ezt megelőzően, illetve a továbbiakban: tanulók): a 8. évfolyamot (vagy Dobbantó programot) elvégzett, 16 és 25 éves kor közötti tanulók, akik nem kezdték meg a továbbtanulást szakképző intézményben, vagy lemorzsolódtak a szakképzésből.

Képzők/mesterek: azok a pilot programba bevont, vagy a későbbiek során bevonásra kerülő termelő üzemekben, vagy szolgáltató egységekben dolgozó, komoly szakmai tapasztalattal rendelkező mesterek, akik vagy rendelkeznek oktatói képesítéssel, vagy alapvető oktatói kompetenciák narratív tudásával rendelkeznek, vagy azok elsajátítására képesek.

Mentorokat is foglalkoztatnánk a projektben, ők lennének azok a pedagógus, vagy szakoktatói, vagy szociális munkás képzettséggel rendelkező munkatársak, akik a projektben a kompetencia fejlesztést és egyéni, széleskörű személyes mentorálást végeznék, mentoronként maximum 4-5 tanulóval, és az oktatásban résztvevő szakmai oktatókkal/mesterekkel. A mentorok lehetnek az intézményekben dolgozók köréből kikerülő mentorok, és intézményeken kívüli mentorok, szerepük és feladatuk alapjában viszont ugyanaz.

A program során a következő szakmákhoz tartozó részszakmákra készítenénk fel a tanulókat:

• Tiszabura:
• Asztalos (asztalosipari szerelő);
• Divatszabó (textiltermék-összeállító);
• Tiszabő:
• Tartósítóiparitermék-készítő (konzervgyártó);
• Gyöngyös:
• Cukrász (cukrászsegéd);
• Pincér-vendégtéri szakember (pincérsegéd);
• Szakács (szakácssegéd);
• Kereskedelmi értékesítő (bolti előkészítő).

A felsorolt szakmákhoz tartozó részszakmákra való felkészítések mind meghirdetésre kerülnek a program keretében, a meghirdetés a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány csatornáin keresztül, illetve a helyszíneken és a környező településeken személyes megszólítással történik, továbbá szakképző intézményeket is meg fogunk keresni közvetlenül. Csak azon képzéseket indítanánk el, amelyekre legalább három jelentkezés érkezik, így optimalizálva a rendelkezésre álló forrásokat.

Az oktatás pillérhez tartozóan a tanulókat, képzőket/mestereket és mentorokat támogató alábbi szakmai szolgáltatások nyújtásával is tervezünk:

• Felkészítő képzéseket tervezünk a képzőknek/mestereknek, mentoroknak, valamint a projektben szakmai feladatot végzőknek. Ezeken a képzéseken számítunk továbbá a kiválasztott képzési partnerek képviselőinek jelenlétére is. A minimum 20 fő bevonását célzó képzést 3 × 1 napos formában képzeljük el.
• A képzések témái:
• a szakképzés új irányai, a tanulási eredmény alapú módszertan alkalmazása;
• pedagógiai és pszichológiai alapvetések tisztázása;
• a részszakmák tanulási eredményeinek közös összegyűjtése;
• a képzési és kimeneti követelmények értelmezése, a vizsgarendszer értelmezése;
• a projekt és portfólió típusú értékelő eljárások megtanítása.

A képzéseket a szakmai vezetés irányításával, és az összegyűjtött igényekre figyelemmel a szakmai szakértők dolgoznák ki, és hajtanák végre. A képzések elsősorban a szakmai tervezés és végrehajtás egységességét szolgálnák, illetve alapvető pedagógiai kompetenciák fejlesztését irányoznák elő. A képzések nagymértékben támaszkodnának azokra a valós szakmai igényekre, amelyek a projekt során megjelennek (esetek/problémák/gyakorlatok). Fontosnak gondoljuk, hogy mesterek és mentorok, a pilotban résztvevő szakemberek és szakértők egységes attitűddel és magatartással álljanak a képzendő tanulók képzési, motivációs és szociális problémáihoz, érzékenyek legyenek a tanulói szükségletekre.

• A képzések elemi feltételeinek biztosítása érdekében alanyi jogú támogatást biztosítanánk tanulói képzési/tanulói szerződéses keretek között (pl.: tanulói bérlet, munka és védőruházat, tananyagok). A költségvetésben beállított összeg szakmánként eltérően fedezi a munka és védőruházatot, védőeszközöket, ezért részletesen nem tudjuk jelenleg elkülönítetten megtervezni, ezek mértékét, mennyiségét adott üzem szakmai szabályainak betartása mentén kívánjuk beszerezni. A tananyagok tekintetében elképzelhetőnek tartjuk esetleges szakmai könyvek beszerzését, amelyeket szintén az adott szakma képviselői tudják majd pontosan megnevezni. A támogatásokat az ösztönző rendszer részeként kívánjuk kezelni, és tudatosítani értéküket a tanulókban.

A második pillér tevékenységei során a szakmai szakértőkkel a képzőkkel/mesterekkel, mentorokkal és tanulókkal együttműködésben a már felsorolt kérdésekre keresnénk a válaszokat és készítenénk el a modell leírást.

