Dr. Forró Orsolya – Takács Ádám

A papír alapú és a digitális tananyagfejlesztés
eredményei az SNI tanulók számára

Takács Ádám a „középsúlyos SNI” (értelmileg akadályozott tanulók) területének témavezetője. Forró Orsolya az „enyhe SNI” (tanulásban akadályozott tanulók) területén dolgozó három szerkesztőség egyikének digitális pedagógiai módszertani koordinátora.

Jelen írásunkban annak a munkának az eredményeiről számolunk be, amelyet az EFOP-3.2.2.–VEKOP-15-2016-00001-es projekt 2. számú digitális alprojektjének keretében, számos kollégánkkal együtt végeztünk és végzünk jelenleg is. Feladatunk papíralapú taneszközök digitális, ún. okostankönyv formátumú változatának kifejlesztése az „SNI-s” tanulók számára. A projekt 2016-ban indult az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben, amelynek feladatait 2019. december 1-jétől az Oktatási Hivatal vette át. A tananyagfejlesztés legjelentősebb részét 2018 júniusától végezzük.

Ebben az összefoglalóban nem térünk ki részletesen a munkánk alapjául szolgáló papíralapú taneszközök fejlesztésére, mivel ez a folyamat a digitális területtől szervezetileg elkülönülten, az 1. számú alprojekt keretében zajlott. Nem tárgyaljuk az okostankönyvek részét képező, SNI-s diákok számára készített multimédiás tartalmakat sem, mivel azokról Bozóki Anita írásából (lásd 224. oldal) kaphat képet az érdeklődő olvasó.

1. Az „SNI”

1.1. Kik az „SNI-s” tanulók?

Bár szakmai szempontból a terminológiahasználat nem precíz, a munka során – így ebben az összefoglalóban is – „SNI-s”, vagyis sajátos nevelési igényű tanulónak az értelmi sérüléssel (intellektuális képességzavarral) élő, vagyis tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulókat nevezzük. A továbbiakban pusztán az egyszerűség kedvéért elhagyjuk a terminológia pontatlanságát jelölő idézőjelet, és ebben a sajátos értelmezésben fogjuk használni az SNI szót.

A tanulásban akadályozott gyermekek intelligenciahányadosa 50 és 69 közötti (BNO-kód: F70); őket nevezzük némiképp eufemisztikusan „enyhe SNI-seknek”. Az enyhe terminus az enyhe értelmi fogyatékosság mára kissé kiavult címkéjére utal. Bár a politikailag korrekt tanulásban akadályozott terminus kicsit talán félrevezetően mintha arra utalna, hogy az érintettek nehézségei csupán az iskolai oktatás során jelentkeznek, a tanulás itt tágan értelmezendő, hiszen valójában mindenféle tanulási folyamat lassabban és rosszabb hatásfokkal működik náluk, tehát az élet minden területén nehezebb boldogulniuk, mint átlagos, neurotipikus társaiknak. A továbbiakban az enyhe SNI jelölésére az egyszerűség jegyében az eSNI rövidítést fogjuk alkalmazni.

A „középsúlyos SNI-sek” csoportja a középsúlyos értelmi fogyatékos, ma inkább: értelmileg akadályozott gyermekeké (BNO-kód: F71). Intelligenciahányadosuk 35 és 49 közötti. Az ily módon értelmezett „középsúlyos SNI”-t kSNI-nek fogjuk rövidíteni.

1.2. Az SNI-s tanulók sajátos szükségletei

Az SNI-s tanulókhoz alkalmazkodó oktatás célja értelemszerűen kognitív, kommunikációs, motorikus és szociális képességeik fejlesztése az egyéni erősségek és gyengeségek figyelembevételével. A modern pedagógiai gondolkodás a neurotipikus tanulók oktatásában is elsődlegesnek tartja a képességek, készségek, kompetenciák fejlesztését, az SNI-s tanuló esetében azonban szükségszerű ezen tartani a fókuszt, hiszen a sérült idegrendszer kisebb terhelhetőségéből fakadóan erősen szűrni kell mindazt, aminek az elsajátítását a gyermektől elvárjuk. A tananyag tehát jóval kevesebb, mint a többségi oktatásban, és az alapvető írás-olvasási, matematikai készségek mellett elsősorban a gyermeket közvetlenül körülvevő emberi, tárgyi és természeti környezet elemeivel ismerteti meg a gyermeket. A tananyag mennyiségének csökkentése lehetőséget ad arra, hogy az információkat több idő alatt, többszöri ismétléssel rögzítsék.

Az „életre nevelés” népszerű szlogen az átlagos oktatásban is, SNI-ben azonban mindez kicsit más értelmezésben kerül előtérbe. Itt ugyanis a tananyag számos olyan elemet is tartalmaz, amelyeket az átlagos gyermek már óvodában, az egyre önállóbbá válás során spontán vagy több-kevesebb segítséggel elsajátít. Az eSNI-s Technika, életvitel és gyakorlat tárgy anyagának például nemcsak első, de második osztályban is részei az étkezés, tisztálkodás, öltözködés olyan elemei, mint például a kéz- és fogmosás vagy a cipőfűző megkötése. A kSNI-s gyerekek pedig mindezt még hosszabb idő alatt, még több ismétléssel, gyakorlással sajátítják el. Ez azt jelenti tehát, hogy SNI-ben az iskolai oktatásra hárul számos olyan készség kifejlesztése és számos olyan ismeret elsajátításának segítése, amelyek egy átlagos gyermek oktatásának nem részét, hanem előfeltételét képezik. Másrészről a tananyag későbbi évfolyamokon is elsősorban a praktikus, a későbbi önálló (vagy a lehető legönállóbb) életvitel szempontjából fontos információkat állítja a középpontba.

Mivel az SNI-s gyermeknek az átlagosnál több ismétlés, gyakorlás szükséges egy adott információ rögzítéséhez, oktatásukban a tantárgyi koncentráció különösen fontos. A tantárgyközi tartalmak egyben azt is biztosítják, hogy ugyanazzal az információval különféle kontextusokban is találkozzon a gyermek. Mivel a tananyag minden tárgyból egyszerűbb, a tananyagfejlesztésben is jóval egyszerűbb teljesíteni ezt a kritériumot, mint a többségi oktatásban, hiszen ott egy-egy tantárgyból magas szintű szaktárgyi ismereteket kell birtokolnia a tanárnak, amely szinten általában a többi tárgy közül egyiket sem ismeri.

Az SNI-s gyermek az átlagosnál nehezebben koncentrál, figyelme könnyebben terelődik. Az SNI-s okostankönyvek tervezésekor tehát az egyik alapvető gyógypedagógiai igény volt a zavaró ingerek kiszűrése, vagyis az, hogy a felületek minél kevesebb olyan ingert tartalmazzanak, amelyek nehezíthetik a gyermek figyelmének az elsajátítandó tananyagon, illetve az elvégzendő feladaton tartását. Ez sok esetben éppen azoknak az ingereknek a kiszűrését jelenti, amelyek az átlagos felhasználó számára kellemessé, élvezetessé, izgalmassá tesznek egy felületet vagy feladatot – ilyen lehet például a képi vagy verbális humor, egy grafika esetében pedig az ábrázolt tárgy vagy személy elvontabb, egyedibb sajátosságainak többé-kevésbé művészi megjelenítése. Ez az igény sajátos, a korábban fejlesztett okostankönyvektől eltérő megjelenést, valamint működést igényel. Erről lesz szó a következő részben.

Bár az SNI-s tanulók fejlesztése kis csoportokban történik, a közöttük lévő nagyon jelentős, a korral egyre jelentősebbé váló egyéni különbségek miatt a differenciálás oktatásuk megkerülhetetlen követelménye (ehhez ld. a 4.4. részt).

