Szántó Judit – Bajor Péter

Csoportos tehetségfejlesztés az óvodákban, iskolákban

A Matehetsz fontos célkitűzése, hogy a hazai és a külföldi példák, jó gyakorlatok tanulmányozásával és szakmai konzultációkkal, fórumok megszervezésével lehetőséget biztosítson a tapasztalatcserére, és segítse, támogassa a tehetséggondozás fejlődését a hazai köznevelés keretében.

A jelenleg futó „Tehetségek Magyarországa” EFOP-3.2.1-15–2016-00001 kiemelt projektben a Matehetsz által megvalósítandó szakmai tevékenységcsoportok egyike a csoportos, tömbösített fejlesztések kialakítása és megvalósítása. A Matehetsz ezt a feladatot is a tagszervezeteinek szakmai bázisára, valamint korábbi TÁMOP-projektek megvalósítási tapasztalataira alapozva valósítja meg: a Matehetsz korábbi projektjei, úgy mint a 2009–2011 közötti Magyar Géniusz Program, valamint a 2012–2016 közötti Tehetséghidak Program kellő szakmai alapot biztosított a jelen projekt csoportos fejlesztéseinek megvalósításához.

A Matehetsz a Tehetségek Magyarországa Projektben az egyéni igények mentén kialakított tutorhálózat, az egyéni tehetség- és pályatanácsadás, valamint az ösztöndíjrendszer és a felnőttképzési programok biztosítása mellett számos csoportos programot valósított meg. Lássuk, melyek voltak ezek a csoportos programok!

A csoportos programok megvalósítása nem önmagában értelmezendő. Ezek a programok szorosan összefonódnak a Matehetsz Tehetséghálózat létezésével, fejlődésével. A programokat a Kárpát-medencei tehetséghálózatban található tehetségpontok és tehetségsegítő tanácsok segítségével, a tehetségpontok és tanácsok látókörében található tehetséges gyerekek bevonásával tudjuk megvalósítani. 2017 tavasza és 2020 ősze között öt alkalommal úgynevezett csoportos fejlesztéseket célzó felhívásokat tettünk közzé a tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok között. E felhívások megvalósítási időszaka, felhívásonként 12 hét volt. Igyekeztük úgy meghirdetni a felhívásokat, hogy azok igazodjanak a tanévhez, tanítási szünetekhez, illetve szem előtt tartottuk, hogy a vállalandó feladat időben elvégezhető legyen. Az egyes programok időtartamáról később ejtek szót.

Az alábbi táblázat a csoportos felhívások megvalósítási időszakait mutatja meg:

A felhívások célcsoportjai tehát, mint említettem, a tehetségpontok és tehetségsegítő tanácsok voltak. Miután a Matehetsz által jelenleg megvalósított Tehetségek Magyarországa projekt az EFOP-3.2.1 jelet kapta, ebből is látszik, hogy a programokban kizárólag a konvergencia régióban lakó vagy tanuló gyerekek vehettek részt. A felhívásainkat tehát olyan tehetségpontok és tanácsok számára tettük elérhetővé, amelyek Budapesten és Pest megyén kívül helyezkednek el. A célcsoportot tovább alakította az az előírás, mely szerint a programokba 5–19 éves gyerekek vehettek részt, illetve olyan 19 éven felüli, nem a felsőoktatásban tanuló fiatalok, akik nem az elsődleges tehetségterületükön kapnak segítséget a programtól. Kedvezni szerettünk volna a korábbi években zajlott tehetségpontokat minősítő eljárásban szép eredményt elért tehetségpontoknak azzal a szabállyal, miszerint az akkreditált és akkreditált kiváló státuszú tehetségpontok egy vagy kettő, a regisztrált tehetségpontok és tanácsok pedig egy pályázatot adhattak be felhívásonként.

A 2017-es és a 2018-as tavaszi felhívások célcsoportjai a fentiek szerint alakultak. Azonban a 2019 tavaszi, őszi és a 2020-as tavaszi felhívások esetében a fenti célcsoportok még egy kitétel szerint módosultak. 2018-ban és 2019-ben a Matehetsz Tehetséghálózati műhelybeszélgetéseket szervezett a már említett konvergencia régiókban. Az utolsó három csoportos felhívásra az előbb felsorolt célcsoportnak megfelelő tehetségpontok és tehetségsegítő tanácsok közül azok kaptak „névre szóló” meghívást, akik részt vettek a tehetséghálózati műhelybeszélgetéseken. E műhely-alkalmakról a későbbiekben szólnék.

A pályázói kör, pályázói célcsoport után ejtsünk szót a csoportos fejlesztéseket célzó felhívások szakmai tartalmáról. A szakmai tartalom kialakításakor segítségünkre volt a korábbi Tehetséghidak Projektben elért eredmények tanulmányozása.

