Pölöskei Gáborné
Új utak a szakképzésben
Sok szakma, munkakör, amelyeket tanulóinknak – a jövendő munkavállalóknak – be lehet majd tölteni, ma még nem is létezik. Így fel kell tennünk magunknak a kérdést: jól képezzük diákjainkat? Valóban átadjuk nekik azt a tudást, amivel felnőttként majd boldogulhatnak? Miután azoknak a szakmáknak a jelentős része még nem is létezik, amelyekre fel kellene készítenünk a tanulóinkat, egyértelmű, hogy a szakképzés legnagyobb kihívása, hogy – az alapszakmák megtanítása mellett – átadja azokat a kompetenciákat, készségeket, képességeket, amelyek a változó környezeti kihívásoknak megfelelnek.
A kormány 2019-ben elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, amely válaszokat kíván adni azokra a kihívásokra, amelyeket a gazdaság szereplői megfogalmaztak, amelyeket a környezet változásai kényszerítettek ki. 2014-ben elkezdődött a szakképzés átalakítása a duális képzés bevezetésével, a 2020 szeptemberében kezdődött folyamat azonban már egy átfogó reformot jelent. Ekkor a stratégia mentén elindult a szakképzési rendszerünk teljes megújítása.
A változás jelenti a szakképzés tartalmának és módszertanának, képzési kereteinek, valamint a képzési környezetnek a megújítását. Ezek egyben olyan beavatkozási pontok, melyek indikátorként is szolgálnak. Egy ilyen nagy, rendszerszintű átalakításnál a megvalósítás során mindig vizsgálni kell a tapasztalatokat, hogy szükség esetén módosítsunk, finomítsunk.
A stratégia, majd a szabályozók megalkotása után elkezdődhetett az átalakítás, amelynek egyik lényegi lépése volt, hogy meghatározásra kerültek azok az alapszakmák, amelyeket a továbbiakban csak az iskolarendszerben lehet oktatni. Létrejött a Szakmajegyzék, amely áttekinthetőbb, informatívabb, mint a korábbi OKJ. Tartalmaz olyan új oszlopot is, amely az adott szakma digitális kompetencia szintjét jelzi. Ez lényeges, hiszen a jövőre képezünk, ami ezen kompetenciák fejlesztése nélkül nem lehetséges.
A szakképzésben az oktatásnak rugalmasnak kell lenni, hiszen folyamatosan fejlődik a gazdasági környezet, amelynek képzett, minőségi munkaerőre van szüksége. Ezt a rugalmasságot a kimeneti követelmények meghatározásával lehet elérni, ami rugalmas oktatásszervezést tesz lehetővé. Vagyis a szakképzésben nincsenek kerettantervek, hanem kimeneti szabályozás érvényesül, amelynek megvalósítását a Programtantervekkel segítjük.
A folyamatban lévő átalakítást csak oktatóink továbbképzésével lehet véghezvinni. Sajnos a pandémia ezt nagyon megnehezítette. Mint ahogy azt is, hogy az átlagosan 30%-os béremelést teljesítményalapú bérfejlesztéshez kívántuk kötni. Bár a körülmények nehezítették az új minősítési rendszer ismertetését, az átállás sikeres volt, hiszen tanáraink elfogadták az ajánlatot. Van, aki 5%-os, illetve van olyan is, aki 80%-os bérfejlesztésben részesült.
Ahhoz, hogy a változások követhetők legyenek, létrehoztuk az Innovatív Képzéstámogató Központot (IKK), amely képzéseket szervezett, és honlapján a legfrissebb információk elérhetők.