2. Az SNI okostankönyvek és okosfeladatok sajátosságai

Az SNI-s gyerekek és az őket oktató gyógypedagógusok sajátos igényeire szabott digitális taneszközök tervezésének kiindulópontja egyfelől az a több, mint kétéves folyamat volt, amelynek eredményét, a Nemzeti Közoktatási Portálon publikált okostankönyveket jóval a projektidőszak végét követően, 2020 márciusában, a digitális oktatás bevezetésének apropóján ismerhették meg a felhasználók. Az okostankönyv-készítés tapasztalata direkt módon örökítődött át az SNI-s projektbe az előző projekten tapasztalatot szerző munkatársak (tananyagfejlesztő pedagógusok, HTML-szerkesztők, grafikusok, vezetők) révén, akik ritka kivételekkel az új projekt csapatába integrálódtak. Az SNI-s csapat másik részét az eSNI, illetve kSNI területről érkező gyakorló gyógypedagógus kollégák adták; ez a kétfajta kompetencia – a digitálistananyag-fejlesztői, valamint a gyógypedagógiai – tette lehetővé az SNI-s gyerekek igényeihez alkalmazkodó tankönyvstruktúra, illetve feladattípusok kifejlesztését.

2.1. A prezentációs nézet

A neurotipikus tanulók számára fejlesztett okostankönyvek szembetűnő jellegzetessége a tananyag és a vizuális ingerek bősége, amely más, nem tanítási célra készült internetes tartalmakhoz hasonlóvá, tehát vonzóvá teszi ezeket a tankönyveket az átlagos felhasználó szemében. Az okostankönyvek leckeoldalainak jellegzetes grafikus elemei az úgynevezett fejlécgrafikák (a szakzsargonban banner), amelyek a webdizájnban járatos grafikus szakemberek, valamint az adott tárgyat tanító pedagógus tananyagfejlesztő kollégák együttműködésének eredményei. A fejlécgrafikák könyvenként eltérő tartalmi és grafikai koncepcióra épülnek (az itt példaként megadott Magyar nyelv 9.-ben például a tananyag megjegyzését, felidézését segítő eszközöknek tervezték őket), azonban színvilágukkal, stílusukkal minden esetben megragadják a figyelmet, és jelentős motiváló hatással bírnak.

 

30. 30. ábra: Magyarázó szerepű fejlécgrafika a Magyar nyelv 9.-ben.

Az SNI-s tanulók egy jelentős részét azonban a neurotipikus gyermekek számára készült okostankönyvek ingergazdagsága inkább akadályozza, mint segíti a tanulási folyamatban. Ezért a „klasszikus” SNI-s (a kSNI-s és az alsós eSNI-s) okostankönyveket nemcsak a tananyag tartalma, mennyisége és jellege különbözteti meg az átlagos okostankönyvektől, hanem megjelenésük és működésük is.

Az átlagos okostankönyvekben egy-egy lecke teljes tartalma nem fér el egy képernyőn (ahogy általában egyetlen nyomtatott oldalon sem); a lecke képernyőn nem látható részéhez a felhasználó görgetéssel jut el. A leckeszövegek hossza, a tankönyvben megjelenített digitális kiegészítő tartalmak (interaktív feladatok és térképek, multimédiás elemek), valamint a tankönyvön és leckén belüli navigációt lehetővé tévő elemek összessége minden esetben igen komplex látványt képez, amelyhez azonban az átlagos felhasználó viszonylag hamar hozzászokik; egyértelmű vizuális kulcsok és a szükséges IKT kompetencia birtokában pedig gyorsan és biztosan képes tájékozódni az elemek és funkciók között. A 31. ábrán egy átlagos leckeoldal részletét mutatjuk be a Magyar nyelv 6. okostankönyvből; ezen az alábbiak láthatók:

• a lecke címe, illetve a leckék közötti lépkedést lehetővé tevő leckeváltó nyilak,
• alatta a leckeszöveg egyik szekciója szöveggel és képpel,
• alatta a leckék egyik visszatérő, összefoglaló szekciója (Gondolatgyűjtő),
• alatta egy interaktív feladat részlete (ikonok, cím, instrukció, halmazfeliratok),
• jobb oldalt a keresőablak,
• alatta pedig a lenyitható és összecsukható menü, amely a tankönyvben és a leckében való navigálást teszi lehetővé.

 

31. 31. ábra: Átlagos leckeoldal egy képernyőn elférő elemei a Magyar nyelv 6. okostankönyvben

Az SNI-s tanulók igényeinek megfelelő taneszközök az átlagos tankönyvekhez képest kevesebb leckéből állnak, a leckékben kevesebb (kSNI-s könyvekben minimális) a szöveg, illetve kevesebbféle szekció ismétlődik bennük. Azonban a tartalom leegyszerűsítése sem oldja meg azokat a problémákat, amelyeket egy kSNI-s vagy egy fiatalabb eSNI-s gyermeknek a színes, változatos tartalomtípusok, a képernyőn félig-meddig látható, éppen nem releváns szövegek és képek, valamint a könyv struktúrájának áttekintését, az azon belüli navigációt lehetővé tévő elemek egyidejű jelenléte okoz. Ezért az SNI-s tanulók számára olyan tankönyvstruktúrát fejlesztettünk ki, amelynek használatával az átlagos okostankönyvek vizuális komplexitása által jelentett kihívások jelentős mértékben csökkennek. A prezentációs nézetet használó vagy dianézetes könyvek küllemre egy PowerPoint prezentációra emlékeztetnek leginkább. Egyszerre egy „diányi” tartalmat jelenítünk meg bennük, és az oldalak közötti léptetést a diák két oldalán látható, grafikailag minden könyvben egységes nyilak teszik lehetővé, amelyeket a téri orientáció fejlesztése során széles körben alkalmazott piros szív- és kék kézikonok révén kapcsolunk a jobb és bal fogalmához. Mivel az okos­tankönyvek papíralapú változatait értelemszerűen nem erre a felületre tervezték, minden dianézetes könyv HTML-verziójának felépítése során diánként kellett mérlegelni –gyógypedagógia és esztétikai szempontokat is figyelembe véve –, hogy a papírtankönyves tartalmakból mennyi és milyen elrendezésben kerüljön egy-egy diára.

A tankönyvön és a leckén belüli navigáció természetesen ezekben a könyvekben is alapvető szükséglet, tehát adott: a 32. ábrán a bal felső sarokban látható nyíl hozza elő, illetve rejti el a tankönyv és a lecke jobb oldalon látható menüjét, amelynek használatával a tankönyv, illetve a lecke adott pontjaira lépkedés nélkül is eljuthatunk.

 

32. 32. ábra: Dianézetes könyv egy oldala a kSNI-s Életvitel és gyakorlat 3. okostankönyvből
33. 33. ábra: A tankönyv- és leckemenü (jobboldalt) dianézetes könyvekben

Kevésbé látványos, mégis fontos jellegzetessége az SNI-s könyvek szövegének a tipográfia: a betűméret nagyobb az átlagos okostankönyvekhez képest, a betűtípus pedig a „talpas”. Értelemszerűen mindkettő a betűk könnyebb megkülönböztethetőségét, az olvasás megkönnyítését szolgálja.