Mind az öt felhívás esetében két részre bontottuk a szakmai részt:

• egy kötelezően végzendő feladatra és
• egy szabadon választható részre.

Az első felhívás esetében egy 16 órás, egy vagy két tehetségterület fejlesztését célzó tömbösített foglalkozás-sorozat (szakkör) támogatása volt a feladatunk. A 16 órát a pályázó tetszés szerint osztotta be, alkalmazkodva a gyerekek és az alkalmat szervező, tartó pedagógus időbeosztásához, a szakkör témájához.

A második felhívás esetében – 2018 tavaszán – annyiban módosult a kötelező rész, hogy ez esetben két szakkör megvalósítását támogatta a Matehetsz. A szakkörökön túl a pályázó feladata volt egy háromórás alkalommal, a tehetségügy témáját boncolgató műhelybeszélgetés szervezése a saját vagy más intézménynél/szervezetnél dolgozó pedagógusok és/vagy szakemberek és/vagy szülők részére. A műhelybeszélgetés témája a tehetségek segítése, gondozása, de a beszélgetés konkrét címét, tematikáját a pályázó állította össze, igazodva a releváns korosztályhoz, tehetségterülethez, oktatási/nevelési célokhoz. A műhelybeszélgetés címe és tartalmi vázlata a pályázat része volt. A kötelező rész következő elemeként a pályázó tehetségpont vagy tehetségsegítő tanács vállalta, hogy a pályázat időszakában a Matehetsz által meghirdetett e-learning kurzusokra két főt delegál. A kurzusok a tehetségfejlesztéssel kapcsolatosak, a felnőttképzési törvény alapján minősített 10 vagy 20 órás rendezvények voltak és a törvény szerinti távoktatásos képzési formában, e-learning módszerrel valósultak meg.

A harmadik, a negyedik és az ötödik felhívások esetében ugyanolyan kötelező résszel találkozhatunk:

• a szakköröket felváltotta a más módszertant takaró, 18 órában (12 óra tanórán kívüli tevékenység + hat óra intenzív, tömbösített alkalom) megvalósítandó gazdagító programpár vagy
• egy 18 órás, bármely tantárgyhoz vagy műveltségi területhez kötődő versenyfelkészítő szakkör megvalósítása;
• egy, a második felhívásból már ismert tehetségsegítő műhelybeszélgetés szervezése.

A továbbiakban a felhívások szakmai tartalmának szabadon választható részeit mutatnám be. Az első – 2017 tavaszi – felhívás esetében a pályázók

• egy háromalkalmas filmklubot vagy
• egy egyalkalmas, beszélgetéssel egybekötött előadást szerveztek egy Junior TempletonFellow vagy egy munkájában példaértékű kiválósággal, szakemberrel vagy
• egyalkalmas kirándulást vagy kézműves foglalkozást valósítottak meg.

A második felhívás esetében – 2018 tavaszán – a szabadon választható tevékenységként továbbra is maradt a háromalkalmas filmklub vagy egyalkalmas kirándulás vagy kézműves foglalkozás szervezése. A szabadon választható elemek körének szűkülése magyarázható a kötelező elemként választandó két szakkör megvalósításával, mely több felkészülési, megvalósítási és dokumentációs időt követelt meg a pályázóktól.

A harmadik, negyedik és ötödik felhívások esetében ugyanolyan szabadon választható elemekkel találkozhatunk: egy hat órás pályaorientációs nap szervezése, melynek célja, hogy a pályázó tehetségpont vagy tehetségsegítő tanács a programba bevont tehetségek számára pályaorientációs tanácsadást biztosítson. Az esemény segítette, támogatta a fiatal tehetségeket abban, hogy milyen irányban folytassák pályájukat. Vagy lehetőség nyílt kortárscsoportokat támogató programot szervezni minimum 3 x 4 órában, mely program a diákok önszerveződését, szociális készségeit fejlesztette a kölcsönös megismerés és kölcsönös motiválás érdekében. A programok a kortárscsoport érdeklődését felkeltő, elmélyítő és fejlesztő programok is lehettek. Továbbá a pályázó választhatott egy minimum 5 órányi időtartamban a fiatal tehetségek bemutatkozását és két, tehetségsegítéssel kapcsolatos előadást tartalmazó tehetségnap szervezését.

A felhívások kötelező és szabadon választott elemeiből is látszik, hogy a csoportos pályázatok egyaránt, komplex módon, a csoportos lehetőségek határait nem túllépve, mind a gyerekek, óvodások, diákok, mind az őket fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, tehetségfejlesztő szakemberek és szülők részére is kívánt fejlesztő lehetőségeket biztosítani.

