Brassói Sándor
A pályaorientáció és a pályaválasztás támogatása
a köznevelésben, a diplomás pályakövetés rendszere
a felsőoktatást követően
Tisztelt kollégák!
Tisztelettel köszöntöm önöket a mai konferencián. Az előadásomnak a témája az, amit a programban is láttak, és ez a „kettő az egyben” témára rímel, hiszen a pályaorientáció és a pályaválasztás támogatása kulcskérdés napjainkban.
Azt is sokan tudják, hogy az iskolarendszerünk legnagyobb részében azért komoly hiányosságok vannak ezen a területen. Van persze sok iskola, ahol nagyon sokat tesznek azért a pedagógusok, az intézményvezetők, hogy megpróbálják a gyorsan változó világ kihívásaira a gyerekeket felkészíteni, és valami jól működő, rendszerszintű pályaorientációt, pályaválasztási rendszert kialakítani az általános iskolák, középiskolák rendszerében. De ez azért nem így van a legtöbb helyen. Úgyhogy én erről fogok beszélni két nézőpontból:
- elsősorban a köznevelés alsóbb és felsőbb évfolyamai oldaláról;
- a köznevelés végén és a felsőoktatási átmenet vonatkozásában.
Tehát az egyik terület a mit választ, milyen alapon választ egy gyerek középfokú iskolát, és a másik terület pedig az, hogy mi az, ami segítheti abban, hogy felsőoktatási intézményben milyen szakon, milyen képzésben tanuljon tovább.
Az, hogy milyen alapon választanak a diákok iskolatípust, életpályát, ebben nagyon erős a szülői és a kortárshatás:
- Legyél te is cukrász, mert az most nagyon sikeres!
- „Te is legyél műkörmös, az most jól megy” – hangzik el a családban alkalomadtán;
- „Menj gimnáziumba, szorgalmas vagy, jól tanulsz!”
Aki közoktatással foglalkozik az tudja, hogy mindig próbálkoztak kormányzatok valamivel segíteni a pályaorientációban, esetleg beleírni a Nat-ba, hogy legyen pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadás. Ezek a dolgok a múltban is megvoltak, és egészen napjainkig jellemzők is. Tudjuk, a Nat-ban is benne van, hogy a gyerekeknek pályaorientációs foglalkozást kell tartani és a kerettantervben is benne van ez, azonban azt is tudjuk, hogy valójában erre a pedagógusokat nem készítik fel, önmagukban nagy tudást nem tudnak felgyűjteni ehhez, sokszor az intézményvezetés is meglehetősen szelektíven áll a kérdéskörhöz. Mondhatnám azt is, hogy szakmai külső támogatások, a pedagógiai szakszolgálatok pályaválasztási tanácsadórendszerein kívül kevéssé vannak ehhez mások bevonva.
Ha megkérdezzük a diákokat, a szülőket, akkor azt lehet látni, hogy a gyerekek nagy része valójában rendszerszinten nem találkozik ilyen kérdéssel, tehát ebből következik, hogy az iskolaválasztás, továbbtanulási választás, vagy akár a felsőoktatási intézményi vagy a szakképzőintézményi választás meglehetősen esetleges az egyes tanulók esetében. Nincsen erre rákészítő szülői vagy iskolai stratégia, intézkedéscsomag. Nem csoda, hogy ha megnézzük az OH lemorzsolódási statisztikáit a 9. évfolyamon, akkor azt látjuk, hogy a legnagyobb bukási, illetve lemorzsolódási arány épp a 9. évfolyamon van. Azt is látjuk, hogy éppen a szakképző intézményekben magas ez az érték, mert a gyerekek nem a számukra megfelelő képzésekre, szakmákra jelentkeztek és sokszor nem megfontoltan. Úgyhogy ez a pályaorientációs támogató témakör tehát egy lényegi kérdés.
Az Oktatási Hivatalban a kollégákkal azt gondoltuk, hogy ebben próbálunk segíteni a magyar oktatás, a közoktatás szereplőinek, elsősorban az intézményvezetőknek és a pedagógusoknak, másodsorban minden gyereknek, illetőleg minden állampolgárnak. Azért, hogy legyen olyan, rendszerszinten működtett támogató mechanizmus, ami bármely személy számára alkalmas lehet ahhoz, hogy fölmérje, megmérje magát, a képességeit, és ezek alapján a lakóhelyétől függetlenül sikeresebben tudjon választani továbbtanulási irányt.