2.2. Az SNI-s okosfeladatok

Az okostankönyvek jellegzetes, népszerű elemei az interaktív, úgynevezett okosfeladatok, amelyek tartalmának létrehozása teljes egészében a digitális alprojekt feladata. Az NKP-n eddig publikált felső tagozatos és középiskolás okostankönyvekben összesen 10 000 ilyen feladat található; ezek a tankönyvektől függetlenül is használhatóak (erről részletesen ld. a 4.1. részt). A 34. ábra egy képeket tartalmazó, „húzd és ejtsd” típusú párosítós feladat képernyőképét mutatja. A feladat megoldása során a képek alatti üres helyekre kell húzni az alsó sorban látható, barna hátteres szöveges elemeket. A felső, barna sávban az okosfeladatra, valamint annak típusára utaló ikonok láthatók, valamint egy a feladat nehézségét ötfokú skálán mutató szivárványszínű ikon. Az alsó, barna sávban elhelyezkedő két színes, kattintható kör a feladat újrakezdését, illetve kiértékelését teszi lehetővé. Az okosfeladatok a feladattárból megnyitva a képen is látható zöld háttérszínnel rendelkeznek, azonban az okostankönyvekben a háttérszín fejezetenként állítható, így a feladatok többnyire ettől eltérő színűek.

34. 34. ábra: Átlagos stílusú feladat a Magyar nyelv 6. okostankönyvből

Az SNI-s könyvek fejlesztése során természetesen nemcsak a tankönyvi struktúrát, hanem az okosfeladatok megjelenítését és működését is a felhasználói csoport sajátosságaihoz kellett szabnunk. Ez egyrészt a feladatok megjelenítésének egyszerűsítését jelentette. A 6. ábrán látható feladatot az 34. ábra „átlagos” feladatából hoztuk létre az SNI-s, ún. egyszerű stílus beállításával, így jól érzékelhető a kétféle megjelenítés közötti különbség.

 

35. 35. ábra: A Magyar nyelv 6. okostankönyvből származó feladat egyszerű stílusú változata

Bár az átlagos felhasználó számára talán kellemesebb látványt nyújtanak az átlagos stílusú feladatok, a feltűnő háttérszín hiánya segíti a feladatmegoldáshoz szükséges folyamatok jobb hatásfokú működését: segíti az alak-háttér megkülönböztetést, ezáltal a képek értelmezését. Az egyszerű megjelenítés elrejti a feladatok azon részleteit, amelyek a feladatmegoldás szempontjából irrelevánsak: ilyenek az okosfeladat- és okosfeladattípus-ikonok, a nehézségjelző ikon, a feladat címe, valamint a funkciógombok melletti, azokat értelmező szövegek is. A nehézségjelző ikon elrejtésének más okai is vannak a figyelmet elvonó ingerek kiküszöbölése mellett. Egyrészt az SNI-s osztályokban a gyerekek közötti, jelentős különbségek igen nehézzé teszik annak megítélését, hogy egy nekik szánt feladat mennyire nehéz. Másrészt a feladat nehézségére (vagy könnyűségére) való bármilyen reflexió teherként nehezedhet a feladatot megoldó gyerekre, aki ennek következtében elzárkózhat attól, hogy megpróbálkozzon a feladat elvégzésével, vagy a jó feladatmegoldást is kudarcként élheti meg annak tudatában, hogy a számára kihívást jelentő feladat valójában egyáltalán nem nehéz.

Az okosfeladatok SNI-kompatibilissé alakításához nemcsak a látványt, hanem a feladatok működését érintő változtatásokra is szükség volt. Az átlagos feladatok kiértékelése az Ellenőrzés szöveg melletti zöld gombra kattintva történik meg (ld. a 35. ábrát). Ha a tanuló a feladatot teljes egészében jól oldotta meg, A megoldásod tökéletes! szöveg jelenik meg, a helyes válaszok pedig zöld keretet kapnak. (Ez a visszajelzés minden feladatban egységes, azonban van mód arra is, hogy személyre szabott, egyedi szöveges visszajelzést adjunk a feladat sikeres, illetve sikertelen elvégzését követően.) Amennyiben a feladat megoldása nem teljesen jó: ha például egy tízelemű halmaz kilenc elemét a megfelelő halmazba húzza be, de egyet ront, a visszajelzés: A megoldásod nem tökéletes! Ilyenkor a helyes válaszok zöld, a helytelenek piros keretet kapnak. Ezen a ponton lehetőség van a feladat folytatására, illetve a jó válaszok kikérésére; utóbbi esetben azonban szöveges visszajelzés nem jelenik meg (ennek akkor van jelentősége, ha a tanár a feladat elvégzésének bizonyításaképpen képernyőképet kér a tanulótól). A megoldást csak akkor lehet kikérni, ha a tanuló elkezdte a feladat megoldását, például az egyik elemet az egyik halmazba helyezte. Ha enélkül kattint az ellenőrzés gombra, a Nem kezdtél hozzá a feladathoz! visszajelzést kapja.

Egy SNI-s tanuló számára több tényező is problémát jelenthet ebben a folyamatban. Egyrészt amennyiben nem biztos a feladat megoldásában, akkor vagy ebben a bizonytalan állapotban kell végig csinálnia a feladatot, vagy minden egyes válasz – például minden egyes elem halmazba helyezése – után ki kel kérnie a jó megoldást, majd a Folytatásra kattintva folytatnia a feladatot. Utóbbi esetben minden egyes jó válasz – például minden, a megfelelő halmazba helyezett elem – után negatív visszajelzést is kap (A megoldásod nem tökéletes!) akkor is, ha addig minden egyes válasza helyes volt. Ezért az SNI-s működésű okosfeladatokban a feladatvégi kiértékelés mellett a tanuló minden elvégzett részfeladat – például minden egyes helyére illesztett elem – után azonnali visszajelzést kap arról, hogy jó-e a megoldás vagy nem. Ráadásul ez a visszajelzés jóval diszkrétebb is, mint az átlagos feladatoké, amely a megoldásokat explicit módon a jó és rossz kategóriákban helyezi el. SNI-s működésű feladatokban a tanuló csak jó választ tud adni; a halmazos feladat példájánál maradva csak abba a halmazba tudja behúzni az adott elemet, amelyikben annak helye van. A megfelelő halmazba húzott elem elengedés után zöld keretet kap, ezzel jelezve, hogy a megoldás jó. A nem megfelelő halmazba húzott elem viszont elengedéskor nem kap piros keretet, hanem eredeti helyére pattan vissza anélkül, hogy a megoldási kísérletet rossznak minősítenénk. A tanuló tehát egyértelmű, de tapintatos visszajelzést kap arról, hogy nem megfelelő a megoldás, míg a jó megoldást a zöld kerettel „díjazzuk”. Amikor az össze elem a megfelelő helyre került, animált zöld pipa ad visszajelzést arról, hogy a feladat megoldása teljes. Az SNI-s működésű okosfeladatokban tehát a gyermek nem tud hibázni, a jó megoldásról viszont azonnali pozitív visszajelzést kap.

2.3. SNI-s könyvek – SNI-s feladatok

Összefoglalva az eddigieket: az SNI-s feladatok két tekintetben: megjelenítésükben és működésükben térhetnek el az átlagos feladatoktól. Ez a két paraméter azonban egymástól függetlenül állítható a feladatokban: készíthetünk teljes egészükben SNI-s feladatokat – ez jellemző a kSNI területére –, de dönthetünk úgy is, hogy csak az egyszerű stílust vagy csak a szupportív kiértékelést szeretnénk alkalmazni. És persze bizonyos feltételek között az is lehetséges, hogy átlagos stílusú és kiértékelésű feladatokat használjunk SNI-s tanulók oktatásában. A projekt során fejlesztés alatt álló okostankönyvek között mindhárom megoldásra van példa; erre a kérdésre részletesebben a 3.2. részben térünk vissza röviden.

3. SNI-s okostankönyveink

A projekt során összesen 30 darab eSNI-s és másfélszer annyi, 46 darab kSNI-s okostankönyvet fejlesztünk. Ezek közül eddig hat eSNI-s könyv készült el: az Informatika 5–8., valamint az Angol 7–8. évfolyamok. A többi okostankönyv fejlesztését 2021. február 28-ig zárjuk le. A hat publikált okostankönyv elérhető az nkp.hu oldalon az évfolyamra, valamint a tárgy animált ikonjára kattintva.

