Bucsi Szabó Zsolt

A Matehetsz felnőttképzési e-learning tapasztalatai

Bevezetés

A Matehetszben négy évvel ezelőtt indult el az e-learning képzések fejlesztése. Az előadás fősodra ennek az időszaknak a kulcsdöntéseire épül és azt mutatja be, hogy a fejlesztés, majd az e-learning megvalósítás közben mikor kellett az előző időszakot áttekinteni, mérlegelni a korábban meghozott döntéseket, újakat hozni, illetve más, vagy új irányokat szabni. Egy „zöldmezős” fejlesztésnek mindig ezek a legizgalmasabb és talán a legfontosabb momentumai. Nevezzük őket csomóponti „sarkalatos döntéseknek”.

Előzmények

Az e-learning fejlesztés nincs előzmények nélkül. A Matehetsz – elsősorban pedagógusok képzését célzó – portfóliójának kialakítása 2009-ben kezdődött, és mind a fejlesztés, mind a képzések megvalósítása elsősorban EU-s pályázatokból finanszírozódott. Az EU-s forrásokat 2016-tól hazai, NTP-s pályázatok is kiegészítették. A következő ábra az egyes projektek során képzett pedagógusok számát mutatja. Tíz év alatt összesen mintegy 30 000 hallgatónk volt. Ez a tevékenység nagyban járult hozzá a Matehetsz hírnevének megalapozásához. A képzések tematikája szorosan kötődik a tehetséggondozás tudományához, módszertanához.

Száznál is több képzési programot dolgoztunk ki, és módunk volt rá, hogy az idők során letisztítsuk ezt a portfóliót: kínálatunkban ma 30 db 30 órás PAT és 17 db, jobbára 10 órás felnőttképzési programunk van. Fontos tényező a továbbgondoláskor, hogy a PAT képzések költsége kb. 1 MFt és darabszámra ezek teszik ki a megtartott képzések kb. 20%-át, míg a felnőttképzési események a Matehetsz számára kb. 200 eFt kiadással járnak.

Miért kezdtünk e-learning programok fejlesztésébe?

A 2015-ben indult „Tehetségek Magyarországa” projekt keretében viszonylag nagy képzési indikátorszámot vállaltunk, viszont ebben a projektben a hangsúly – a korábbi projektek ezirányú sikerei után – már nem a pedagógusok képzésére került. Ezt kifejezte az is, hogy a képzésekhez viszonylagosan kisebb forrásokat csoportosítottunk.

A Matehetsz tevékenységével nem egyenletesen fedi le az országot. Erősebbek vagyunk a Dunától keletre eső területeken. Azt is tapasztaltuk, hogy máshol gyakran nem jön össze a meghirdetett képzésekre annyi jelentkező (általában 15 fő), hogy azokat el is lehessen indítani. Jelentkező viszont mindig volt, de így igényüket nem tudtuk kielégíteni. Szükségesnek láttuk ezért olyan képzések kifejlesztését, amelyek kisebb (5–6 fős) csoportokban is rentábilisan üzemeltethetők, és könnyen – akár otthonról is – elérhetők, elvégezhetők.

Az elmúlt időszakban a Matehetsz berkein belül a tehetséggondozás elméletével és gyakorlatával kapcsolatosan hatalmas tudásanyag halmozódott föl. Könyvek, folyóiratok, végrehajtott tehetséggondozó programok jegyzőkönyvei, maguk a képzések a tudásnak mind olyan tárházai, melyeket belső indíttatásunkból is hasznosítani akartunk. Ne maradjanak rejtve az érdeklődők számára.

Főleg a fentiek indíttattak arra, hogy e-learning fejlesztésekbe fogjunk, mert úgy ítéltük meg, hogy szélesebb közönséget tudunk megcélozni, újabb szegmenseket tudunk bekapcsolni, nagyobb tudásanyagot tudunk közvetíteni és mindezt egy főre vetítetten lényegesen kisebb költséggel tudjuk megtenni.

Sarkalatos döntés: a tematika

Az első nekirugaszkodáskor nem kellett újat kitaláljunk. Magabiztosan fordulhattunk meglévő, népszerű tartalmainkhoz, a Géniusz könyvsorozat majd negyven kötetéhez, és a már korábban kifejlesztett kontaktalkalmas képzéseinkhez.

Egy optikai csalódás áldozatai lettünk viszont. Az e-learning fejlesztés – szemben a kontaktalkalmas képzésekével – jelentékeny szöveggondozási feladattal jár. Míg a hagyományos képzések esetén a szerző csak óravázlatot kell írjon, az e-learninghez el kell készíteni a pontos, tanulható szövegeket. Ez azt jelentette, hogy az előzetes tervekhez képest a fejlesztés kb. fél éves csúszást szenvedett.

