Dallos Gyula

A nemzeti lovaskultúránk értékeinek átadása,
megjelenítése az iskolai oktatásban

Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a XXII. Országos Közoktatási Szakértői Konferenciát, megtisztelő, hogy ismét felkértek az adott téma előadására. Mielőtt konkrétan rátérnék a címben megjelöltekre, az első szó, amit ki kell mondanom a köszöneté, hogy ebben az embert próbáló, járványos időszakban is lehetőség nyílik a konferencia megtartására. Igaz, hogy egy online konferencia nem tudja felvenni a versenyt egy élő konferenciával, ahol az előadó a hallgatósággal közvetlen kapcsolatot tud fenntartani. Az, hogy ez a nagy elismertségű konferencia egyáltalán online formában is, de meg tudott valósulni, köszönet minden előadótársam és a magam nevében Kónyáné Tóth Mária igazgató asszonynak és Molnár Csaba ügyvezető úrnak. A folytonosság megtartása önmagáért beszél e nagy hagyományú konferencia kapcsán, ez egy minősítés, hogy szükség van rá.

A több mint 1100 éves lovaskultúránk nem elszigetelt, hanem nemzeti kultúránk szerves része. Ezáltal tudjuk a legbiztosabban átörökíteni őseink tudását, a mában megjelenítve egy reményteljesebb jövőkép kialakítása érdekében. Kárpát-medencében élő magyarság génjeiben kódolt a ló szeretete, tisztelete. Történelmünk során ez idáig egyetlen osztatlan sikertörténetünket a Honfoglalást is lóháton tettük meg. A teremtés sok csodája közül kiemelkedő a ló és a magyar ember kapcsolata, viszonya, amely a világ végezetéig megbonthatatlan marad. A XXI. század sem nélkülözheti a ló jelenlétét, szolgálatait. Most hasznos tevékenységei közül csak az emberre gyakorolt oktatásban, nevelésben hasznos ráhatásait emelném ki.

Mit is jelent ló által nevelni?

A ló által a lovas tevékenységek eszköz az emberek nevelésében, egy viselkedési forma, amely a tevékenység által megérinti a testet és a lelket. Társadalompolitikai szempontból nemzetet összetartó, nemzetet felemelő és nemzetet egészségben tartó erő, amit mással nem lehet pótolni.

Sokszínű lovaskultúránk keretét a Kincsem Nemzeti Lovas Program adja. Ennek az átfogó programnak hét prioritási pontja van:

• Infrastrukturális beruházás.
• Lótenyésztés.
• Lovaskultúra iskolai oktatásba történő integrálása.
• Ló és lovassportok.
• A lóval szolgálatot teljesítők, hagyományőrzők, lovas-művészetek.
• Lovas turizmus.
• Lovasterápia.

Meggyőződéssel vallom, hogy az a szülő, akinek gyermeke megtalálta a kapcsolódási pontot a lóhoz, boldog lehet, mert olyan pozitív viselkedési, erkölcsi zsinórmértékek alakulnak ki, amelyekkel később az élet minden területén nagyobb alkotótudással fog rendelkezni és hasznosabb tagja lesz a társadalomnak a hazája számára. A ma világában különösen fontos ez az oktatási, képzési, pedagógiai tevékenység, mert egy intelligens élőlény segítségével sokkal könnyebben és mélyebben érvényesülnek azok a nevelési ráhatások, amelyeket élettelen segédeszközökkel megközelítőleg sem tudunk elérni.

Különösképpen fontos, hogy ebben a zűrzavaros, identitástudatot elvesztő, gyökértelen, rosszul értelmezett liberális gondolkodás (agymosás) mennyire veszélyezteti a felnövekvő korosztályok jövőjét és a teremtett világgal való kapcsolatát, viszonyát. Ne hagyjuk elveszni gazdag nemzeti értékeinket a pedagógia, oktatás, nevelés területén sem. A klasszikus magyar oktatás, mind rendszerében, mind humánerőforrás tekintetében is számos világraszóló képzettségű, tehetségű embert adott. A magyar oktatás, képzés útja helyes irány, arra rá kell térni és azon ki-ki adottsága és ambíciója és alázata szerint jusson el a legmesszebb céljai elérésében.

A ló általi nevelés leghatékonyabb a fiatal generáció számára, ezért célszerű az iskolai oktatásba való integrálása – a bemenet 2-3. osztály a kimenet egyetemi diploma, amely egyúttal egy életpályamodellt is felkínál, mint lehetőséget. Mivel a ló-ember kapcsolata világviszonylatban is reneszánszát éli és a ló általi képzési, pedagógiai lehetőségeket mások is nagyon eredményesen alkalmazzák. Két példával szeretném megerősíteni:

• Németország, ahol 2500 iskola és lovarda működik együtt,
• Franciaországban pedig 200 000 kisdiák részese ennek a kivételesen jó képzési, nevelési módszernek.

Mi a kormány célja a lovaskultúra iskolai oktatásba való integrálásával és mit értünk el eddig?

A kormány célja az, hogy e képzés, nevelés által olyan generációk nőjenek fel, akik imádják az istenüket, rajongásig szeretik a hazájukat, a nemzetüket, a nyelvüket, a családjukat, a munkájukat, a hivatásukat és a tetteikért vállalják a felelősséget. Továbbá megvalósításra vár a Kincsem Nemzeti Lovas Program keretén belül, hogy a képzés – oktatás országos lefedettséggel az esélyegyenlőség alapján minden erre jelentkező diák számára elérhetővé váljon. A jelenlegi felmérés adatai szerint 18 iskolában 1446 gyermek számára biztosított a képzés. A képzés során 30% elmélet 70% a gyakorlati oktatás aránya. Dr. Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár úr kérésére térképet készítettünk, amelyen 4500–5000 kisgyermek vár arra, hogy rendszerszinten elindulhasson a képzés. Ennek előfeltétele, hogy a Nemzeti Lovas Tudás Központ létrejöjjön, amely az irányító szerepet töltené be. Ennek a megvalósulása karnyújtásnyira van, mivel B. Tóth Ferenc úr erre a célra felajánlotta a nagy értékű kecskeméti Hírös Lovardát. A kormány részéről az oktatás, nevelés vonatkozásában kevés ésszerűbb invesztálás létezik, mint ennek a képzésnek a forrását biztosítani, amely 5000 gyermeket számolva 37 tanítási héten keresztül körülbelül 370 millió Ft.

Bízom abban, hogy a 2012. március 12-én elfogadott Kincsem Nemzeti Lovas Program, amely széleskörű társadalmi elfogadottságra, biztosított gazdasági alapokra és politikai támogatottságra épül, el fogja érni célját a fiatal generáció és a nemzet javára.