A kSNI területen kilenc tantárgy okostankönyveit fejlesztjük. A Kommunikáció, Olvasás-írás, valamint Számolás és mérés tankönyvekből mind a nyolc évfolyam elkészül. Tematikusan összefüggő, a nyolc éves képzést lefedő tankönyvcsaládot alkotnak az Önkiszolgálás 1–2., valamint az Életvitel és gyakorlat 3–8. tankönyvek. Hat évfolyamot fejlesztünk az Ének-zene (1–6.) okostankönyvekből, négyet Környezetismeretből (5–8.), kettőt pedig az Információs eszközök használata (7–8.), valamint a Társadalmi ismeretek (7–8.) tárgyakból.

Az eSNI-s könyvek közül az Informatika és Angol tankönyvcsaládok a továbbiakban „felfelé” bővülnek: informatikából a szakképzés és a részszakképzés számára 9. és 10. évfolyamos könyvek készülnek, angolból pedig a 9–12., valamint a szakiskolai 9. előkészítő évfolyam anyaga. A vizuális kultúra tárgyhoz a teljes általános iskolai sorozat elkészül az 1.-től a 8. évfolyamig. A Technika, életvitel és gyakorlat könyvek 1–2., valamint 5–6. évfolyamait fejlesztjük, ezeken kívül az ötödik osztály anyagát történelemből, hon- és népismeretből, valamint a 9. évfolyamét természetismeretből.

3.1. A kSNI-s okostankönyvek

A kSNI könyvek digitális feldolgozásának alapkoncepciója az volt, hogy a pedagógusok gyorsan és egyszerűen kezelhető felületen tudjanak minél több eszközhöz jutni a tanítás-tanulás folyamatában. Alapos fejtörést okozott nekünk, hogy ezt miként tudjuk úgy megoldani, hogy a feladatokat és egyéb kiegészítőket a kSNI-s tanulók is használni tudják azzal a megkötéssel, hogy a lehetőségekhez képest a figyelmet és a fókuszt a tanítani vágyott tartalom felé fordítsuk az órák (foglalkozások) folyamán.

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy digitális felületen is megjelenjenek ezek az anyagok, hiszen az értelmileg akadályozott gyerekek nap mint nap ugyanazzal a kihívással szembesülnek, mint átlagos társaik: az élet egyre nagyobb területén jelenik meg a digitalizáció, az „okoseszközök” a mindennapi élet kvázi elengedhetetlen részeivé váltak. Ehhez alkalmazkodva olyan környezetbe szerettük volna helyezni a tananyagot, ami segítheti az értelemileg akadályozott tanulókat abban, hogy a digitális világban is helyt tudjanak állni. Mindemellett olyan felületet hoztunk létre, ami a pedagógusok számára az egyes tantárgyakhoz tartozó, strukturált és könnyen elérhető, releváns tartalmakat biztosít. Ehhez néhány alapelvet fektettünk le: meghatároztuk például a nyomtatott tankönyv és az okoskönyv viszonyát. A kSNI nyomtatott tankönyveinek felépítése nem fejezetekre és leckére bontott, mint ahogy azt a klasszikus tankönyveknél megszokhattunk, hanem az egyes témákhoz tartozó egy vagy több oldalból áll. Kiemelésre érdemes ezen kívül, hogy a tananyag 99%-ban képekből áll.

A nyomtatott könyv minden egyes eleme megjelenik valamilyen módon az okoskönyvben. A pedagógiai célok szintén azonosak mindkettő esetében. A print kiadványokhoz mellékletként kapcsolódó oldalak a téma szerint oldalaknak megfelelően, a tankönyvi törzsanyagban jelennek meg, ami remélhetőleg gördülékenyebbé teszi a tanítást a gyakorló pedagógusok számára.

3.1.1. Funkció és esztétikum a megjelenésben

Az okostankönyvek felépítése egyszerű vonalvezetésű grafikát követ. Ennek célja az, hogy a könyv használata közben a tanulók amúgy is nehezen fókuszálható figyelmét a lehető legkevesebb inger terelje el a tanulnivalóról. A gombokat és ikonokat úgy terveztük meg, hogy jól azonosíthatók legyenek – ld. például a már említett, a szekciók közötti lépkedést biztosító kék kéz (bal) és piros szív (jobb) ikonokat, amelyek folyamatosan látszanak az okoskönyvi felületen, segítve az orientációt. A nyomtatott tankönyvek egyes tantárgyaknál két évfolyam anyagát ölelik fel, ezért arra is figyelmet fordítottunk, hogy az okoskönyvi formátumban ezek a tankönyvpárok azonos színvilágot kapjanak, ezzel is jelezve összetartozásukat.

3.1.2. Tanári segédletek

Az okosfeladatok és multimédiás anyagok (videók és animációk) felhasználásához minden leckében fellelhető egy rövid segédlet, mely ajánlásokat, iránymutatást tartalmaz a pedagógus számára. Egyrészt kitér a feladat céljaira és az általa fejlesztendő képességekre, valamint előremutató jelleggel vázolja, hogyan lehet a feladatot bővíteni, gyakorlati foglalkozásokkal összekötni, esetenként más tantárgyak tanításához-tanulásához segítségül hívni. Ez az oldal bal felső sarkában elhelyezett Tanári segédlet ikonra kattintva, a Feladatmagyarázat címszó alatt érhető el. A tanári segédlet ikon alatt megtalálható még a nyomtatott taneszköz tanári kézikönyve és az adott tananyagrészhez tartozó nyomtatott tankönyvi oldal PDF verziója is.

3.1.3. A kSNI-s okostankönyvcsaládok jellegzetességei

A továbbiakban a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhányat a kSNI-s okostankönyvekhez készült irányelvekből és fejlesztési megoldásokból.

Az okoskönyvek mindegyikéhez, így a Kommunikáció tankönyvhöz is készült egy-egy, fejlesztő pedagógus szakember által kidolgozott koncepció, melyben a feladatalkotásra, a grafikai kérdésekre, valamint a multimédiás tartalmakra vonatkozó elvárások egyaránt benne foglaltatnak. Sok esetben a nyomtatott tankönyv képanyagát használjuk fel az okosfeladatokban. Ugyanakkor igen gyakran – a színesítés, az absztrahálás segítése és a hatékonyság növelése érdekében – saját grafikákat készítünk, melyekre az egyszerű vonalvezetés, de valósághű arányok jellemzőek.

Az Olvasás-írás okostankönyvek legfőbb célja a különböző hétköznapi ismereteket átadó játékok, gondolkodás, kommunikáció, szókincsbővítés, mondatalkotás, olvasás és írás előkészítésére sarkalló feladatok alkalmazásának mentén történő személyiség- és készségfejlesztés. A tananyag tartalmának elsajátítása a gyakoroltatás és a tehetséggondozás alapjain nyugszik. A tananyag egyaránt használható csoportos és egyéni foglalkozások alapjául; a tankönyvbe fejlesztési és felmérési céllal is kerültek interaktív, tanulást segítő okosfeladatok. Az olvasás és írás, a betűk felismerése és rajzolása/írása a multimédiás és interaktív anyagok segítségével a már megszokott módszertani paradigmákkal kompatibilis. Az okoskönyv használata feltételez egyfajta digitális kompetenciát a pedagógusok részéről, de mivel a felület nagyon felhasználóbarát, alapszintű informatikai háttérrel rendelkező kollégák is könnyűszerrel el tudják sajátítani használatát.