- szeptemberben nyolc ponton avatkoztunk be és alakítottuk át a szakképzési rendszert. Elindult az ötéves technikusi képzés, valamint a hároméves szakképző iskolai képzés. Új típusú képzési formákat vezettünk be: az orientációs évet, a dobbantó programot és a műhelyiskolát. Eltoltuk a szakmaválasztást, ma már először ágazati ismereteket sajátít el a tanuló és csak utána választ szakmát. A nyolcadik évfolyamosok kompetencia mérése, az orientációs évfolyam bevezetése és a szakmaválasztás kitolása megalapozottabbá teszi a szakma kiválasztását, ami meggyőződésem szerint a lemorzsolódást is csökkenteni fogja. Ezen kívül nagy hozadéka, hogy érdeklődő gyerekeket taníthatunk, ami alapja a minőségi munkának.
A beiskolázási számok az átalakítás sikerét mutatják. Tavaly 6%-kal, idén 11%-kal többen választották a szakképzést a nyolcadikos tanulók közül. Ennek egyik oka lehet az új áttekinthetőbb és átjárható oktatási rendszer, a másik pedig a tanulóknak járó általános szakképzési ösztöndíj.
A szakképzési rendszer kínálata bővült. Új lehetőségként vezettük be az okleveles technikusképzést, ahol az oktatási tartalmakat egy-egy egyetem szakirányú képzésének oktatási tartalmával hangoltuk össze. Így hatékonyabb képzést tudunk megvalósítani. Itt a tanuló úgy hagyja el a szakképzést, hogy érettségi és technikusi végzettség mellett legalább 30 kreditpontot is kap, amely az adott egyetemen való továbbtanulás esetén a tanulmányokba beszámít. Ez nagy lehetőség. Ők a szakképzés „elit alakulata”.
- szeptemberben indultak az első osztályok. A továbbiakban a képzést indító iskolák körét folyamatosan bővítjük, a következő tanévtől várhatóan 46 technikum várja okleveles technikusképzéssel a jelentkezőket. Nagy az érdeklődés az egyetemek részéről is. Ugyanakkor mindez nem mehet a minőség rovására, csak azok az intézmények kerülhetnek be, akik meghatározott minőségi kritériumoknak megfelelnek, hiszen az itt végzett tanulóknak a képzés egyenes utat jelenthet az egyetemre.
Szintén újdonság a kreatív technikum létrehozása, amiben szintén nagy lehetőségeket látok. A kreatív technikum oktatási tartalmát a MOME-val együtt dolgozzuk ki, mindenütt nagyon szoros a kapcsolat a felsőoktatás és a szakképzés között, amikor tartalmi fejlesztésekről van szó. Mi jut eszünkbe a kreatív ipar kapcsán? A design, a divattervezés, szép anyagok, legyen az szövet vagy csomagolópapír. Ezen kívül a filmipar, a színház- és hangtechnika vagy az ipari grafika, amelyre szüksége van a nyomdaipartól kezdve a porcelánkészítőkig több szakterületnek is.
Ugyanígy teljesen újszerű a pedagógiai technikum is, ami nem egyenlő a pedagógusképzéssel. A sajtóban helyenként megjelent értelmezésekkel szemben nem a pedagógushiányt szeretnénk orvosolni ezzel az új képzési lehetőséggel. A pedagógiai technikum lényege az, hogy olyan magas gyakorlati óraszámban képezzük a tanulókat, hogy meg tudják ismerni a különböző korcsoportokat, a pedagógiával kapcsolatos intézmények működését, a szakmaválasztásuk megalapozottabbá váljon. Ne az egyetem elvégzése után jöjjön rá, hogy melyik korosztállyal szeretne foglalkozni. Ráadásul ma a munkaerőpiacon egyre nagyobb az igény olyan munkaerőre, akik gondját viselik a gyerekeknek addig, amíg a szülők haza nem érnek a munkából. Erre is felkészít a pedagógiai technikum.