Sarkalatos döntés: Moodle

E-learninggel már 2013-ban is próbálkoztunk. Azt mondtuk: sikerrel, de az első képzési alkalmat továbbiak nem követték. Akkor egy saját fejlesztésű rendszert alkalmaztunk, amiről bebizonyosodott, hogy inkább nevezhető egy szépen kidolgozott tartalombemutató rendszernek, mint e-learning-platformnak. Más lehetőségeket is megvizsgáltunk.

A Moodle keretrendszer mellett több érv szólt. Csak a fontosabbak:

• szabványos, sokak – sőt az oktatók szinte valamennyije által – ismert és használt
• a tananyagok bemutatásán túl alkalmas a tanfolyamok teljes menedzselésére, úgy mint: jelentkeztetés, tesztelés és kiértékelés, csoportok kezelése, csoporton belüli kommunikáció, a tanulók tevékenységének követése stb.
• a képzési adminisztrációt – ami akkreditált képzési környezetben EU-s pályázati keretekkel „nehezített pályán” nem elhanyagolható teher a képző intézmény számára – is nagyban támogatja.

Sarkalatos döntés: képzésfilozófia, didaktika

A fejlesztéseket egy tapasztalt szakember – nevezzük „didaktikai tanácsadónak” – segítségével indítottuk el. Tőle tanultuk, hogy ne csak arra törekedjünk, hogy „korrekt”, jól gondozott, szépen tördelt szövegeket és aztán teszteket jelenítsünk meg, hanem gazdagítsuk, színesítsük az anyagot animációkkal, web-linkekkel; gyakori önellenőrző tesztekkel, interaktív feladatokkal. Szerethető tananyagokat készítsünk.

Fontos lépés volt, hogy a tanulók számára a zárt környezetet kinyitottuk és a web-en konzultációkat szerveztünk. Ebben szerzőink partnerek voltak és mindannyian vállalták ezeknek a kétórás konzultációknak a moderálását. Szintén fontos döntés volt, hogy a beszélgetések tematikájául azt ajánlottuk: a képzés tárgyában minden hallgató hozzon egy-egy tízperces esetet, adja elő és aztán a csoport tagjai tíz-tíz percben reagáljanak. Platformként a Skype-ot választottuk (2016-ot írtunk ekkor, a pandémia okán 2020-ban szomorú népszerűségre szert tett kommunikációs alkalmazások jobbára még ismeretlenek voltak). Az elképzelés nagyon sikeresnek bizonyult. Mintegy „tanfelügyelő” be-bekukkantottunk ezekbe a kis konferenciákba. Pezsgő vitákat, felszabadult embereket láttunk, és – ami ezeknek a beszélgetéseknek különös kuriózuma ezekre a két órákra– az ország, sőt a Kárpát-medence legkülönbözőbb pontjai kapcsolódtak össze Soprontól Csíkszeredáig.

A vizsga mindig a web-en történt, általában az adott tananyag fejezeteit záró önellenőrző kérdésekből a rendszer által random összeállított tesztsor formájában.

Korrekció, új megoldások, új döntések

Egy év elteltével áttekintettük az eredményeket, fejleményeket és egyik képzésünknél azt állapítottuk meg, hogy a gondosan, szépen kidolgozott tematika és anyag megtanulásához a konzultációk nem igazán adtak extra értéket. És azt is látni kell, hogy nem mindenki, nem minden oktató számára otthonos környezet a virtuális térben történő szereplés és kapcsolatkezelés, a technikai zavarok – ilyenek persze néha adódnak – megoldása. Ennél a képzésnél bátran vállaltuk az áttervezést és „átakkreditálást”, és a kontakt alkalmat kivettük: „olvass, tanulj, tesztelj” képzéssé alakítottuk át. Nagy sikerrel. Az egyik legnépszerűbb kurzusunkká vált.

Egy később (2018) fejlesztett képzésünk egy kétórás „webinárium”-mal zárul. Maga a téma „Alkalmazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásában” kínálta a nagyközönséges előadás igényét. Volt, hogy több mint 100 fő vett részt egyszerre, az oktató előadott és a YouTube platformján a hallgatóság élénk chat-folyamban tett fel kérdéseket, megjegyzéseket, amire az oktató az előadást időnként megszakítva válaszolt. A YouTube-kimenettel felvértezett stúdiószoftvert később a Zoom váltotta fel. Az előbbi technikai személyzetet is igényelt – a pandémiás helyzetben népszerűvé vált Zoom-ot viszont maga az oktató egyedül is tudja kezelni. A megoldás szintén nagy siker.