A verbálisan nem kommunikáló értelmileg akadályozott diákok ugyanolyan hatékonysággal tudják használni a feladatokat, mint a verbális kommunikációra képesek. Az egyes tananyagokhoz különböző nehézségű feladatokat adunk meg, amelyeket igazítani lehet a tanulók képességszintjéhez, ki lehet választani a számukra megfelelőt. A feladat képanyaga kinagyítható, ami lehetőséget nyújt a vizuális differenciálásra, valamint a vizuális észleléssel kapcsolatos nehézségek csökkentésére. Az okoskönyvhöz tartozó multimédiás anyagok hang- és képanyagát meg lehet állítani, többször vissza lehet játszani, van lehetőség a videó leállítására és a hang kikapcsolására is. Amennyiben valaki több segítséget igényel a feladatmegoldáshoz, a pedagógus a feladat bemutatásával vagy a feladat megoldásának elkezdésével szemléltetni tudja a megoldáshoz szükséges információkat. Egy-egy feladatot a tanuló akár többször is el tud végezni, amivel a feladatok begyakorolhatók.

Az Önkiszolgálás tankönyvek fókuszában a gyermekek felkészítése áll a mindennapi élet ingereinek befogadására és kezelésére. A tananyagnak része a napi rutinfeladatok elvégzésére való motiváció felébresztése is. A felhasználók változó tematikákban ismerik meg a hétköznapi élet különböző területeit, a mindennapjainkban alkalmazott szabályokat és viselkedéskultúrát, valamint a helyes és egészséges életmód elsajátítását. A tananyag az egyszerű koncepcióktól halad az összetettebb környezeti tényezők felé. Ezek a tankönyvek is tartalmaznak multimédiás anyagokat és okosfeladatokat, melyek többek közt segítenek megértetni a tanulókkal az őket körülvevő tárgyak funkcióit, az önmaguk és mások számára is kedvező felhasználási módjait.

Az Ének-zene okostankönyvek tananyaga leginkább egy digitálisgyűjtemény-tankönyv hibridként kezelendő, amelyben megtalálható minden, a hagyományos órai struktúra alapján felépített foglalkoztatáshoz szükséges anyag, évszakos tematikát követve. A tankönyvek egységes gyűjteményekkel rendelkeznek, melyekben megtalálhatók különböző zörejhangok, speciális színeskották különböző módszertanok alapján elkészítve, zeneszerzők és okosfeladatok. A tankönyv a képek mellett többségében hanganyagokból áll, melyek között találunk mondókákat, dalokat, zenehallgatási anyagokat, kisfilmeket és koncertfelvételeket. Az okostankönyvekben alkalmazott módszertani megközelítést kSNI-s gyerekekkel foglalkozó gyógypedagógusok, ének-zene tanárok és logopédusok dolgozták ki annak érdekében, hogy a tankönyvekben található módszerek segítségével a tanulók megszeressék a zenét, legyen önbizalmuk beszélni és énekelni, fejlesszék az artikulációs és beszédkészségüket, valamint ritmusérzéküket.

Az Életvitel és Környezetismeret tankönyvek feldolgozása során a tanórai használhatóság volt a fő szempont. Ennek érdekében egyes oldalakat egy az egyben, pusztán a függőleges elrendezés vízszintessé alakításával ültettük át az okostankönyvi felületbe, egyes oldalakat pedig részekre daraboltunk vagy átrendeztünk abból a célból, hogy a tartalom a lehető legjobb elrendezésben legyen látható a képernyőn. A Környezetismeret nyomtatott tankönyv változatos oldaltípusokkal rendelkezik, kihajtható oldalak, fólia- és papírmellékletek is találhatók benne. Ezek esetében is a funkcionalitás volt a fő cél az átalakítás során.

Összefoglalásképpen elmondhatjuk: az értelmileg akadályozott tanulók és az őket tanító gyógypedagógusok számára kialakított okoskönyvi felület lehetőséget ad az egyéni fejlesztésre, illetve a csoportos tanórai feldolgozásra egyaránt. Az órai felhasználás történhet közös, csoportos jelleggel vagy az egyes tanulók szintjének megfelelően, differenciáltan. A könnyen kezelhető digitális felülettel hasznos eszközöket adunk a kreatív gyógypedagógus szakemberek kezébe, akik remélhetőleg a lehető legszélesebb körben fogják használni okosfeladatainkat, multimédiás kiegészítőinket és minden egyéb, az nkp.hu oldalon fellehető taneszközünket.

3.2. Az eSNI-s okostankönyvek

Az eSNI-s oktatás fókuszában egy többé-kevésbé sajátos, más képzési területekhez nem ennyire esszenciálisan kötődő célt áll: az önálló életvitel kialakításának támogatása. A kSNI-s gyermekek, fiatalok többségének esetében ugyanis nem ez a reális cél, hanem az önállóság minél magasabb szintjének elérése, a neurotipikus gyermekek többsége pedig spontán folyamat eredményeként, mintegy az oktatás, nevelés „melléktermékeként” válik önállóvá. Az eSNI-s gyermekek ebben a tekintetben hátrányban vannak az átlagos gyerekekhez képest, de megfelelő támogatással, az önálló életvitel kialakításához szükséges ismeretek, képességek direkt és indirekt fejlesztésének eredményeképpen többségük képessé válik arra, hogy szakmát tanuljon, tehát önálló egzisztenciát teremtsen, és családot alapítson. Az okostankönyvek használata többféleképpen is segíti ennek a célnak az elérését: egyrészt az IKT kompetenciák fejlesztése révén közvetlenül (hiszen az érintett gyermeknek későbbi felnőtt élete majdnem minden területén szüksége lesz felhasználói ismeretekre), másrészt közvetetten, az önállósághoz szükséges kognitív és szociális képességek fejlesztése révén. Az eSNI terület okostankönyveire vonatkozó gyógypedagógiai koncepció egyik sarokpontja volt az az elképzelés, hogy az eSNI-s tanulók előbb-utóbb képessé válnak ezeknek a könyveknek az önálló használatára – ha arra nem is, hogy a tankönyv segítségével saját maguk irányítsák, szervezzék tanulási folyamataikat, de arra mindenképp, hogy az okosfeladatokat egyedül használják. Az eSNI-s tanulók egy részét tehát az átlagos világban való boldogulásra kell felkészítenünk; a tankönyvek, feladatok sajátosságainak SNI-s jellemzőit tehát csakis ott és annyiban alkalmaztuk, amennyiben nem akadályozta ezt a folyamatot. A könyvekhez itt (terjedelmi okokból) elsősorban ebből a szempontból közelítünk. (A 4. részben eSNI-s okosfeladatok példáin mutatjuk majd be az okosfeladatok felhasználási lehetőségeit, ezt a témát is felhasználva arra, hogy az eSNI területen végzett munka eredményeit megismertessük az olvasóval.)

Az eSNI-s okostankönyvek főbb sajátosságaikat tekintve vagy az kSNI-s, vagy a közismereti könyveket követik működés és megjelenés tekintetében, ebből a szempontból nézve tehát az ezen a területen készült könyvek változatosabbak, mint a kSNI területhez készülők. A hat alsó tagozatos eSNI-s okostankönyvben (Vizuális kultúra 1–4., Technika, életvitel és gyakorlat 1–2.) a dianézetes megjelenítést alkalmazzuk, azonban 5. évfolyamtól a görgetős-fejlécgrafikás megoldásra térünk át, mivel ezekben a tankönyvekben több és többféle tartalom alkot egy-egy leckét, így annak diákon történő elrendezése a szerkesztés oldaláról, valamint a leckén belüli navigáció a felhasználó oldaláról egyaránt nehézkesebb, bonyolultabb lenne. A görgetős könyvek részét képező fejlécgrafikákkal kapcsolatban a gyógypedagógus kollégák egyöntetű véleménye az volt, hogy az érettebb, felső tagozatos eSNI-s tanulók esetében ezek már inkább segítik, mint hátráltatják a tanulási folyamatot a motiváció növelése révén.