A 3.2.13 számot viselő EFOP programban létrehoztunk egy nagyon komoly szoftveres támogató eszközrendszert, egy informatikai alkalmazást, amelyiknek az a célja, hogy az előbb elmondott hiányosságokra építve segítsük a fiatalokat, de akár a felnőtteket is abban, hogy fel tudják mérni saját magukat, fel tudják ismerni azt, hogy ők valójában mire, milyen iskolai továbbtanulásra, milyen szakmatanulásra lehetnek leginkább képesek. Akkor, amikor azt tudjuk egy tanulóról például, hogy jó matekból, ötösei vannak, bár nem tudjuk pontosan, hogy mennyire ötös vagy négyes, de szeret elmélyülten tanulgatni, akkor vajon milyen szakma felé induljon? Matektanár, programozó, vagy gazdasági szakra jelentkezzen? Menjen egy egyetemre, vagy gépészeti, esetleg építőipari technikumba? Nagyon tág a munkaerőpiac kínálata, ezen belül nem fogja tudni a tanuló a legtöbb esetben azt, hogy melyik szakmához milyen kompetenciák kellenek, milyen a szakmai kifutásuk, milyen lehetőségeket kínálnak ezek valójában.
Ezért azt tettük ebben a projektben, hogy föltártuk a szakképzésnek és a különböző középfokú iskolatípusoknak a bemeneti kompetencia, illetve előzetes tudás- és érdeklődés-igényét, és ehhez készítettünk olyan informatikai alkalmazást, ami valójában egy online, a személyiség adott összetevőire rákérdező kérdéssorozat. Ez segíti, hogy bármely fiatal – akár általános iskolában, akár középiskolában – ezeken a kérdéssoron végigmenve, megválaszolva ezeket egészen jól fel tudja mérni a kompetenciáit, a képességeit, az érdeklődését, bizonyos tudását. Ennek az online elérhető támogató szoftveres eszköznek a köznevelési szinten két változatát fejlesztettük ki
- az egyik a – törvénybe már bekerült – nyolcadik évfolyamos pályaorientációs mérés, ami abban segíti a tanulókat – és egyúttal a szüleiket, a gondviselőiket is –, hogy a pályaválasztás komoly megfontolást igényel, ezért tudatosan és nem véletlenszerűen célszerű megválasztani az iskolatípust, a továbbtanulás irányát, iskolatípusát. Az idei évben majd kilencvenezer tanuló töltötte ki a mérőeszközt. Ezen felül szakmai irányokat, orientáltságokat, javaslatokat is megfogalmaz számukra a szoftver közérthető módon.
- a nyolcadik évfolyamos mérőeszközhöz képest egy komolyabb és az OH-honlapon[1] elérhető pályaorientációs mérőeszközünk a POM, amelyik ebből az EFOP említett pályázatból készült el.
Ez az online alkalmazás bárki a képességeinek, kompetenciáinak, attitűdjeinek, érdeklődésének a felmérésére alkalmas eszköz, és szerintem minden általános és középiskolában tanuló gyereknek meg kellene ismernie. Ebben az online elérhető szoftverben számos tevékenységet tudnak elvégezni a használók. A POM-ban látnak nagyon pontos szakmaprofil-leírást 283 szakmáról, amit mindenféle regisztráció nélkül bárki megnézhet. Tehát akkor, amikor valaki gondolkozik, hogy mi legyen, érdemes lenne először megnézni, hogy egyáltalán milyen szakmák, milyen képzések indulnak iskolarendszerben. A pályaválasztás kapcsán hasznos egy osztályfőnöknek is, hogy tudja, hova, mire terelje a diákok figyelmét. Mindezt térképes megoldásokkal, azaz, ha bejelöli a diák, hogy melyik településen él, kirajzolja a környezetében az adott iskolákat, képzéseket a hatósági nyilvántartás alapján. Ebben a rendszerben online kérdőívekkel találkoznak, amelyek kitöltését követően az értékelő algoritmus grafikusan, vizuálisan bemutatja az eredményeket több területen a kitöltőnek. Támpontot adnak ahhoz, hogy jobban megismerje a kitöltő önmagát, legyen lehetősége arra, hogy saját magát tudja megmérni, majd viszonyítani az átlagpopulációhoz. A POM négy területet vizsgál, a személyes kompetenciamezőket, az érdeklődést, a személyes tulajdonságot és van benne egy választható MTMI blokk is, ami egy matematika, természettudomány, informatika és műszaki kompetenciákat mérő feladatsor. Ennek a kitöltése is önkéntes, de aki ezt is elvégzi, annak az algoritmus ezeket az eredményeket is bevonja a személyiségének a profilalkotásába.