A szakmai szakértők a projekt során 10 hónapos időtartamban, a pillérben terepmunkásként a teljes fejlesztési folyamatot is aktívan támogatnák képzések megtartásával, esetmegoldó megbeszélésekkel, szakmai vezetői iránymutatással szakmai anyagokat állítanánk össze olyan formában, hogy azok általánosan is használhatók legyenek más szakképző intézményekben. Továbbá a projekt monitoringját és dokumentálását is végeznék, esettanulmányokban rögzítve minden tevékenységet, valamint a tevékenységek eredmény és hatás vizsgálatát is elvégeznék és rögzítenék. Az eredmények leírását a projekt megvalósítását követően, a benyújtandó elszámolás keretében a támogató rendelkezésére bocsátjuk. A projekt lezárása után további egy évig vállaljuk, hogy a programban részt vett tanulókat utánkövetjük, melynek eredményét (minimum öt oldal terjedelemben) a tapasztalatok összegzését követően, egy hónapon belül eljuttatjuk a támogatóhoz. Az utánkövetés során vizsgálnánk, hogy a végzettek életútja hogyan alakul, továbbtanulnak, vagy munkába állnak-e, és ott milyen eredményességgel állják meg a helyüket.

A projekt adminisztrációs és szakmai irányítását elkülönült stáb végezné, a költségek és tevékenységek lehatárolása érdekében külön projekt tevékenységként. A szakmai adminisztrációt és szakmai szervezést egy fő végezné a szakmai vezető irányításával. A pénzügyi adminisztrációt, beszerzéseket és HR feladatokat pénzügyi vezető irányításával egy fő pénzügyi adminisztrátor segítené. A projekt szakmai vezetője főállásban végezné a tevékenységét, a többi szakember esetében pedig a túlmunkájukat ismernénk el.

Távlati célok, tervek a program esetleges folytatásáról

Az MMSZ Iskola Alapítvány elkötelezett a szakképzés megújításában, ezért a kipróbált és működő modellt kész egyrészt folytatni a már megalakult műhelyiskolában, másrészt kész nevelőtestületeket fogadni a modell megismertetése céljából a helyszíneken. Amennyiben igény van rá, az alapítvány 5 helyszínen szakképzési centrumokat, más szakképző intézményeket igény szerint támogat, segít a műhelyiskolai képzési forma elindításában, megvalósításában. A program eredményei és tapasztalatai jól beépíthetők az alapítvány megújuló szakképző iskolai hálózatába is.

A program felsorolt eredményeit, valamint a kifejlesztett és kipróbált know-how-t közzétennénk az MMSZ Iskola Alapítvány honlapján, valamint átadnánk a szélesebb szakmai közvéleménynek is, valamint az MMSZ Iskola Alapítvány az ITM felé negyedévente beszámol a szakmai előrehaladásról.

Az MMSZ Iskola Alapítvány a műhelyiskolai pilot program eredményeit, szellemi termékeit további szabad felhasználásra ingyenesen az ITM rendelkezésére bocsátja.

Fejlesztési célok és ezekkel összefüggő indikátorok meghatározása,
a támogatás hatására bekövetkező fejlődés bemutatása

Indikátor	Hatások
10 felkészített képző/mester és mentor szakmai együttműködők	A felkészített képző/mester és mentor képesek a tanulók munkafolyamatba ágyazott sikeres képzésére úgy, hogy a tanuló motivációját kialakítják és fenntartják, lemorzsolódását megakadályozzák, esetleges továbbtanulását elősegítik. A projektben együttműködő szakemberek egységesen képesek gondolkodni és cselekedni a program végrehajtásában, egységesen értelmeznek kérdéseket és alkalmaznak folyamatokat, valamint motiváltak és érzékenyek a program folyamatos fejlesztésében.
Minimum 20 tanuló szerzi meg a részszakmát.	A képzett tanulók munkaerőpiaci helyzete javul, elhelyezkedési esélyük nő.
A műhelyiskola, mint képzési forma, valamint a termelő vagy szolgáltató üzemi kapcsolatok módszereinek, alapjainak, eljárásainak gyakorlati kipróbálása és leírása	A pedagógiai rendszer olyan módon kerül elkészítésre, hogy azt más szakképző intézmények is könnyen adaptálhassák. A műhelyiskolai képzési formában részt vevő szakképző intézmények, termelő vagy szolgáltató üzemek/egységek kipróbált példa alapján sikeresen integrálhatják alaptevékenységükbe a tanulók képzését. Az üzemi kapcsolatokat a Gyöngyös és környéke vendéglátóipari üzemeire építjük. A pilot előkészítése során tisztáztuk pl., hogy ezek az üzemek nyitottak arra, hogy egyes esetekben a képzés során tanrenden kívül fogadnak tanulókat, a tanulók üzemeket látogathatnak és bízunk abban, hogy foglalkoztatóként is megjelennek. A gyöngyösi tanműhelyek kiválóan felszereltek, de értelemszerűen egyelőre nem „éles” üzemben működnek, fontosnak tartjuk, hogy a tanulók ilyen üzemi helyzeteket is tapasztaljanak vagy kipróbálhassák magukat.
A műhelyiskola mint képzési forma gyakorlati kísérletben történő kipróbálásán keresztül a beválás, az eredmények és hatások vizsgálati eredményeinek leírása.	A leendő műhelyiskola alapítók képesek legyenek felmérni a várható hatásokat, a szükséges fizikai és humán erőforrás szükségletet, és a pilot eredményei alapján tervezni tudják céljaikat, megállapíthassák elvárásaikat.
Módszertanok, eljárások és jó gyakorlatok leírása.	A műhelyiskolát létesítő intézmények munkájukhoz mintát, segédletet kaphatnak, ezzel könnyebb lesz az indítás és működtetés.
Kialakított formadokumentumok és szerződésminták.	A műhelyiskolát létesítő intézmények munkájukhoz mintát, segédletet kaphatnak, ezzel könnyebb lesz az indítás és működtetés.