A dianézetes és görgetős megoldás közötti átmenetre is találunk példát. A 36. ábra mutatja az Informatika 8. tankönyv szerkezetét illusztráló képernyőképet a tartalomjegyzék részletén keresztül. A tankönyvcsalád felső tagozatos tankönyvei mind 12 leckéből állnak, a leckék következetesen 3-3 egységre tagolódnak, amely egységekben ugyanazok a szerkezeti elemek ismétlődnek, jelentősen megkönnyítve a könyvön belüli tájékozódást. Ezek az okostankönyvek görgetős szerkezetűek, azonban a lecke három része három egymást követő oldalra került, így a teljes lecke tartalmának megtekintéséhez a felhasználónak görgetnie és lépkednie is kell. Ez a fajta elrendezés megkíméli a tanulót a túl sok görgetéstől, egyúttal azonban attól is, hogy egyszerre, egy oldalon túl sok tartalmat kelljen áttekintenie.

 

36. 36. ábra: Az Informatika 8. tankönyv tartalomjegyzékének részlete

 

Az eSNI-s könyvek az okosfeladatok SNI-s beállításainak alkalmazását tekintve sem egységesek. Az egyszerű stílust és a szupportív kiértékelést az első két évfolyamon alkalmazzuk (Technika, életvitel és gyakorlat 1–2. és Vizuális kultúra 1–2.). Az eSNI-s tanuló tehát csak első és második osztályban találkozik teljes egészében SNI-s típusú tankönyvekkel, 3. évfolyamtól az okosfeladatok vizuális sajátosságaikban és a kiértékelés módjában is az átlagos feladatokkal egyeznek meg. A szupportív kiértékelés ugyanis csak addig segíti a jobb teljesítményt, amíg a gyerek „rá nem tanul” arra, hogy a pozitív visszajelzést a véletlenszerű kattintgatás után is megkapja, tehát szükségtelen erőfeszítéseket tennie a jó megoldás érdekében. Az átlagos stílust és kiértékelést a 3. évfolyamos tankönyv minden egyes feladatában egységesen alkalmazzuk, hogy a gyermek át tudjon állni az újfajta megjelenésre és működésre. Az átlagos kiértékelésre való áttérés azt is jelenti, hogy a gyermeknek meg kell barátkoznia a kudarc lehetőségével – erre azonban ebben az életkorban tanári segítséggel már alkalmassá válhat.

Az eSNI-s okostankönyvekben – bár a közismereti könyveknél jóval kisebb számban – találunk példát egymásra épülő, összefüggő feladatokból összeállított feladatsorokra is.

4. Az okosfeladatok szerepe az SNI-s tanulók oktatásában-nevelésében

4.1. Az okosfeladatok felhasználási lehetőségei

A szerkesztőségek feladatát a print tartalmak digitálissá alakítása mellett a leckékhez kapcsolódó digitális kiegészítők, elsősorban okosfeladatok elkészítése jelenti. Bár az érdeklődő sok interaktív feladatot talán különböző internetes felületeken, a projektben fejlesztett feladatok jelentős előnye, hogy ezek kifejezetten az SNI-s diákoknak készültek, valamint szakmai (gyógypedagógiai, módszertani) szempontból és nyelvileg (stílus és helyesírás tekintetében) is lektoráltak. Jelenleg több mint 5000 SNI-s feladat van a rendszerben, és ez a szám várhatóan még nőni fog a február 28-ai projektzárásig. A tankönyvek minden leckéjéhez készül legalább egy, az esetek többségében kettő vagy több okosfeladat. Az okosfeladatok azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is említésre méltó eredményei a projektnek; összefoglalónkban utolsóként felhasználási lehetőségeiket mutatjuk be röviden. Az okosfeladatok minden esetben egy-egy tankönyv egy-egy leckéjéhez kapcsolódnak tematikusan (hol erősebben, hol lazábban), azonban tankönyvtől és leckétől, valamint tanórától függetlenül is használhatók. Iskolai keretek között az egyéni fejlesztéseken való felhasználhatóságukat említhetjük, azonban szerepet kaphatnak a terápiás foglalkozásokon, a gyermek otthoni, szülő általi fejlesztésében, sőt: eSNI-s gyermekek érdeklődéstől, életkortól és képességektől függően akár önállóan is használhatják őket. A feladatok jelentős részének tantárgyközi jellege lehetőséget ad arra is, hogy olyan tárgyak tanításában használjunk ezeket, amelyekhez nem készültek okostankönyvek. Itt csupán két példát mutatunk be az eSNI-s Vizuális kultúra tankönyvekből.

Az első, 3. évfolyamos feladatban (lásd 37. ábra) gyerekekről készült grafikákat kell párosítani egy-egy kétmondatos szöveggel, amelyek alapján a képeket a gyerekek látható tulajdonságaival (például göndör haj, szemüveg) kell párosítani, „jutalmul” pedig megtudhatjuk az illető gyerek nevét. A feladat nemcsak a tantárgy fókuszában álló vizuális (és azzal összefüggő) készségeket, hanem az írott szöveg értésének fejlesztését is segíti, tehát az olvasástanításban is használható.

A második példaként megadott, 5. évfolyamos feladatban (lásd 38. ábra) afrikai állatokról készült képeket kell párosítani az állatok nevével; a képen látható tarajos sült a sivatagi süntől, mongúztól, leopárdtól és hiénától kell megkülönböztetnie a gyermeknek. A feladat legalább annyira természetismereti, mint amennyire vizuális jellegű (bár a leckében valóban fontos szerepet kaptak az afrikai állatok, a tematikus kapcsolódás tehát itt erős). Ez a fe-ladat azt is remekül illusztrálja, hogy az SNI-s feladatok közül a nehezebbek, a „felfelé” differenciálók akár a többségi oktatásban is alkalmazhatók, ahogyan az egyszerűbb közismereti könyvekhez készült okosfeladatokat is felhasználhatjuk – a mentális korok eltérésének figyelembevételével – az eSNI-s oktatásban. Ugyanez igaz eSNI és kSNI viszonyára is.

 

37. 37. ábra: Tantárgyközi okosfeladat az eSNI-s Vizuális kultúra 3. könyvből11
38. 38. ábra: Tantárgyközi okosfeladat az eSNI-s Vizuális kultúra 5. okostankönyvből

Az okosfeladatok tanórától, tantárgytól, évfolyamtól, tankönyvtől, sőt akár képzési formától is független alkalmazhatóságát a feladattár keresőfelülete biztosítja. A kereső (lásd 39. ábra) az NKP kezdőoldaláról, a Feladattárra kattintva érhető el; a publikált tankönyvekben szereplő feladatok közötti célzott keresést tesz lehetővé az alábbi szempontok alapján:

• kulcsszó,
• évfolyam,
• tantárgy,
• okosfeladatok, okosfeladatoksorok vagy mindkettő,
• a feladat nehézsége (öt fokozat),
• SNI-s, átlagos feladatok vagy mindkettő,
• akadálymentes feladatok.

 

39. 39. ábra: A feladattár keresőfelülete

 

Kulcsszavas keresés esetében a találatok a feladat címében vagy a feladat szövegében is tartalmazhatják a kulcsszót, illetve az szerepelhet a feladat szerkesztése során kötelező elemeként megadott tematikus kulcsszavak között is. A következő ábrán látható képernyőképen egy kulcsszavas keresés első hat találata is látható. A találatokból a feladat címe, nehézsége, valamint a feladathoz megadott illusztráció jelenik meg. Ha a kurzort a feladat fölé visszük, láthatóvá válik az is, hogy mely tárgy mely évfolyamához készült tankönyvben szerepel az adott feladat.