A szakképzés kiegészült alternatív tanulási utakkal is, amelyek az orientációs évfolyam, a dobbantó program és a műhelyiskola. Ezek a képzések a készségek, képességek fejlesztéséről szólnak, nincsenek tantárgyak, nincs osztályozás. A szekcióülés keretében lesznek részletesen megismerhetők. Az eddigi tapasztalatok nagyon biztatók, a lemorzsolódás minimális. A Szakképzési Hídprogramban körülbelül 90%-os volt a lemorzsolódási arány. A dobbantó programban ez 20%, az első év tapasztalatai alapján. A programok sikerességéhez fontos a mentortanárok továbbképzése, ez folyamatosan zajlik.
Általánosságban is elmondható, hogy mindenütt módszertani megújulás szükséges, ami csak az oktatók továbbképzésével érhető el. Ezt a módszertani megújulást támogatja az IKK, amiről kollégám fog részletesen beszélni előadásában. Új lehetőség a projektoktatás. Mivel a szakmai vizsga projektvizsga, értelemszerűen a képzésnek is ehhez kell igazodni. A vizsgázók nem tételeket fognak húzni, hanem projektfeladatokat kapnak hónapokkal, fél évvel korábban, amire egyénileg vagy akár csoportosan felkészülnek. Az ágazati alapvizsgát már így szervezték az intézmények, és rendkívül jók a visszajelzések, ugyanis azt tapasztalták, hogy a gyerekek élvezik a vizsgát.
A digitális közösségi alkotóműhelyek minden szakképzési centrumban elkészültek. Következő feladatunk, hogy ezeket újabb és újabb eszközökkel fejlesszük. Az alkotóműhelyeknek jelenleg a pályaorientációban van kiemelkedő szerepük, de a módszertani szerepüket is szükséges erősíteni. Ehhez is adottak a feltételek, hiszen az alkotóműhelyek a legmodernebb eszközökkel vannak felszerelve.
A szakképzési rendszer irányítását támogató digitális fejlesztések megvalósultak. Létrejött a SZIR, a FAR, a KRÉTA rendszer ösztöndíj modulja. Az online oktatást támogató KRÉTA Digitális Kollaborációs Teret sok oktató használja. Erre a jövőben is szükség lesz, tekintettel arra, hogy a háttérben zajlik a digitális tananyagok fejlesztése.
Eddig 66 digitális tananyag készült el, amelyek 46 szakma ágazati alapoktatásához használhatók. 2022 végéig közel 90 szakmához fognak rendelkezésre állni digitális tananyagok. A bevezetést támogató oktatói továbbképzések most kezdődnek.
Minden digitális tananyag egy platformra készül, a KRÉTA-n keresztül tudják elérni a szülők, a gyerekek és az oktatók is.
Az, hogy mindezt meg tudjuk valósítani a szakképzésben, nagyban köszönhető annak, hogy milyen sok innovatív oktatónk van. Amikor tavaly elkezdődött az online oktatás időszaka, létrehoztuk a Digitális Szakképzési Tananyagtárat. Ez gyakorlatilag egy digitális könyvtár, ahova az oktatók a maguk által fejlesztett anyagokat tölthetik föl. Már 2020 májusában 2100 tananyagtartalmat osztottak meg, és ez a szám azóta is folyamatosan emelkedik. 2021 októberében már 4500 fájl volt elérhető a tananyagtárban. Fontos hangsúlyozni, hogy senki nem kötelezte az oktatókat. Egyszerűen teszik a dolgukat, és azt gondolom, hogy lelkesen teszik, mert ezt hit nélkül nem is lehetne másként tenni.
Ehhez kapcsolódóan el kell mondani, hogy a felnőttek szakmai oktatásában is nagyon fontos az e-learning tananyagok bevezetése és ezáltal rövidített képzések lehetővé tétele ahhoz, hogy az valóban a gazdaság igényeire fókuszáló legyen, és hogy elérjük a felnőtteket. A kétéves képzések felnőttképzési jogviszonyban (szakmától függően) 12 hónapra, de akár 7 hónapra is rövidíthetők.
Azt gondolom, hogy a fenti idézet szól jól összefoglalja a szakképzésben megnyílott új utakról szóló előadásomat.
Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak!