Interaktív, didaktikára építő kurzusok

Új fejlesztéseink. Összefoglaló jellemzőik, hogy tematikájuk viszonylag szűk, nem akarnak sokat markolni, viszont amit nyújtanak, azt egy életre megtanítják.

Ilyen pl. a „Bevezetés a jóllét tudományába” c. kurzus. Maga a tananyag nem sokkal több, mint szemelvény-ajánló linkgyűjtemény és néhány teszt. Ez az alapozó rész. Ezt követi a tanulási folyamat lényegének szánt web-konferencia, melyen az oktató (egyben szerző is) a szemelvényekben olvasottakra építve hívja elő és rögzíti a tudást a hallgatókban.

Ezeknek a kurzusoknak a fejlesztése befejeződött, megvalósításuk folyamatban van.

Egy fejlesztés Gantt-ja

A fejlesztések folyamatát mindig megterveztük, noha nem bonyolultak, de ez a döntés a menedzselésben nagy biztonságot adott. Az egyes részfolyamatok különösebb magyarázatot nem is igényelnek. A fejlesztésnek 4–5 szereplője van. Az un. kritikus utat, ami a fejlesztés időtartamát meghatározza, egyértelműen a szerző és az akkreditációs szakember munkája határozza meg (piros szakaszok). A csapat többi tagja saját feladatát az e két szereplő által meghatározott időkereten belül viszonylag kényelmesen el tudja végezni.

A csapat

Csak bajuszokban a résztvevők, illetve esetenként bekapcsolódó szakemberek:

• szerző;
• fejlesztési vezető;
• didaktikai tanácsadó;
• tartalomkezelő informatikus (Word, html ismeretek, konvertálások programozása);
• Moodle-rendszergazda informatikus (általában nem ugyanaz az ember, mint a tartalomkezelő, ez teljesen más informatikai műfaj);
• szakmai lektor;
• nyelvi szerkesztő (kiadói vénával és gyakorlattal);
• grafikus;
• akkreditációs tanácsadó;
• képzési koordinátor (akire a fő teher majd az oktatás fázisában hárul);
• oktató.

Képzések megvalósítása, tapasztalatok

A fejlesztés főbb tapasztalatai:

• A szerzői-oktatói szerepről: lényeges a különbség a kontaktalkalmas képzésekhez képest. Ott a képzés maga a képzési alkalom során születik (az akkreditációban leírt vázlat keretein belül), míg az e-learning anyagot precízen, az utolsó vesszőig előre ki kell dolgozni. Ennek megfelelően a kontakt képzés oktatójának jó előadónak kell lennie, az e-learning-nél a szerzői precizitást a megvalósításkor a csoportok kezelésekor jó kapcsolatteremtő készség kell kövesse.
• A zöldmezős tananyag-szövegezés általános veszélye a túlírás. Egy tízórásként megrendelt tananyag első verziója nem ritkán 20-30 órás képzési keretet igényelt volna. Nem kellemes feladat aztán a szerzőnek az ilyen mértékű rövidítés.
• Nem szabad elhagyni a megírt tananyagok kiadói igényességű nyelvi szerkesztését és korrektúráját.
• Számítani kell, és tudni kell kezelni a technika ördögét. Mind a Moodle rendszer felügyeletét, mind a kommunikációs rendszerek (Skype, Zoom, stb.) helpdesk-jét profikra kell bízni.
• A web-konferenciák legtöbb problémáját egyes állomások, résztvevők lassú internetsebessége okozza. Ha ez az oktatóé, akkor a gond nagyobb. Ilyenkor (Skype esetén bizonyítottan) a host-olást az oktató át kell adja valamelyik nagy internetsebességgel bíró hallgatónak (a konferencia újraindítása és az a hallgató lép be először).

A megvalósításról

• Kurzusainkat fürtökben, évente 5–7 alkalommal hirdetjük meg. Egy-egy alkalommal 60–200 közötti jelentkezést fogadunk többféle kurzusra, kurzusonként több, általában hatfős csoportban.
• Mivel képzéseink ingyenesek, viszont elvégzésük a résztvevőtől enyhe erőfeszítést igényel, jelentős, 5–10%-nyi lemondást, illetve be nem fejezést érzékelünk.
• Ez a képzésmennyiség – a projekt követelményeinek is megfelelendő – egy teljes munkaidejű koordinátort foglalkoztat.

Eredmények

• A Tehetségek Magyarországa projekt képzési indikátorainak teljesítéséhez az e-learning programok az ábra szerinti mennyiségben járultak hozzá. A majd 25%-os részesedés a projekt vége felé közeledve magasabb, hiszen az első két évben még csak kontaktalkalmas képzések zajlottak.

• A fejlesztés költségvetési hozadéka is jelentős. Egy indikátor „költsége” a felnőttképzési programokból származóénak kb. 40%-a.