Visszatérnék egy rövid időre a Matehetsz tehetséghálózatos műhelybeszélgetésekhez, melyeken való részvétel meghatározta az utolsó három csoportos felhívásban való részvételt. Azért tartom fontosnak picit beszélni a tehetséghálózati műhelybeszélgetésekről, mert a csoportos felhívás, és egyáltalán a Matehetsz tevékenysége nem kezelhető a Kárpát-medencei tehetséghálózat nélkül. 2018 és 2019 során összesen 23 alkalommal, a konvergencia régióban szerveztük meg a tehetségpontok, tanácsok valós együttműködésének serkentését célul kitűző műhelybeszélgetéseket. A korábban említett tehetségpont akkreditációban - mely a tehetségpontok működésének minősítő eljárása – is megjelenik, mint értékelendő pont a tehetségpontok minőségi együttműködése. Vajon létezik-e ez az együttműködés? Vajon a tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok szívesen megmutatják-e magukat követendő példaként vagy szeretnének-e, hajlandóak-e egymástól tanulni? Amellett, hogy a műhelybeszélgetés során a műhelyeket vezető moderátorok kis csoportokban igyekeztek felszínre hozni a tehetségpontként való működés specifikus értékeit, konkrét jellegzetességeket, vagy rávilágítani a teljes körű tehetségpont működéshez vezető folyamat mennyiségi és minőségi jellemzőire, történtek jól működő lokális, térségi és szakágazati együttműködési gyakorlatok megosztásai is. A műhelybeszélgetések jót tettek a hálózati tagok együttműködésének. Felmérést készítettünk azon 706 fő bevonásával, akik részt vettek a fenti alkalmakon. A felmérés eredményeit a honlapon olvashatják el.

A csoportos tehetségfejlesztő alkalmakon 2017 és 2020 között több, mint 700 pályázó tehetségpont és tehetségsegítő tanács és több mint 30 000 tehetség vett részt (átlagosan évente több mint 150 pályázóval és átlagosan 6000 tehetséggel számolva).

A pályázók és a bevont gyerekek, diákok létszámát mutatja az alábbi táblázat:

Az eddig taglalt csoportos fejlesztéseket célzó felhívások mentén megvalósult pályázatok mellett további csoportos tehetséggondozó programelemet is találunk a Tehetségek Magyarországa Projektben. Ilyenek többek között a tutorrendszerben megjelenő diákok (tutoráltak) részére megszervezett nyári táborok, ahol is 2017 és 2020 között közel 300 fő vett részt. A táborok nagy része elsősorban az önismeretre, kommunikációra és az együttműködésre helyezte a hangsúlyt.

További elem a Matehetsz által fejlesztett Csibésztúra online tesztek és játékok használata. Az oldalon a korábbi projektekben kifejlesztésre került 20 játék mellett további öt, kognitív képességterületet fejlesztő játék is használható. A felületen 500 tantárgyi gyakorló feladatsor használatát biztosítjuk. Párhuzamosan, a pedagógusok számára is elkészült az a felület, amelynek segítségével a játékok csoportosan is használhatók, így az egyéni versenyek mellett csoportos aktivitások mérésére is alkalmas az oldal. A pedagógusok a kiosztott feladatok alapján egyénre lebontott „kognitív profil” térképen követhetik a tanulók teljesítményének változását.

Az oldal használatát 2017-től kezdődően több felhívással, programmal ösztönöztük. A digitális oktatási rend bevezetése a tehetseg.hu oldalon keresztül elérhető tartalmak, játékos mérőeszközök, fejlesztőjátékok használati adatait is megugrasztották: a tehetseg.hu oldal megnyitási száma a kétszeresére növekedett, az otthoni gyakorlásra (egyénileg és pedagógus koordinálásával is) alkalmas Csibésztúra oldal használata pedig 2020 március második felében a korábbi hónapokhoz képest a tizenötszörösére (!) ugrott, ezt követően áprilisban a korábbi nézettség négyszeresére, májusban pedig a kétszeresére csökkent vissza.

Az óvodai tehetséggondozásban módszertani segítséget nyújtó eszközre épülő (három megyét érintő: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg) pilot program 2019-ben befejeződött. A pilot programban 161 óvodai csoport vett részt. Az óvodai korosztályban szervezett OVPED program sikeres zárására tekintettel további egy évre meghirdettük az OVPED2 programot a már programba bevont intézmények számára. A program újabb 121 csoportban jelenleg is működik. A két éves programban mintegy 4500 gyermek megfigyelése, fejlesztése történt, a veszélyhelyzet miatt 2020 év végéig kitolt határidő kerettel.