40. 40. ábra: A feladtatár keresőfelülete a macska kulcsszóra kapott első hat találattal

4.2. Feladattípusok

Az NKP feladatszerkesztő felülete jelenleg 24-féle feladat készítését teszi lehetővé; ezek közül néhány – például a kirakó és a memóriajáték –újabb, a jelen projekt során megvalósult fejlesztések eredménye. Itt az SNI-s könyvekben leggyakrabban alkalmazott feladattípusokat adjuk meg egy-egy példával.

• Feleletválasztós feladatok:
• kvíz: legalább két kérdésből áll, a válaszlehetőségek közül minden kérdésénél egyet vagy többet kell kiválasztani (lásd 41. ábra);
• párosítós feladatok (a „húzd és ejtsd” típusú párosításra lásd 34. ábra, 35. ábra és 37. ábra, a kvíz típusúra a 38. ábra, az összekötős típusra a 47. ábra és 48. ábra);
• villámkérdés: egy kérdésre kell válaszolni, a lehetőségek közül egyet vagy többet kell kiválasztani (lásd 42. ábra).

 

 

41. 41. ábra: Kvíz típusú, szöveges válaszlehetőséget tartalmazó okosfeladat
    az eSNI-s Vizuális kultúra 2. okostankönyvből
42. 42. ábra: Villámkérdés típusú, képi válaszlehetőségeket tartalmazó okosfeladat
    az eSNI-s Vizuális kultúra 2. okostankönyvből

• Rendezéses feladatok:
• halmazba rendezés: elemek elhelyezése két vagy ritkábban három halmazban (lásd 43. ábra);
• területre húzás: képi elemek elhelyezése egy nagyobb képen vagy elemekből egy teljes kép összeállítása (lásd 44. ábra).

 

43. 43. ábra: Halmazos okosfeladat képi válaszlehetőségekkel, képes halmazhátterekkel
    az eSNI-s Vizuális kultúra 1. okostankönyvből
44. 44. ábra: Területre húzás típusú okosfeladat a Vizuális kultúra 2. okostankönyvből

• Játékok (klasszikus offline játékok online változatai):
• kirakó: egy teljes kép összerakása annak téglalap alakú részeiből (lásd 45. ábra);
• nemóriajáték: azonos vagy eltérő, de összefüggő képek és/vagy szavak párosítása úgy, hogy egyszerre mindig csak két elemet fordíthatunk fel (lásd 46. ábra).

A feladatok közül külön figyelmet érdemelnek az ún. feladatbankkal készült feladatok, amelyeket elsősorban az eSNI területén használjuk. Ezekben a feladatban feltöltött elemek közül nem mindegyik jelenik meg a feladat elindításakor; a megjelenő elemek (vagy párok) számát a tananyagfejlesztő állítja be. Az Afrikai állatok c. feladatban például a képernyőképen (38. ábra) látható öt elemen kívül további öt elem található a feladatban. Amennyiben a kiértékelés után újból betöltjük a feladatot, a 10 elem közül véletlenszerűen jelenik meg a következő öt.

 

45. 45. ábra: Kirakó típusú okosfeladat az eSNI-s Vizuális kultúra 3. okostankönyvből
46. 46. ábra: Memória típusú okosfeladat az eSNI-s Vizuális kultúra 8. okostankönyvből

Bár a pedagógiai gyakorlatban az interaktív feladatokat elsősorban ismeretellenőrző céllal készítik és alkalmazzák, említésre érdemesek azok a feladatok is, amelyekben minden választ helyesnek fogad el a rendszer. Az ilyen feladatokban a tanulónak általában képek (eSNI-ben ritkábban szavak vagy rövid szövegek) közül kell kiválasztania egyet vagy többet saját ízlésének, tapasztalatainak, élményeinek megfelelően. (Ezek a feladatok természetesen kattintás nélkül is elvégezhetők, azonban a gyerek választására kapott pozitív visszajelzés is fontos lehet.) A minden válasz helyes opció lehetőséget ad alkotómunkára is, például arra, hogy a gyerek saját maga rendezzen el képi elemeket egy háttéren. A 44. ábra feladatában például a megadott házak közül az általa kiválasztottakat helyezheti el a képen tetszőleges elrendezésben.

Ahogy a megadott példákból is látszik, az SNI-s okosfeladatok igen jelentős része csak képeket vagy képeket is tartalmazó feladat. Minden feladattípusban adható meg illusztratív kép, a legtöbb feladattípusban pedig arra is van lehetőség, hogy a kép ne csupán motiváló vagy szemléltető eszköz, hanem a feladatmegoldás része is legyen. Mivel az SNI területén a képes feladatok jelentősége még nagyobb, mint az átlagos gyermekek oktatásában, a képes feladatokról külön részben szólunk.

4.3. Képes feladatok

A digitális taneszközök hatalmas előnye a papíralapúakhoz képest, hogy a kisebb mértékű terjedelmi korlátozottság miatt nagyobb mennyiségű képpel végzett manipulációra is alkalmasak. A feladatba feltölthető képek számát a feladatbank lehetősége még tovább növeli. Az SNI-s könyvekben szereplő képek számát nem tudjuk pontosan megállapítani, csupán arra van csak lehetőség, hogy könyvenként szűrjük le a feladatokban szereplő képi találatokat. A Vizuális kultúra 1–6., illetve Technika életvitel 1–2. könyvben körülbelül 7200 kép szerepel jelenleg; és bár a könyvek jellege miatt ezekben valószínűleg több kép található, mint a többiben, ez az adat talán érzékelteti, milyen jelentős munkát végeztek el a projekten dolgozó tananyagfejlesztő kollégák – hiszen a megfelelő képek kiválasztása és szerkesztése rendkívül idő- és energiaigényes feladat. A képek kiválasztását nehezíti, hogy a feladatokban kizárólag jogtiszta forrásból származó képeket használunk fel. A képforrást minden esetben rögzítjük a feladat szerkesztőfelületén, a jogszerű felhasználás tehát ellenőrizhető.

Feladaton belül a képek több szempontból is egységesek: vagy grafikákat, vagy fotókat használunk fel egy-egy okosfeladathoz, és más grafikai szempontokból (pl. háttérszínek, grafikai stílus) is egységességre törekszünk. Az is látható (43. ábra), hogy a feladatokban egyszerre megjelenő képek egységesre vannak méretezve. Ennek igénye már az előző projekt közismereti tankönyveinek feladataival kapcsolatban is felmerült, azonban SNI-ben vált különösen fontossá. Az egységes méretű képeket tartalmazó feladat ugyanis nemcsak esztétikusabb, mint a változatos méretű és alakú képeket tartalmazó, de áttekinteni is könnyebb, tehát ezek megoldása valamivel egyszerűbb. Bár az átlagos felhasználó talán inkább a kérdés esztétikai oldalát érzi jelentősnek, az ilyen aprónak, jelentéktelennek tűnő részleteken is múlhat az, hogy az SNI-s gyerek sikerrel vagy sikertelenül oldja-e meg a feladatot.

Igen jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében is, hogy a feladatokban szereplő képek megfeleljenek a gyógypedagógus kollégák által megszabott szempontoknak. Ilyen volt például az eSNI-s első és második osztályos könyvekben, hogy a képek nagyítás nélkül is láthatók legyenek. Ennek célja, hogy a kép kinagyításának plusz feladata ne gátolhassa meg a gyereket abban, hogy a feladat elemeinek önálló manipulációjával oldja meg a feladatot. Ez a követelmény jelentős nehézségek elé állította a tananyagfejlesztő kollégákat, hiszen a feladatokban a képek viszonylag kis méretben jelennek meg annak érdekében, hogy a teljes feladat elférjen a képernyőn. Sok feladathoz lehetetlennek bizonyult legális forrásból olyan képeket találni, amelyek megfelelőek lettek volna, az ilyen esetekben grafikus rajzolta meg a képeket. Mindebből érzékelhető talán az SNI-s okosfeladatok fejlesztésének erőforrásigénye, valamint a területen folyó szakmai munka színvonala is.

