Kovács Anikó

A Szakmai Támogató Rendszer koncepciója, fő elemei

Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport Implementációs csoportja 2018 szep-temberétől 2020. október végéig tevékenykedett az EFOP 3.2.15 projekt keretében a Szakmai Támogató Rendszer kialakításán és kipróbálásán.

Gondolkodásunk és támogató tevékenységeink középpontjában a „Miért” és a „Hogyan” állt (a „Mit” háttérbe szorult), és az alábbi feladatokat végeztük:

• szakmai előkészítő tevékenység,
• a Nat bevezetésének támogatása a tervezet alapdokumentuma alapján.

Célunk volt, hogy új módszertanok, eljárások jelenjenek meg, illetve épüljenek be a napi (osztálytermi) gyakorlatba (legalább egy választott fókusz mentén mozduljon el minden iskola), és erősödjön a pedagógusok közötti együttműködés, illetve a tudatosság a pedagógiai tevékenységek során.

A csoport a Szakmai Támogató Rendszer koncepcióját a 2018 augusztus végén megjelent Nat-tervezet alapdokumentuma által közvetített módszertani és tanulásszervezési eljárások figyelembe vételével alkotta meg annak tudatában, hogy egy szabályozó dokumentum létrejöttének végső célja az osztálytermi gyakorlat megváltozása, a korszerű módszerek, eljárások mindennapi nevelési-oktatási tevékenységekbe történő eredményes beépülése. Ezek a módszerek, eljárások csak részben jelentettek újdonságot köznevelési intézményeink pedagógusai számára, hiszen már hosszú ideje megszokott fogalom akár a differenciálás, akár a fejlesztő értékelés például. Csoportunk azon dolgozott, hogy új megközelítési móddal, az új fókuszokat mintaként alkalmazva segítse a bekapcsolódott pedagógus csoportokat abban, hogy a már ismert elemek egyre inkább napi gyakorlattá váljanak. Így – hazai és nemzetközi implementációs tapasztalatokat, illetve a 21. századi tanulás jellemzőit is figyelembe véve – olyan felkészítő és szakmai támogató programot dolgoztunk ki, amely a résztvevők aktivitására és együttműködésére épül, egyben segíti a közös nyelv kialakítását. A támogatás alapvető kerete számára a facilitált műhely formát alakítottuk ki, amelyek sorozata mindig az adott iskola pedagóguscsoportjához igazodott. A műhelyeket a facilitátor szerepet betöltő Nat-követ kollégáink minden alkalommal nagy gonddal, egyedileg tervezték az előző alkalom tapasztalataira, eredményeire építve, 2-3 fős csoportokban, együttműködésben.

A koncepciót egy tízfős, heterogén összetételű csoport – amelyben fele-fele arányban képviseltették magukat pedagógus (gyakorló vezetők is) és nem pedagógus (pl. HR-vezető, munka- és szervezetpszichológus, közgazdász, HR-tréner) tagok – alakította ki, majd néhány hónap elteltével kapcsolódott be egy 12 fős ún. Nat-követi csoport, akinek a felkészülését is az első csoport biztosította. Mintegy fél év elteltével újabb 14 fős csoport kezdte meg a felkészülést az iskolai csoportokkal való munkára. A koncepció kialakítása során az volt az elképzelésünk, hogy modellnyújtás alapján dolgozunk, tehát a Nat-követekkel való munkánk szolgál mintául arra, hogy ők hogyan dolgozzanak a pedagógus csoportokkal a bevont iskolákban. A végső cél azután, hogy a pedagógusok kezdjenek el azon a módon foglalkozni a tanulókkal – vagy, ha már van némi gyakorlatuk, az erősödjön meg, esetleg váljon tudatosabbá. Ezt az elképzelést támogatta az a törekvésünk, hogy a Nat-követeinkkel végzett gyakorlatok többségében – esetleg adaptálva – átvihetők legyenek egészen az osztálytermi szintig. Ehhez a munkához alapvető volt a bizalmi légkör megteremtése, a hibázás lehetőségének megengedése és az „elég jóval” való elégedettség elfogadása – utóbbira azért is volt szükség, mert sokat kísérleteztünk, és erre biztattuk a velünk dolgozó közvetlen munkatársakat, majd az iskolai csoportokat is.

Minden bekapcsolódó iskola saját erősségeinek azonosítását követően, a helyi szükségletek alapján lépésről lépésre, fokozatosan fejlődhetett a Nat kiválasztott fókusza(i) mentén gondosan felkészített és folyamatosan támogatott “Nat-követeink” segítségével. Közben erősödött a pedagógusok közötti együttműködés a tanulói eredményesség javítása érdekében, valamint fejlődött a tudatosság a pedagógiai folyamatok vonatkozásában. Hangsúlyosnak tartottuk továbbá a pedagógiai folyamatok tervezésének kérdését, beleértve a Pedagógiai Programok tudatos, tartalmas átformálását az új Nat-nak megfelelően, illetve a helyi tantervek professzionálisabb összeállítását.

A támogató tevékenységek és folyamatok tervezése során alapvetésként kezeltük, hogy a tényleges minőségi változást nem az egyes pedagógusok vonatkozásában szükséges csupán elérni, hanem szervezeti szinten, így párhuzamosan, a vezetők felkészítésének, támogatásának is kiemelt szerep jutott, melyet elsősorban a senior szakértők végeztek. 

A projektben rendelkezésre álló időtartamban és erőforrásokkal korlátozott számú intézményt lehetett a folyamatba hívni, ugyanakkor törekedtünk az iskolák sokféleségét mind földrajzi, mind intézménynagyság szempontjából biztosítani, illetve figyelembe vettük azt a tényezőt is, hogy jobban és kevésbé jól teljesítő iskola egyaránt legyen résztvevő. Ezen kívül az is lényeges szempont volt, hogy típus szerint is legyenek különbözőek az iskolák, hogy minél szélesebb körű tapasztalatokat szerezhessünk a szakmai támogató rendszer működésére vonatkozó elképzelésünk helyességét illetően.

A 2020. március 16-ától kezdődő időszakban adaptívan alkalmazkodtunk a megváltozott helyzethez, és kidolgoztuk az online műhelyek módszertanát, majd Nat-követeinket segítettük az online műhelyek tervezésének, facilitálásának elsajátításában, új digitális alkalmazások megismerésében és begyakorlásában, akik azután tovább vitték tudásukat az általuk támogatott iskolákhoz is. Ezen kívül segítséget adtunk a tanév utolsó három hónapjában szerzett tapasztalatok feldolgozásában, értékelésében és a beépítési lehetőségek megtervezésében.

A projekt ideje alatt tevékenységeinket széleskörűen dokumentáltuk, és azokról rendszeresen készítettünk összegzéseket.

A csoportból mintegy 35 fős nagyon erős szakmai közösség alakult ki.

A projektmunka eredményei számokban:

• 26 munkatárs felkészítése a Nat-követi szerepre;
• 26 kontakt és 26 online Nat-követeket felkészítő és támogató műhely megtartása;
• 7 vezetőket támogató műhely megtartása (kontakt és online);
• 35 iskola tartós részvétele a projektben, 22 településen;
• 197 iskolai műhely megtartása; (118 kontakt, 79 online műhely);
• ÉS megszámlálhatatlan mosoly és élmény.