A profilalkotás szónál megállok egy pillanatra, nehogy megijedjenek. Nem személyes adatokkal kell regisztrálni erre a felületre, hanem egy érvényes e-mailcím is elegendő. Az OH semmiféle személyes adatot sem kezel ebben a rendszerben. Ha a kitöltő személynek a kitöltést követően lesz eredménye, akkor lesz egyéni, de anonim profilja a szoftverben és meg is tudja nézni az adatait. Ám azt is, hogy a korosztályhoz képest az ő eredményei hogyan néznek ki. A fenti képen is látható, hogy a piros színnel az átlagtól lefele tér el a kitöltő a kék, az az átlaggal megegyező. Látható az is, hogy ilyen szempontból a zöld pedig az átlag feletti. A képen látják mindennek a részleteit.
Korábban már jeleztem, kétféle évfolyamra optimalizált az online alkalmazás, a 7–8. évfolyam és 11–12-re alkalmazható. Azt gondolom, hogy hasznos az eszköz a fakultációválasztásnál középiskolában, hiszen akkor, amikor egy gyerek fakultációt választ, miért választ? Vagy szereti a tárgyat vagy szereti a tanárt. Érdemes a tanulókkal ilyenkor alaposan elbeszélgetni, hogy mi lenne a legalkalmasabb fakultációválasztás a számukra, ami meglapoz egy sikeres felsőoktatási továbbtanulást.
A POM alkalmazásban sokféle ezzel kapcsolatos támogató funkció van. Egy fontos funkció, hogy az „Illik hozzám” nevet viselő menüpontban meg tudja nézni a komplex profilt és ez a komplex profil olyan részekből áll, hogy elsőként a tanulóhoz legközelebb álló bizonyos életpályákat, szakmákat ajánlja fel a kitöltés eredményei alapján. A fenti diagramon is egy ilyen az „Én hogy ítélem meg magamat, és a tanárom hogy ítél meg engem” látható tulajdonságok, érdeklődés, adatok alapján, tehát ez a funkció is alkalmas arra, hogy valósabb önismeretre, további iskola és jövő irányba irányítsa a tanuló figyelmét.
Ez volt az előadásom első része. Következik a második rész, ami szintén egy OH-s támogató eszköz, amivel támogatjuk az állampolgárokat. Ezzel az eszközzel az OH támogatást ad minden magyar köznevelésben érintett diáknak, ha valaki szeretne felsőoktatásban továbbtanulni, valamilyen gazdasági, agrár- vagy pedagógusszakra vagy jogászképzésbe menni. Melyik képzésre menjen inkább? Melyik az, amelyiknél a lemorzsolódás alacsony? Melyik az, amelyiken a végzést követően a bérhelyzete jobb lesz a munkaerőpiacon? Ezekben is segít a diplomás pályakövetési rendszerünk (DPR) Ez az az online támogató rendszerünk, amelyik már évek óta nyomon követi a különböző képzésekben oklevelet szerzett személyeknek az életpályáját, az elhelyezkedését, a jövedelmi viszonyait. Ennek működtetésére jogszabályi felhatalmazása van az OH-nak. Ebben a szoftveres támogató és információs rendszerben rengeteg adatokat integrál össze a Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztálya, ehhez különböző társhatóságoktól kapunk jogszabályi felhatalmazás alapján adatokat. A NEAK, az ITM, a Diákhitel Központ, a NAV és sorolhatnám tovább, meg a saját OH-s adataink kerülnek integrálásra ebben a rendszerben. Az OH az országban az összes képzésben végzett évfolyam teljeskörű statisztikáját és adatait megvizsgálja a munkaerőpiaci, az elhelyezkedési dinamikájukat is elemzi. Azt is, hogy milyen jövedelemviszonyokkal, mennyi idő alatt, mennyi ideig kerestek és találtak állást? Volt-e lemorzsolódás a képzésben és milyen mértékben? Milyen a megtartó ereje az elkezdett, az oklevélben tanúsított szakmának? Ezek most csak felvillantott diaképek, amit javaslok, hogy megismerjenek a honlapunkon[2] is.
Azt gondolom, hogy mostanra már működik Magyarországon olyan támogatóeszköz csoport, összefüggő, komplex támogatóeszköz az Oktatási Hivatal fejlesztésében és működtetésében, ami lehetővé teszi azt, hogy az általános iskolai, a középiskolai pályaorientációs folyamat és a felsőoktatásba lépést megelőző pályaválasztás rendszere a magyar állampolgárok számára tényekre alapulva ad hasznos támogatást.
Kívánom, hogy használják ezeket, ajánlom a kollégáiknak, és további sikeres konferenciát kívánok!
[2] https://www.diplomantul.hu/dpr-aae-palyaorientaciot-tamogato-modul
