Pataki Eszter

Fókuszban az új Nat szemléleti,
tanulásszervezési kérdései

Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport Implementációs munkacsoportja kapta azt a lehetőséget 2018 őszén, hogy kísérletezzen az új Nat szemléletének gyakorlatba ültetésével.

A munkát lehetőségnek tekintettük, egy izgalmas kihívásnak, mely számos kérdést hozott már a tervezés első időszakában.

Implementálni:

• Mit?
• Miért?
• Hogyan?
• Kikkel együtt?
• Kinek, kiknek?

Kérdéseink mindegyikét megoldásfókusszal közelítettük, lépésről lépésre, fokozatosan haladtunk előre a válaszainkkal is, együtt mozogva, változva a körülöttünk lévő oktatási környezettel, a kapott információkkal, igazodva az elmúlt két évben bekövetkezett változásokhoz.

Mit?

Fókuszokat, Nat-fókuszokat és azok összefüggéseit:

• aktív tanulást;
• differenciálást;
• tanulásközpontú oktatást;
• gyermekközpontúságot;
• tanulástámogató értékelést;
• felelősségvállalást a saját tanulásért;
• választást és döntéshozatalt.

Miért?

Mert hiszünk a fejlődésben, a fejlesztésben, vagyis fejlődésszemlélettel viszonyulunk mindenhez.

Hogyan?

A Mit?-ünk, azaz a fókuszaink mentén, éppúgy, ahogyan az iskolába járó gyermek fejlesztését képzeltük el:

• Aktívan, tapasztalati tanulással, felfedeztetéssel, AHA – élmény okozással, építve a célcsoport meglévő tudására. Az iskolákba, ahová eljutottunk, lehetőség szerint 2-4 órás facilitált kontakt, személyes, később online műhelyek keretében gondolkodtattuk a résztvevői kört, méghozzá úgy, hogy megfigyeltettünk, kipróbáltattunk, játszattunk, tapasztaltattunk, megfogalmaztattunk, reflektáltattunk.
• Differenciáltan, azaz célul tűztük, ki, hogy az iskolák egyedi fejlesztést kapnak és igazodunk az adott intézmény igényeihez, lehetőségeihez. A „személyre-intézményre szabottság” megjelent a fókuszválasztásban, azaz adott pedagóguscsapat kiválaszthatta, hogy melyik Nat-fókusszal foglalkozna kiemelten, megadva ezzel a témaválasztás lehetőségét. Másrészt azzal, hogy a műhelyeink tematikáját, az ahhoz illeszkedő eszközöket, tanulástechnikai módszereket, az iskola által választott fókuszhoz igazítottan terveztük.
• Tanulásközpontúan, azaz folyamatosan fókuszban tartva a fejlődést, mint célt. Nem volt célunk, hogy tanítsunk, de megtettünk mindent annak érdekében, hogy a résztvevők tanulhassanak. Mindezt folyamatos visszajeleztető nyomon követéssel pl.: a műhelyek utáni STG (Saját Tanulásomról Gondolkodom)- kérdőívekkel, továbbá a vezetőkkel való kapcsolattartás során informálódva a megélt, megfogalmazott előrehaladásról.
• Tanuló/gyermekközpontúan, játékosan, mozogva, figyelve az egyéni és csoportos pillanatnyi fizikai vagy pszichés állapotra, társas szükségletekre, megadva a „passzolás” és a „teljes gőzzel, belefeledkezve részt venni” lehetőségét. Igyekeztünk az egyéni szükségletekre, egyéni tanulási utakra is figyelemmel lenni.
• Tanulástámogató értékeléssel, önreflexió megfogalmaztatásával, önértékelés lehetőségének megadásával és folyamat eleji, végi és folyamatközi visszacsatolással. Adott iskola tanulásmódszertani gyakorlatának feltérképezésével, az erősségek, bevált gyakorlatok kiemelésével, adott esetben azok fejlesztési lehetőségeinek megbeszélésével.
• A saját tanulásért való felelősségvállalás fejlesztését célozta az, hogy önkéntes részvételt biztosítottunk az iskoláknak, kommunikáltuk, hogy ez egy lehetőség fejlődésre, tudásmegosztásra, de a választás és döntés az iskolai csapat kezében van. Dönthettek a projekthez csatlakozás lehetőségéről, arról, hogy hány órát szentelnek a műhelyekre és milyen időközönként, hány alkalommal szeretnének velünk lenni. Továbbá választhattak Nat-fókuszt, amelyről kiemelten gondolkodtattuk őket a műhelyek alkalmával.

Kikkel együtt?

A Miért? –ünkhöz kapcsolódik a kérdés és a válasz egyszerű, azokkal, akik szintén fejlődésszemléletűek.

Kinek, kiknek?

Érdekelteknek, na de kik érdekeltek a fejlődésben? Ezt túl hosszú lenne felsorolni. Fordítsuk hát meg a kérdést! Kik nem érdekeltek a fejlődésben? Ilyet nem találtunk.

Minden érdekeltet elérni, lehetséges volna két év alatt? Hogyan?

Mi így csináltuk:

• Iskolai műhelyeken pedagógusokat gyermekfejjel, szülőfejjel, intézményvezető fejjel, tanfelügyeleti fejjel gondolkodtatni a felmerült kérdésekről.
• Vezetők közötti kapcsolatépítéssel, együttműködés fejlesztéssel személyes és online műhelyek alkalmával.
• Szülők számára megtartott online műhelyeken megismertetve a Nat-fókuszokat és megkérdezve a véleményüket.
• Pedagógusképzésben dolgozók közös gondolkodásra hívásával.
• POK-ban dolgozó szakemberek közös gondolkodtatásával.
• És nem utolsó sorban a mi, azaz az implementációs munkacsoport és a Nat-követeink önreflektivitásának fejlesztésével, folyamatosan gondolkodva és újragondolva a saját tanulásunkat.
• Két szóban összegezve: bevonással és bevonódással.

Ha 2018 őszén, a munka kezdetekor megkérdezi tőlünk valaki, hogy Mit hoz a jövő?, épp releváns válasz volna az idei konferencia címe: Tanítást-tanulást másképp, élményekkel telien, online is, tapasztalatra építve, játékosan, gyermeki könnyedséggel mégis sok tudatossággal.