4.3.1. A képek kSNI-s feladatokban

A kSNI-s taneszközök szinte kizárólag képekkel operálnak mind nyomtatott, mind digitális formában. A képek kialakításakor figyelembe kell venni az értelmileg akadályozott gyermekek egyedi igényeit is. A képeken nem lehetnek árnyékok, minden formát határozott kontúrral kell rajzolni, és a megfelelő színekre is figyelmet kell fordítani. Nem szerepelhet egyszerre túl sok minden egy képen, illetve kifejezetten annak kell szerepelnie, amivel foglalkozni akarunk a tanítás során. Minden egyéb, a képet kiegészítő, azt „színesítő” elemet mellőzni kell a megjelenítéskor. Az emberalakok és az állatok arányainak a valóságossal azonosnak kell lennie a rajzokon. Természetesen a fényképek esetében is törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb zavaró elem legyen a képen.

A képek felhasználása sokrétű. A digitális feladatokban informatív illusztrációként és egyes feladatmotorokban, mint például a „húzd és ejtsd” típusú párosítós feladatokban mozgatható elemként jelennek meg. A nyomtatott tankönyvi képek elhelyezésénél törekedtünk arra, hogy a minden kép önállóan (ne csak egy kompozíció részleteként) is nagyítható legyen, ezzel is segítve, hogy amennyiben szükséges, a tanulók fókuszát azon az egy képen tudjuk tartani.

A képek alapján történő felismerésében segítenek a tantárgyi szerkesztőségek és a multimédia csapat által létrehozott vegyes technikájú „filmes animációk”, amelyeken egy-egy állat rajzolt képe alakul át az élő állat filmes megjelenítésévé, ezáltal tudatosítva valóság és képi ábrázolás összefüggését. Mindez segítheti az absztrakciós készség fejlődését, a képi ábrázolás lényegének megértését, és megkönnyítheti a képek használatát a tanulási folyamat további szakaszában.

4.3.2. A képek esNI-s feladatokban

Az előző pontban felsorolt kritériumokat eSNI területen is figyelembe vettük a képek kiválasztásánál és megrajzolásánál, bár itt a fejlődés későbbi szakaszában absztraktabb, sajátosabb képi ábrázolásokkal is megismertetjük a gyermeket. Képekkel operáló feladatok esetében az illusztratív képektől eltekintettük, hiszen ezek minden esetben vizuálisan bonyolultabbá, nehezebben áttekinthetőbbé teszik a feladatot.

Az eSNI területen első osztályban a feladatok döntő többsége csak képeket tartalmaz; az instrukciókat ilyen esetekben a pedagógus (vagy a szülő) olvassa fel. Olyan feladatot, amelyben a képek mellett írott szöveggel vagy akár csak szavakkal kellene dolgozni – például szó-kép párosítás – első osztályban nem adunk (néhány ritka kivétellel a tanév végi leckékben találkozhatunk). A halmazos feladatokban a halmazfeliratokat kisbetűkkel és szótagolva írjuk azoknak a tanulóknak a kedvéért, akik olvasási készsége esetleg fejlettebb lenne a többiekénél. A halmazokhoz azonban a legtöbb esetben képes háttereket is használunk, így a gyerekek akár szöveges instrukció nélkül, csak a halmazhátterekre támaszkodva is el tudják végezni a képek csoportosítását. Az is megfigyelhető (43. ábra), hogy halmazhátterek képei ilyen esetben gyakorlatilag átveszik a szöveges instrukció szerepét.

Második osztályban (néhány esetben első osztály végén) a feladatokban megjelennek a szótagolva írt szavak, harmadikban pedig a már folyamatos írással írt egyszerűbb mondatok is. A halmazfeliratokat harmadik osztálytól (amikor már számítani lehet a nagybetűk biztos ismeretére) a könnyebb percepció kedvéért nagybetűkkel írjuk. A későbbiekben megjelennek egyszerűbb szövegek is, azonban a képes feladatok, valamin a feladatokban a képek jelentős szerepe a teljes képzés során végig megmarad ezen a területen is.

4.4. A feladatszerkesztő felület

Az SNI-s okostankönyvekhez készített feladatoknak az oktatási gyakorlatban való felhasználhatóságát még tovább növeli az a lehetőség, amelyet a feladatszerkesztő felület biztosít a pedagógusok számára. Ennek használatával ugyanis nemcsak saját feladatokat és feladatsorokat állíthatnak össze, hanem a feladat mentése után az általunk készített feladatokat is szerkeszthetik, egy adott gyermek vagy egy csoport sajátos igényéhez szabhatják. Ez minden feladattípus esetében több paraméter átállításának lehetőségét jelenti, a feladatokon tehát akár jelentős mértékű változtatások is véghez vihetők. Ilyen paraméterek a legtöbb feladattípusban a következők:

• a tárgy és az évfolyam,
• a feladat címe,
• a feladat nehézsége (átlagos stílusú feladat esetében),
• az instrukció szövege,
• illusztratív kép- vagy hangfálj beillesztése vagy eltávolítása,
• egyedi szöveges visszajelzés hozzáadása vagy eltávolítása helyes, illetve helytelen válasz esetén,
• SNI-s Egyszerű stílus beállítása vagy eltávolítása,
• SNI-s Rontani nem lehetséges típusú kiértékelés beállítása vagy eltávolítása,
• a kiadott elemek sorrendjének rögzítése vagy randomizálása, rögzített sorrend esetén az elemek sorrendjének megváltoztatása,
• további elemek hozzáadása vagy elemek eltávolítása,
• a feladatban megjelenő elemek számának csökkentése vagy növelése (feladatbank).

A következő két képernyőkép egy publikált feladat eredeti, valamint demonstratív céllal módosított változatát mutatja be.

47. 47. ábra: Összekötős párosító okosfeladat az eSNI-s Informatika 5. okostankönyvből

48. 48. ábra: Összekötős párosító okosfeladat módosított változata

 

Az eredeti feladaton a következő, részben egyszerűsítő, részben módosító célú változtatásokat hajtottuk végre:

• megváltoztattuk a feladat instrukcióját: az állatok szót háziállatokra cseréltük,
• az elemek közül csak a háziállatokat tartottuk meg, a többit (pl. az első képernyőképen is látható veréb, varjú) töröltük,
• beállítottuk az egyszerű megjelenítést és az SNI-s kiértékelést (utóbbi értelemszerűen nem látszik a képernyőképen),
• ötről háromra csökkentettük a feladatban megjelenő elemek számát,
• kicseréltük az illusztrációt
• és a szavakat szótagolva írtuk le.

5. Összegzés

Jelen írásban igyekeztünk képet adni arról a magyar viszonylatban egyedülálló, elkötelezett szakmai munkáról, amelyet kollégáinkkal együtt végzünk a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók színvonalas digitális taneszközökkel való ellátása érdekében. Részben terjedelmi, részben időbeli korlátokat figyelembe véve, nem törekedhettünk a készülő SNI-s okostankönyvek minden lényeges sajátosságának bemutatására, célunk csupán az volt, hogy átfogó képet adjunk munkánk irányelveiről, valamint eddigi eredményeiről. Bízunk abban, hogy az elkészült és a jelenleg fejlesztés alatt álló SNI-s taneszközök a gyógypedagógus kollégák nélkülözhetetlen segítőtársai lesznek.